9. oldal Oktatás-Nemzetiség
Az iskola felelőssége
Beszélgetés Breierné Kalmár Éva igazgató asszonnyal a nemzetiségi nyelv oktatásának körülményeiről és a tanév nemzetiségi programjairól
– Heti hány órában tanulják a gyerekek a német nyelvet?
 |
Rendhagyó németóra egy regensburgi vendégtanárral |
– Az 1. és az 5. kivételével minden évfolyamon heti 5 órában zajlik a nyelvoktatás. Az 1. osztályban, amikor a gyerekekkel csak játékosan lehet foglalkozni – mert németül írni-olvasni csak a 2. osztályban kezdenek el – heti négy órában tanulják a nemzetiségi nyelvet, 5. osztályban pedig heti 6 órában. Jelenleg 8 évfolyamon 43 nyelvi csoportunk van, ugyanis az osztályokat már másodikban bontjuk, és negyediktől kialakulnak a nívócsoportok. A nyelvi foglalkozásokat összesen 14 német nemzetiségi tanító és tanár tartja, de a napközis tanító is rendelkezik nemzetiségi képesítéssel. A kollégák áldozatos munkáját dicséri a tény, hogy minden évben megyei illetve országos döntőkig jutnak el az általuk felkészített gyerekek, például német nyelvi versenyeken, német ének-, vers-, prózamondó- vagy mesemondóversenyeken. A nyelvoktatás kiegészül a nemzetiségi népismerettel, amit alsó tagozaton a környezetismeret tantárgyba integráltan, felső tagozaton féléves ritmusban hol az ének-zene (5. oszt.), illetve a történelem tantárgyba (6-8. oszt.) integráltan, hol önálló modulként oktatunk. A népismeret témaköreinek tanítása során nagy hangsúlyt helyezünk a tradíciók, a sváb tánckultúra és a helyi dalkincs tanítására, mert a sváb szokások áthagyományozásában az iskola szerepe és felelőssége az idő előrehaladtával kétségbe vonhatatlanul nő.
– Történtek-e változások a nemzetiségi nyelv oktatásában az előző tanév óta?
– Az idei tanévben, ötödik osztályban minden általános iskolában bevezetésre került a nem szakrendszerű oktatás, azaz bizonyos tantárgyakban a tanórák 25-50%-ában különböző kompetenciákat (pl. digitális, természettudományos, szociális, kommunikatív) fejlesztő oktatást biztosítunk. A gyerekek így egy kicsivel több időt nyernek ahhoz, hogy a szaktárgyak, vagy a már megszokott, ám 5. osztályban szélesebb ismeretanyagot követelő nyelv tanulásához szükséges speciális képességeik kialakuljanak és megszilárduljanak.
– A nemzetiségi nevelés szempontjából az év mely ünnepköreire fog a tanévben nagyobb hangsúly helyeződni?
– Településünk és iskolánk nemzetiségi jellege oktatási-nevelési munkánkban az egész tanév során előtérben áll: minden évszakhoz kapcsolódik egy-egy ünnep. Szervezünk egy szüreti délutánt, valamint részt veszünk a szüreti felvonuláson. Kiemelt időszakként tekintünk az adventra és a karácsonyra, mert a készülődésbe a szülőket, nagyszülőket, testvéreket is bevonjuk. Az adventi délutánunkon az alsós gyerekek német műsorral is készülnek, a felsősök pedig adventi vásárt rendeznek, amin süteményektől kezdve apró ajándéktárgyakig mindent meg lehet majd találni, ami szívnek-szájnak kellemes. A húsvétot osztályszinten és a napközis csoportokban fogjuk megünnepelni. A Vásár téri általános iskolásokkal felváltva szoktunk májusfát állítani és bontani. Júniusban kerül majd sor a nemzetiségi projektnapunk megrendezésére, aminek a foglalkozásait mindig egy speciális téma köré rendezzük, tavaly például a családfakutatás ált a középpontban.
Müller Márta
Következő számunkban olvashatják: „Beszélgetés Lazri Judit tanítónővel a Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskola nyelvi és nemzetiségi programjairól”
– a Szerk.
Aller Anfang ist schwer!
Schwäbischer Nachmittag: erstes Treffen nach der Sommerpause
Wie es bereits in der August-Ausgabe der Werischwarer Zeitung verkündet worden ist, fand das erste Treffen der an dem „schwobisch räin” („schwäbisch Reden”) Interessierten am 10. Septem-ber um 17.00 Uhr in dem Bibliotheks-raum der Nationalitätenschule am Kirchplatz statt.
Nachdem Frau Andrusch-Fóti (Mida néni) alle Mitglieder der ersten Gesprächs-runde, namentlich Frau Mirk (geb. Erzsébet Wenczl), Frau Paul (geb. Mária Taksányi), Frau Peregi (geb. Steckl Teréz), Frau Angeli (geb. Rozália Pácser) und Herrn György Herbszt herzlichst begrüßt hatte, ging es zunächst darum, wer womit den Sommer verbrachte. Man war darüber einig, dass auch wenn der Urlaub einem gut tut, weil die Gegend, in der man eine oder zwei Wochen verbringt, viel stiller ist, als Werischwar es ist, ist die Heimkehr doch ein mindestens genauso erfreulicher Moment, wie die Abreise.
Als Zuhörer des Gesprächs konnte man sich wieder vergewissern, dass die hiesigen „Schwobn” sehr arbeitsame Menschen sind, da unmittelbar nach den Urlaubs-erlebnissen über Hausarbeiten drinnen und draußen – wie etwa über Kochen und „Koosn kean” („Straße fegen”) und über seine Gefährlichkeit („Koosn kean ist gefährlich, denn da kommt immer jemand und dann muss man plaudern und man wird mit der Arbeit nicht zeitig fertig.”) – geredet wurde. Da aber der Alltag der „Schwobn” freilich nicht nur aus emsiger Arbeit besteht, nahm das Gespräch bald eine etwas heitere Richtung: anlässlich des Projektvorhabens der Nationalitäten-schule am Marktplatz tauschte man sich über die Hochzeit bzw. über die eigenen Erfahrungen in Verbindung mit Hoch-zeitfeiern aus. Aufgrund der Diplomarbeit von Frau Margit Ziegler („Hochzeits-bräuche in Werischwar/Pilisvörösvár am Anfang des [20. – M.M.] Jahrhunderts und heute”), welche freundlicherweise Frau Mirk in die Gesprächsrunde mitgebracht hat, wurden alte Erinnerungen an Hoch-zeitsvorbereitungen vor dem Zweiten Weltkrieg erweckt.
Die Stimmung des ersten „schwäbi-schen Nachmittags” war – wie gewohnt – ausgelassen und sehr liebevoll. Alte Stammgäste sowie neue (auch junge!) Interessenten werden mit Freude erwartet und empfangen: immer mittwochs, um 17.00 Uhr in der Grundschule am Kirch-platz.
Müller Márta
