Egy űrkutató titkai
Március 27-én már az ötödik alkalommal tartott előadást a Mű-hely Galériában dr. Eric Barrett, a bristoli egyetem professzora, a Földmegfigyelési Tudományok tanácsadója és a NASA meteorológus munkatársa. Munkatársaival műholdas Földmegfigyelést végeztek, távérzékeléssel gyűjtött adatokat értelmeztek. A tudós így vall magáról: „Az a célom hogy a tudomány, amivel foglalkozom, a jövőben mások jobban művelhessék”, ezért tart előadásokat. Hozzánk Debrecenből jött, ahol egyetemi hallgatóknak tartott előadást. Az előadó szívesen jön Magyarországra, szereti hazánkat, az előadásához sok szép űrfelvételt ismertet, és mindig bemutat hazánkról és Budapestről is néhányat.
 |
1.) Tudósok titkai. A tudósok nyilvánosságra hozzák az új felfedezéseiket, de ők is emberek és nem kívánnak mindent megosztani velünk, csak annyit osztanak meg, amiért elismerik a munkájukat. Amit nem akarnak mindenkivel megosztani, azt szabadalmaztatják. Titoktartás az iparban és a kereskedelemben is van, ezért jött létre az ipari, kereskedelmi kémkedés. A tudománynak értéke van, ez a társadalom számára az ipari és kereskedelmi tevékenységen keresztül gazdasági hasznot eredményez.
2.) A világegyetem titkai. Egyre többet ismerünk meg az Univerzumról, de ezzel együtt a titkok is szaporodnak. Néhány ezek közül: sötét anyag, sötét energia, van-e intelligens élet a Földön kívül? A NASA Kepler-misszió kutatói már 50 éve próbálkoznak rádióhullámok vételével és elemzésével intelligens lények nyomára bukkanni, de eddig minden észlelt rádióhullámról kiderült, hogy azok eredete természeti jelenség.
3.) Isten titkai. Nem ismerjük a halálunk időpontját, Milyen a menny és a pokol? Vannak titkok, amiket Isten csak a hívőkkel oszt meg.
Az előadás után megemlítettem, hogy szerintem az űrkutatás kezdete 1946. január 10. Belmarban (USA) sikeres Hold-radar kísérletet hajtottak végre, amivel pontosan megmérték a Hold és Föld közötti távolságot. Pár héttel ezután (febr. 6.) Budapesten Bay Zoltán fizikus vezetésével is sikerült radarral a Hold távolságát megmérni, ebben a kísérletben három egyetemi tanárom is részt vett. Az égi mechanikában a pontos távolságmérés és időmérés rendkívül fontos, ez a számítások alapja.
(Az előadás előtti napon indították útnak Bajkonurból az űrhajót, amelyik Charles Simonyit vitte a Nemzetközi űrállomásra. Simonyi már másodszor utazik űrturistaként, feladata mérések végzése a magyar gyártmányú Pille nevű sugárdózis-mérővel. Charles Simonyi édesapja, Simonyi Károly egyetemi tanárom volt, aki részt vett a Hold-radar kísérletben.)