12. oldal Egyház
Változó egyház
A katolikus egyházban már régóta új szelek fújnak – noha ebből Pilisvörösvárott eddig szinte még semmit sem érzékeltünk. Most azonban fogunk, és ha tetszik, ha nem, meg kell barátkoznunk a változásokkal. Boros Zoltán plébános távozása után szeptember végére várhatóan megérkezik az utódja, a pilisszentiváni származású Kristofory Valter atya. őt rengeteg teendő, egy új kántor és egy megújult egyházközségi képviselő-testület fogadja. De melyek azok a dolgok, amelyek a személyi változásoktól függetlenül is új helyzetet teremtenek? Erről Botzheim Tiborral, az egyházközségi képviselő-testület idén megválasztott új világi elnökével beszélgettünk.
– Az olvasóktól elnézést kérek a tegeződésért, de mi már régóta ismerjük egymást. Mégis, mivel nyilván nem mindenki tudja ki vagy, hadd kérjelek meg egy rövid bemutatkozásra.
– 1964-ben születtem, tősgyökeres vörösvári vagyok. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen végeztem általános állattenyésztői szakon, jelenleg a Rattherow Seghers Kft. területi igazgatója vagyok. Négy gyermekem van, családommal a városban élek. Ami a képviselő-testületi tagságot, illetve az elnöki tisztséget illeti, még Zoltán atya kezdeményezte a testület megújulását. Több tag is jelezte, hogy betöltötték a 75-ik életévüket, vagy már nem bírják úgy a munkát, mint korábban. Ezért végül tíz új tag került be a testületbe.
– Mennyi időre szól az új testület megbízatása?
– Alapvetően 5 évre, de mivel mi most köztes időben újultunk meg, így 2010-ig kaptuk meg a működési engedélyt Spányi Antal püspök úrtól. A 23 fős testület több, különböző bizottságban dolgozik. Ilyen például a liturgikus bizottság, amely a liturgiák előkészítését, illetve az ehhez kapcsolódó munkákat szervezi. A gazdasági bizottság értelemszerűen a pénzügyekkel foglalkozik, az ifjúsági és hitoktatói bizottság, amelynek a tagjai szívügyüknek tartják az ifjúsággal való foglalkozást, tartják a kapcsolatot a hitoktatókkal. Van egy karitatív és egy sajtóbizottságunk is. A testület elnöke a plébános, a világi elnök csak utána következik. A testületnek hivatalból tagja a kántor, valamint a hitoktatók is. Havonta egyszer ülésezünk, az ima és az elmélkedés után értékeljük az elmúlt időszak eseményeit, és megbeszéljük a tennivalókat.
– Neked személy szerint milyen elképzeléseid vannak a hatékony testületi munkáról?
– Nem lehet, hogy minden kérdésben 23 ember döntsön. Olyan munkacsoportokat kell létrehoznunk, amelyeknek a tagjai alaposan utánajárnak egy-egy témának. Meg kell bíznunk bennük, és abban, hogy olyan kidolgozott javaslatokat tesznek le az asztalra, amelyek megkönnyítik a döntést. Új dolgokra is fel kell készülnünk, és arra, hogy ezeket el tudjuk fogadtatni a hívekkel.
– Melyek ezek?
– A Spányi Antalnál tett bemutatkozó látogatásunk alkalmából a püspök úr nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a paphiány miatt Pilisvörösvárnak mostantól nem lesz káplánja! Elmondta, hogy ez már évek óta súlyos gond, s hogy az egész egyházmegyében csak Budaörsnek, Tatabányának és Dunaújvárosnak jut káplán. Sajnos, most már mi is szembesülünk ezzel a helyzettel. Pilisvörösvárott a Nagytemplomban, a bányatelepi és a ligeti templomban is el kell látni a szolgálatot, de hozzánk tartozik Pilisszántó is. Ideig-óráig még megkérhetjük a Szent Erzsébet Otthonban, a városban vagy a környéken élő idős papokat, hogy kisegítsék a plébános atyát, de elkerülhetetlen, hogy megváltoztassuk a miserendet. Egy pap nem mondhat három misénél többet egy nap, így többé már nem lesz arra lehetőség, hogy nyolc mise legyen vasárnaponként a városban.
– Érinti ez a német nyelvű misét is?
– Nem. Az lehet, hogy az időpontja megváltozik, de megmarad, mert a hagyományaink megőrzése kulcsfontosságú. A svábság addig marad meg, amíg megtartja a hagyományait.
– Hosszú évtizedekig hagyomány volt az is, hogy a húsvéti körmenetet Nagyszombat délután tartották a városban. Zoltán atya idejében ez megváltozott. Van rá esély, hogy a körmenet visszakerüljön a régi időpontra?
– Ez egy kényes kérdés. A húsvéti körmenet nem tartozik szervesen a húsvéti liturgiához, csak az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén van így. A húsvéti liturgiát sötétedés után kell elkezdeni, és pirkadatig be kell fejezni. Szigorúan véve ennek eddig egyetlen vörösvári körmeneti időpont sem felelt meg. Erről a témáról Valter atyával mindenképpen kell majd konzultálnunk. Amint megvan a döntés, tájékoztatni fogjuk az olvasókat.
– Beszéltünk már a paphiányról. Mit tehet ebben a helyzetben a képviselő testület?
– A plébánosnak minden segítséget meg kell adnunk! Emellett fontos feladat a civilek bevonása az egyházi életbe. Találnunk kell olyan fiatalokat, akiket lelkipásztori kisegítő képzésre küldhetünk. Akik ezt elvégzik, igeliturgiát tarthatnak, áldoztathatnak, eskethetnek, temethetnek. A hitoktatókra is nagyobb szerep hárul majd, mivel a plébános egymaga kevesebb hittanórát tud megtartani. A feladat ellátásához még egy hitoktatói státuszt kaptunk az egyházmegyétől. Ezzel együtt a testület nagy hangsúlyt kíván fektetni a fiatalok oktatására. Terveink között szerepel, hogy a középiskolás korúak számára is lehetővé tegyük a hittantanulást. Vonzóvá kell tenni a foglalkozásokat, hogy az általános iskola befejezése után is legyen igényük a diákoknak a lelki képzésre. Szeretnénk elérni, hogy a miséken több ministráns legyen, egy ekkora városban ez talán nem túlzott vágy.
– Kárpáti Levente személyében új kántor szolgál a városban. Hogyan választottátok ki őt?
– Kilenc jelölt jött el a szakmai bizottság elé. A szóbeli elbeszélgetés mellett természetesen volt zenei meghallgatás is. Az értékelésben Levente a második lett, de az első helyen végzett hölgy visszalépett, így rá esett a választásunk. Az ő családjában ennek a munkának nagy hagyományai vannak, édesapja a budapesti Batthyányi téri templom karnagy-igazgatója.
– Javában zajlik a Nagytemplom felújítása. Mi indokolta ezt, és mit érintenek a munkálatok?
– Egy pilisvörösvári személytől felajánlást kaptunk a templom teljes újrafestésére, amelynek értelmében vállalja a költségeket, és biztosítja a kivitelezőt is. Ez a piliscsévi Szendi-Barokk Kft., amely sok templomot újított már fel. A vizsgálatok során kiderült, hogy a beázások és az alulról jövő vizesedés miatt a templom vakolata jó néhány helyen meglazult. A Terranova szakvéleménye alapján azonban elegendőnek tűnik másfél méteres magasságig leverni a régi vakolatot, majd új, légáteresztő Terrasan anyaggal újravakolni. A munka során kicseréljük a templom elektromos vezetékhálózatát, korszerűsítjük a fűtési rendszert, és kiépül a templom riasztórendszere is. Ami a festést és a díszítést illeti, úgy határoztunk, hogy az időközben előkerült régi fényképek segítségével felelevenítjük a templom régebbi, neobarokk stílusú festését. Az alapfestés október végére készül el, a díszítőfestést pedig ezt követően végzi el a kivitelező. A templom végleges képéről egy hónapon belül kapunk egy restaurátor által készített szín- és látványtervet, amelyet szívesen bocsátunk a Vörösvári Újság rendelkezésére is.
Várhegyi Ferenc
Isten áldja, Zoltán atya!
Gromon István polgármester beszéde az agusztus 20-i szentmisén
Kedves Zoltán Atya!
 |
Zoltán atya 16 évi egyházi szolgálat
után búcsúzott el Vörösvártól |
Kedves Testvérek!
Azért kértem szót én is a mai ünnepi szentmise végén, hogy egyrészt mint egykori közvetlen munkatárs, másrészt mint mostani polgármester, mindazok nevében, akik őt szeretik, tisztelik, megköszönjem Zoltán atyának mindazt, amit tizenhat év alatt Pilisvörösvárért, a város egészéért tett. Nemcsak azok nevében, akik rendszeresen járnak templomba, hanem azok nevében is, akik nem járnak templomba, de ismerik, tisztelik és szeretik Zoltán atyát.
Tudom, hogy sokan vannak ilyenek, mert az elmúlt évek során sok ilyen emberrel találkoztam, s ezt jelzi az is, hogy ma itt, ezen a szentmisén ilyen sokan vagyunk. Ahogy körülnézek, nagyon sok olyan fiatal arcot is látok, akikről tudom, hogy Zoltán atya tanította őket hittanra, vagy ő készítette fel az elsőáldozásra vagy a bérmálásra. És tudom, hogy ők ma nem csak, sőt talán nem is elsősorban Szent István király ünnepe miatt vannak itt, hanem Zoltán atya miatt.
A magam részéről úgy gondolom – amint ezt már tavaly, Zoltán atya pilisvörösvári működésének tizenöt éves jubileumán is elmondtam –, hogy Zoltán atya Pilisvörös-várnak a legtöbbet a személyes példájával adta: őszinte hitével, vallási kiegyensúlyozottságával, szerénységével, józanságával, saját személyének háttérbe szorításával, lelkiismeretes kötelességteljesítésével, nyitottságával, párbeszédre és békességre való törekvésével.
Ezek a tulajdonságai legjobban a személyes találkozásokban mutatkoztak meg: a szentmisék előtti beszélgetésekben a ministránsokkal, a fiatalok felkészítése közben a jegyesoktatásokon, az idősekkel való beszélgetésekben, amikor beteglátogatásra ment. Úgy gondolom, Zoltán atyának ehhez van a legnagyobb tehetsége, s az alapvető papi tevékenységek, a misézés és a prédikálás mellett ezekkel a beszélgetésekkel tette a legtöbbet Vörösvárért.
Az emberi természetből fakad, hogy bizonyos dolgok értékét akkor tudjuk csak igazán felmérni, amikor elveszítjük, bizonyos személyeket pedig akkor kezdünk igazán értékelni, amikor eltávoznak közösségünkből. Biztos vagyok abban, hogy így leszünk Zoltán atyával is, s hogy holnaptól mindenki egy kicsit jobban fogja őt szeretni, mint eddig, és jobban fogja értékelni az elmúlt években végzett szolgálatát.
Útravalóul Zoltán atyának szeretnék felolvasni egy részletet Szent Pál apostolnak Timóteushoz írt második leveléből, melyet az apostol idős korában írt leghűségesebb tanítványának:
„(Krisztus) legyőzte a halált, s felragyogtatta előttünk az életet és a halhatatlanságot az evangéliummal, amelynek hirdetője, apostola és tanítója lettem. Ezért szenvedem ezt is, de nem szégyellem, mert tudom, kinek hittem, és biztos vagyok benne: elég hatalmas ahhoz, hogy rábízott kincsemet megőrizze addig a napig.
 |
 |
A felvételek a mise utáni búcsúztatón készültek a plébánia udvarán.
Fotók: Bruckner Katalin. |
Eszményed az a tanítás legyen, amelyet Krisztus Jézus hitében és szeretetében … hallottál. őrizd meg a rád bízott kincset a Szentlélek erejével, aki bennünk lakik.” (2 Tim 1, 11-14)
Kedves Zoltán Atya!
Ezeket kívánjuk neked, és köszönjük mindazt, amit értünk tettél. Köszönjük a szeretetet és a barátságot, amellyel megajándékoztál minket. Kérjük, őrizd meg emlékezetedben mindazt, ami a közöttünk eltöltött években számodra szép és jó volt, az esetleges fájdalmakat, sebeket pedig gyógyítsa be az idő!
További munkádra és életedre Isten áldását, sok kegyelmet, erőt, egészséget és sok örömet kívánunk!
