3. oldal Köszöntő
Erdély, Székelyföld: a Gyergyói- és a Csíki-medence kicsiny falvai, a magasra törő havasok, Ábel hegye: a Hargita, a Békási-szoros pokolbéli tornácai, lélegzetelállító természeti csodái, Borszék méregzöld fenyvesei, borvizei, romlásukban is pazar-előkelő villái, Farkaslaka, Madéfalva: zarándoklós, koszorús, főhajtó megálló Tamási Áron sírjánál és a legyilkolt székely legények emlékművénél, faragott székely kapuk, míves régi házak Gyergyóújfaluban és Zete-lakán, több százéves kősírok a gyergyószentmiklósi örmény templom udvarán és rákvörös ördögöt taposó arkangyal a szószék tetején... Ez nekem Erdély, Székelyföld, ahol az idén kétszer is járhattam: egy családi nyaralás és egy önkormányzati, partnerkapcsolati látogatás során. És persze a székely emberek nagyszerűsége, öntudata, becsülendő magyarsága, élni akarása, tettereje, hatalomkijátszó furfangja, bölcsessége.
Krizbai nagypapa, nyugdíjas iskolaigazgató: amikor beállítok hozzájuk Farkaslakán vett és büszkén viselt székely ingemben, székelyudvarhelyi kalapommal a fejemen, bölcs szeretettel néz rám, és csak ennyit kérdez huncutul, góbésan: „Aztán sok zsidóval találkoztál-é?” Merthogy sváb-magyar létemre, székely hacukámban, szakállasan valóban úgy nézek ki, mint egy ortodox izraelita. Multikulturálisan. Csiricsárén. „Soha nem találod meg a helyedet”-félén...
Melinda: egyetemet végzett, okos és szép székely leány. A nyelvét bizony jól felvágta a teremtő. Öröm hallgatni furfangos beszólásait, ízes tájnyelven előadott történeteit. Már huszonéves és nincs férjnél. Itt is változnak a szokások, későbben házasodnak a fiatalok. Ül kibontott, hosszú tündérhajával az asztalnál és pajkosan-szomorúan nagyot sóhajt: „Hát lássák, én immár ilyen fiatalon megöregedtem...”
Laci: a gyergyói föld rögjei, barázdái az arcán. Szántó-vető, gazdálkodó ember. A természet szigora, az időjárás szeszélyei, a sors kénye-kedve edzette, nevelte, alakította ezt a halk szavú embert. „Jóság az arca” – mondja feleségem. S ez rá a legtalálóbb jellemzés.
Elemér: jó kedély, vidámság, vállalkozó kedv. Egy fejlődő kisvállalkozást vezet: korszerű, hőszigetelt faablakokat, -ajtókat gyártanak Gyergyócsomafalván („Termopán” – így mondják a termékre). Erdély, Székelyföld jövendője nyugszik a hozzá hasonló férfiak kezében. Az ő dolguk: megmaradni.
És nekünk, „Magyarban” élőknek?
Minimum annyi, hogy ne „románozzuk” őket; egy kicsivel több, hogy menjünk el hozzájuk, és legyünk Velük.
„Vissza Erdélyt!” – üvöltik kidagadt verőerű tüntetők a Hősök terén. De Erdély nem veszett el, szép Tündérkertben most is magyarok élnek. Csak ne eresszük el a kezüket, ne hagyjuk magukra őket.
Erdély nem veszett el. Csak mi vesztünk el kishitűségünkben, siránkozásunkban, állandó acsarkodásunkban. Mi, anyaországi árva, bús, fogyó magyarok...
Fogarasy Attila
Juhász Gyula
Vértanúink
A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke földalol:
E nagy napon, hol emlék s béke leng,
A bús bitókra hittel nézzetek!
Hittel, reménnyel, mert most kél a nap,
Minden napoknál szebb és szabadabb!
A nap, melyért mi vérben esve el,
Nyugodtan haltunk ama reggelen.
Szemünk nem látta, lelkünk látta csak,
Hisz onnan jönnek mind e sugarak;
Hisz onnan árad, új világ felett,
Szentháromságunk, mely jövőt teremt:
Szabadság minden népnek, aki él
S halni tudott egy megváltó hitér,
Egyenlőség, hogy Ember ne legyen
Mások szabad prédája, becstelen.
Testvériség, mely át világokon
Kézt fog a kézbe, hisz mind, mind rokon.
Ó magyarok, ti élő magyarok,
A halhatatlan élet úgy ragyog
Rátok, ha az egekbe lobogón
Igazság leng a lobogótokon,
Az Igazság, mely tegnap még halott,
Világ bírájaként föltámadott.
A népek szent szövetségébe ti
Úgy lépjetek, mint Kossuth népei.
A föld alól, a magyar föld alól
A vértanúk szent lelke így dalol.
1918. október 6.
Hírek röviden
Elhunyt Szauter Rudolf
Szeptember 3-án hosszan tartó súlyos betegség után, életének 64. évében elhunyt Szauter Rudolf volt országgyűlési képviselő.
A legnehezebb időben, a rendszerváltozás utáni első négy évben képviselte Pest megye 10-es számú egyéni választókerületének, ezen belül Pilisvörösvárnak az érdekeit a Parlamentben. Képviselői tevékenysége alatt több törvényjavaslatot nyújtott be a német nemzetiség helyzetének javítása érdekében. 2004-től a Pest Megyei Közgyűlés tagjaként tevékenykedett tovább.
Igazi közösségi és társasági ember volt: az igazáért, a közösség érdekéért mindenkor kiálló, mindamellett kedélyes és jó humorú.
(Az MDF nevében dr. Biró Benjamin emlékezik róla az „In memoriam” rovatban a 15. oldalon. – a Szerk.)
Nem nyertünk
A Nemzeti Iskola-felújítási program keretében 1109 pályázat szakmai értékelését végezte el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. A döntés értelmében 253 kedvezményezett juthat fejlesztési forráshoz, ami összesen közel 500 képzési hely felújítását jelentheti majd országszerte. Ezek összesen több mint 80 milliárd forint támogatásban részesülhetnek. Rossz hír, hogy a kedvezményezettek között ezúttal sem szerepel Pilisvörösvár. Az önkormányzat immár másodízben pályázott a Templom Téri Általános Iskola legrégebbi épületrészének rekonstrukciójára: sajnos sikertelenül.
Templomfelújítás
Másfél méteres magasságban újravakolják és teljes egészében újrafestik a plébániatemplom belsejét. A munkával a templomfelújításokban jártas piliscsévi Szendi-Barokk Kft.-t bízta meg az egyházi képviselő-testület. A munkálatok során kicserélik az elektromos vezetékhálózatot, korszerűsítik a fűtési rendszert, és kiépítik a riasztórendszert is.
Meghívó
Tisztelettel meghívom
Önt és Családját
az 1956-os forradalom és szabadságharc
emlékére tartandó városi rendezvényre
2008. október 23-án a Zeneiskola
koncerttermébe.
16 óra, koncertterem: Ünnepi műsor, díszpolgári címek és emlékérmek átadása
17 óra: Fogadás
17.30: Fáklyás felvonulás a Hősök terére
18 óra, Hősök tere: Ünnepélyes megemlékezés és koszorúzás
Gromon István
polgármester
