Húsvét után két nappal Bécsben jártam feleségemmel és kisebbik fiammal. Sógorom édesanyjának temetésén voltunk, aki anyámmal egy évben született, s egy évvel élte őt túl. 87 éves volt.
Szegény anyámat tavaly márciusban temettük, pont egy évvel apám után. Jól emlékszem, akkor mit mondott Bécsben élő nővérem: „Hát... Attila, árvák lettünk...”
Igen, árvák lettünk, egy édesapa, édesanya elvesztése még így, ötvenen túl is megrázó, törést okozó. Az ember úgy érzi, mintha elszakadna valami, ami addig – mint egy gyökér – az anyaföldhöz kötötte, s megszűnik egy igazodási pont, egy óvó szellem, vigyázó szem, feddő és áldó tekintet, amire így vagy úgy addigi életében mindig figyelnie kellett.
„Vajon mit szólna ehhez apám, mit szólna hozzá jóanyám?” – fordul át az óvó, szigorú tekintetük egy viszsza-visszatérő kérdésbe, amely most már mindig elkísér majd.
A sógorom már nyugdíjas maga is, a hajdan szép szál embert mára megviselték a bajok, a betegségek, az élet macerái, kínzó bizonytalanságai. Mégis, amikor ott állt anyjának ravatalánál, vonásai gyermekien kisimultak, kitisztultak, s néhány percre, míg édesanyjáról mondott néhány megható, őszinte, visszaemlékező szót, elcsukló mondatot, ismét gyermekké vált, gyermek lett újra. Visszalépett az időben, a lélektől lélekig ívelő anyai szeretetben...
Anyák napja közeleg. A hamis, képmutató világban ilyenkor kissé alábbhagy a csörtetés, a taposódás, a rongyrázás, a sznobéria, a vagyonszerzés izzadt tülekedése, hajszás öklözése. Anyák napja felé a belülről jövő igaz szeretet kis időre kibuggyan a felszínre az emberiség, durva, önző, megkövesedett burka alól, mint láva a föld szívéből, és a szeretet elönti a világot. Ilyenkor, csak ezen az egyetlen napon minden rendben van minálunk.
Szeressétek és tiszteljétek hát az édesanyákat, akik életet és szeretetet adtak tinéktek. Meg ne bántsátok őket hamis szóval vagy tekintettel, hűtlen szándékkal, meggondolatlan cselekedettel, haszontalan indulattal, ostoba akarattal. Szeressétek őket mindhalálig.
Fogarasy Attila
Dsida Jenő
Hálaadás
Köszönöm, Istenem az édesanyámat!
Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat!
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restel.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm, Istenem az édesanyámat.
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szivét, mely csak értem dobban
– itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem, köszönöm az édesanyámat.
Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az Édesanyámat!
Haldd meg, jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!!!
Pilisszentiván 285 éves
2009. április 26-án, vasárnap 16 órakor különleges ünnepi műsorral emlékeznek meg Pilisszentivánon a település alapításának 285. évfordulójáról.
Az ünnepség keretében a betelepülés történetét és a falu életének elmúlt évszázadait eleveníti fel nyolc helyszínen a falu lakosaiból álló alkalmi színtársulat.
A történelmi játék a buszfordulónál lévő Szent Vendel képoszloptól indul, érinti a plébániát, a templomot, a községházát, a bányászemlékművet, és a Tájház udvarán fejeződik be.
A műsor nyelve német, magyar összefoglalással.
Szereplők: nyugdíjasok, cserkészek, a kórus, a fúvószenekar és a tánccsoport.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak!
Meghívó
A pilisvörösvári Német Nemzetiségi Vegyes Kórus 2009. április 26-án, vasárnap 16 órai kezdettel hangversenyt ad plébániatemplomban.
A hangversenyre mindenkit szeretettel várnak.
Meghívó
A pilisvörösvári Német Nemzetiségi
Önkormányzat szeretettel meghívja
Önt, Családját és barátait
2009. április 30-án (csütörtökön)
17 órakor
a Polgármesteri Hivatal előtt
megrendezésre kerülő hagyományos
Közreműködnek:
a Ligeti Cseperedő Óvoda
óvodásai (Zrínyi utca),
a Német Nemzetiségi
Általános Iskola tanulói,
a Nosztalgia Dalkör,
a Német Nemzetiségi
Táncegyüttes Gyermekcsoportja,
a Werischwarer Burschen Zenekar.

