Regensburger Studenten lernen an der Werischwarer Grundschule am Kirchplatz

Gespräch mit Herrn Dr. Rudolf Hitzler, wissenschaftlichem Mitarbeiter an der Universität Regensburg

– Herr Dr. Hitzler, Sie sind an der Re-gensburger Universität, am Lehrstuhl für Grundschulpädagogik und -didaktik tätig. Wo liegen Ihre Schwerpunkte innerhalb des Fachbereichs „Grundschulpädagogik”?

– Meine grundschulpädagogischen Schwer-punkte liegen vor allem in den Bereichen Reformpädagogik (z.B. Montessori-Pädago-gik), Öffnung von Unterricht sowie europäi-sche Schul- und Bildungssysteme. Im Rah-men des letztgenannten Punktes versuchen wir unseren Studierenden insbesondere die Möglichkeit zu bieten, ein anderes Schulsys-tem als das deutsche etwas näher kennenzulernen. Dazu bieten wir unseren Studen-tinnen und Studenten regelmäßig Exkursio-nen in andere Länder an.

– Wie bzw. warum ist Ungarn an Ihren beruflichen Horizont gelangt?

– Bisher haben wir im Rahmen unseres Internationalisierungsprogramms vor allem mittel- und nordeuropäische Länder besucht, hatten aber schon immer den dringenden Wunsch auch Schul- und Bildungssysteme in Osteuropa zu erkunden. Ungarn schien uns dabei aufgrund der Reformen in den letzen 20 Jahren besonders interessant.

– Wie ist es dazu gekommen, dass Sie und Ihre KollegInnen mit der Werischwarer Nationalitätengrundschule am Kirchplatz zusammenarbeiten?

– Diese Schule zu finden und als Koope-rationspartner für unsere Studierenden ge-winnen zu können war in der Tat ein ganz besonderer Glücksfall für uns: Da ich selbst bisher über keinerlei Kontakte zu unga-rischen Grundschulen verfügte, habe ich mich an einen Schulleiter in unserer Region gewandt. Dieser Kollege hat mir sofort die Werischwarer Nationalitätengrundschule am Kirchplatz empfohlen, weil er mit ihr im Rahmen eines Comenius-Projekts mehrere Jahre zusammengearbeitet hatte. Ich habe mich dann an die Schule gewandt und bin von Anfang an mit offenen Armen aufgenommen worden.

– Welche Unterschiede haben Sie zwi-schen bayerischen und ungarischen Grund-schulen z.B. hinsichtlich des Lernalltags und der Lernumgebung entdecken können?

– Uns ist zum Beispiel aufgefallen, dass die ungarischen Schülerinnen und Schüler sich sehr diszipliniert verhalten und konzentriert arbeiten. Gleichzeitig haben wir bei verschiedenen Lehrerinnen – etwa im Deutsch-unterricht – auch sehr spielerische Lernfor-men gesehen. Das hat uns sehr gut gefallen. Wir hatten den Eindruck, dass es bei uns nicht ganz so diszipliniert abläuft im Unter-richt. Vielleicht wird bei uns teilweise etwas stärker differenziert im Hinblick auf die un-terschiedliche Leistungsfähigkeit der Kinder. Insgesamt aber waren wir sehr beeindruckt.

– Sie haben mit Ihrem Kollegen Herrn Christian Gößinger und den Studierenden zusammen auch Stunden gehalten. Wie ha-ben die Kinder auf die Situation, Deutsch-unterricht von Muttersprachlern zu bekommen, reagiert?

– Ich muss den Kindern ein ganz großes Kompliment machen, die haben das toll gemacht! Und für uns war es auch ein sehr positives Erlebnis: Von Beginn verhielten sich die Schülerinnen und Schüler sehr höflich und gleichzeitig neugierig, manchmal viel-leicht noch etwas schüchtern und zurückhaltend; aber mit jeder Minute Unterricht sind sie offener geworden und haben sich auf uns als Lehrerinnen und Lehrer eingelassen. Das ist erstaunlich, schließlich waren wir für die Kinder fremd. Es war die einhellige Meinung aller beteiligten Studierenden, dass es sehr viel Spaß gemacht hat mit den Kindern zu arbeiten.

– Ist Ihre Zusammenarbeit mit der We-rischwarer Nationalitätengrundschule am Kirchplatz ein zeitlich begrenztes Projekt oder haben Sie bereits Pläne für die Zukunft?

– Wenn ich ehrlich bin, so würden wir die Zusammenarbeit in der Zukunft sehr gerne weiter fortsetzen. Deshalb bin ich auch sehr glücklich darüber, dass die Leitung der We-rischwarer Nationalitätengrund-schule bereits signalisiert hat, dass das möglich ist. Nach unserem Be-such haben einzelne unserer Studen-ten Interesse an einem Praktikum gezeigt. Aber auch weitere Unter-richtsversuche im nächsten Jahr sind für uns sehr interessant. Ich hoffe sehr, dass es auch gelingen wird, die Kolleginnen und Kollegen, die uns diese vielen Erfahrungen mit Schule und Unterricht, aber auch mit der Kultur hier ermöglicht haben, auch einmal zu einem Kooperationspro-jekt nach Regensburg einzuladen. Auch die Gastfreundschaft hier hat uns sehr berührt. Ich fände es sehr schön, wenn sich die Koo-peration über längere Zeit fortsetzen ließe. Ich bin sehr zuversichtlich!

Márta Müller

„Mindenki kedvesen fogadott...”
Regensburgi vendégek a Templom Téri Általános Iskolában

Talán emlékeznek még a Kedves Olvasók, hogy a januári számban megjelent egy cikk az iskola egy újabb nemzetközi kapcsolatáról. A Regensburgi Egyetem Tanárképző Karának vezetője vette fel a Templom Téri Általános Iskolával a kapcsolatot egy közös együttműködés érdekében. Első iskolai szintű találkozóra októberben került sor, melynek során megbeszéltük céljainkat és az ezek érdekében teendő konkrét lépéseket. Ennek eredményeként márciusban dr. Rudolf Hitzler és Christian Gößinger vezetésével egy tizenkilenc főből álló egyetemista csoport látogatott el a Regensburgi Egyetemről Pilisvörösvárra.

A csoport március 22-én, vasárnap este érkezett meg Esztergomba, ahol a főiskola kollégiuma biztosított szállást számukra. Másnap a német nemzetiségi tanító szakos hallgatókkal a bajor és a magyar köz- és felsőoktatás rendszeréről, a pedagógusjelöltek hétköznapjairól, illetve elhelyezkedési lehetőségeiről beszélgettek. A keddi nap egy része már Pilisvörösvár, másrészt Budapest égisze alatt telt el: délelőtt a Rákóczi utcai óvodában jártak, majd az ebéd után Budapest legszebb részeit nézték meg a bajorok.

Szerdán korán kezdődött a vendégek napja, hiszen Esztergomból a tanítás kezdetére át kellett érniük Pilisvörösvárra, az iskolába. A vendégek szerdán különböző osztályokban és tárgyakban hospitáltak. Látogattak matematika-, technika-, informatika-, testnevelés-, néptánc-, angol- és természetesen németórákat is. Nagy sikert aratott az a 7. a osztályosok által tartott óra, melyen a gyerekek saját, német nyelven készített prezentációikkal mutatták be hazánkat és településünket. Az erről készült CD ma már a regensburgi egyetem könyvtárát gazdagítja.

Csütörtöktől viszont már a látogatóké volt a főszerep, hiszen mind a hallgatók, mind az oktatók (!) maguk is tartottak németórákat a vörösvári diákoknak. A tanítandó témaköröket előre megbeszéltük az oktatókkal és a tanárjelöltekkel, és ők eszerint készültek fel otthon az óráikra. Minden témakört egy-egy kis projektként kezeltek, két tanórára elosztva. Volt szó bevásárlásról, a szabadidő eltöltéséről, éttermi tudnivalókról, országismeretről. A kisebbeket sem szerettük volna kihagyni, így alsó tagozaton verses-zenés órákra került sor. Talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk, az anyák napi műsorok összeállítása ezek után könnyebbé vált! Mindnyájan tudtuk, hogy nagy izgalommal és lelkesedéssel készülnek a leendő tanárok az óráikra, de ilyen igényes, sokszínű és változatos tanórákra mi sem számítottunk. Rengeteg gondosan elkészített szemléltetőeszköz került elő a hátizsákokból: képek, rajzok, poszterek, szerepjátékhoz kellékek, gitár és csörgő hangszerek.

Emellett a gyerekeket lenyűgözte a vendégek közvetlen stílusa, autentikus – ám a gyerekek korlátozott tudása ellenére is teljes mértékben érthető – nyelvhasználata. A délelőtti tanítást a menzán elköltött ebéd után – melyet az egész csoport részére a helyi Német Nemzetiségi Önkormányzat finanszírozott – mindig egy, a délelőtti órák tanáraival közösen tartott „workshop”, azaz reflexiókban, eszmecserében gazdag megbeszélés követte. A vendégek programjában a munkán és a szakmai tapasztalatszerzésen kívül a kikapcsolódásra is jutott idő: szerdán Szentendrére látogattak el, csütörtökön pedig Hollókőt nézték meg az iskola német tanárainak idegenvezetésével.

„Mindenki olyan kedvesen fogadott itt, Vörösváron, az iskola vezetősége és a tanárai, a Nemzetiségi Önkormányzat és a Polgármester Úr is tudott ránk időt szakítani, pedig mi jelenlétünkkel biztosan pluszmunkát és plusz elfoglaltságot is jelentettünk számukra” – mondta péntek délután a hét eseményeit és élményeit summázva a csoport vezetője, Dr. Rudolf Hitzler. „Meglepett, hogy a vörösvári gyerekek milyen sokat értenek németül, sőt mernek németül beszélni. A velük egykorú, angolul tanuló bajor gyerekekkel öszszehasonlítva őket egyértelműen látszik, hogy érdemes a német nyelvet emelt óraszámban tanítani és tanulni. A vörös-váriak vendégszeretetének köszönhetően betekintést nyertünk a magyar közoktatás egy szegmensébe. Köszönjük szépen!”

Mi is szeretnénk köszönetet mondani a nálunk tartott színvonalas órákért, a közösen eltöltött tartalmas hétért! Reméljük, hogy a következő tanévben hasonlóan sikeres hétről tudunk majd beszámolni az újság lapjain! Iskolánk külön szeretné megköszönni a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak a programhoz nyújtott személyes és anyagi támogatását!

Krizsánné Ferenczi Ildikó
Müller Márta

Sváb lakodalmas júniusban a Vásár téri iskolában

A Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskola „sváb esküvő” projekt-jéről érdeklődtünk Stecklné Boldizsár Katalinnál

– A Vörösvári Újság szeptemberben már tudósított az iskolában készülődő „sváb esküvő” projektről. Az elmúlt hónapokban a régi sváb esküvő mely részeit dolgozták fel az iskolában?

– Szeptember óta több kiállítást készítettünk, részben a gyerekek által behozott tárgyakból, részben pedig a kollegák gyűjteményéből. A kiállítások témái a következők voltak: régi esküvői fotók, az eljegyzés, zene-zenekarok, az esküvőt megelőző hét menete. Még három témában szeretnénk a kiállítást bővíteni, melyek a ruhákkal, az esküvő napjával valamint az ételekkel foglalkoznak. A kiállítás az iskola földszinti folyosóján tekinthető meg. Itt szeretném megköszönni a szülőknek, s a nagyszülőknek, hogy ezeket az értékes tárgyakat a kiállítás idejére rendelkezésünkre bocsátották. A kiállítás állandó bővítésén kívül a népismeret órákon az elkövetkező időszakban többször fogjuk feleleveníteni az egykori sváb lakodalmas hagyományait.

– Mit kell még előkészíteni, mire kell még felkészülni a júniusi rendezvényhez?

– A rendezvény még sok előkészítést igényel. Az utolsó tanítási héten két projektnapot tartunk, ahol a gyerekek sok információval gazdagodhatnak. Egy kis ízelítő a tervezett programból: tánctanulás, régi viseletek megismerése, daltanulás, kitűzők előkészítése, interjúk készítése, díszletek készítése, jelenetek betanulása, sütés-főzés. Ha-marosan megtörténik a jegyespár kiválasztása is, melybe az iskola minden tanulóját szeretnénk bevonni, ők fogják ugyanis kiválasztani a jelöltek közül a rendezvény menyasszonyát és vőlegényét.

– Szüksége lenne-e az iskolának a projekt megvalósításához bármilyen segítségre?

– Természetesen minden segítséget és ötletet szívesen fogadunk. Várjuk azoknak a jelentkezését, akik szívesen részt vennének a projektnapon mint interjúalany, mesélnének a régi esküvőkről, sütnének, főznének a gyerekekkel. Köszönettel veszünk anyagi támogatást is.

A rendezvény június 13-án, szombaton lesz az iskola udvarán. A bálon a Bravi Buam zenél. Örülnénk, ha a rendezvényünkre a vendégek régi népviseletbe öltözve érkeznének. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Müller Márta