Pest megye millenniuma
Ebben az évben ünnepeljük Pest megye fennállásának 1000 éves évfordulóját. A millennium alkalmából megyeszerte kulturális programokat, ünnepségeket rendeztek-rendeznek. Az ünnepi évben Pest Megye Közgyűlése minden megyei településnek egy díszes bársonyzászlót adományozott. Pest megye millenniumi zászlaját 2009. augusztus 14-én, a Vörösvári Napok nyitórendezvényén adta át Gromon István polgármesternek Gulyás Dénes országgyűlési képviselő. Az alábbiakban Gromon István polgármesternek a zászlóátadási ünnepségen elmondott beszédét idézzük, amely felelevenítette az 1000 éves Pest megye történetét.
 |
A mai Pest megye területe eredetileg a visegrádi vár ispánságához tartozott, melyet Szent István egy 1009-ben kiadott adománylevéllel alapított. Visegrád megye központja nem sokáig volt Visegrád, szerepét hamarosan, még a XIX. sz. elején Esztergom vette át. Az Árpád-korban Visegrád megye fokozatosan két részre bomlott: Pilis megyére és Pest megyére, és kivált belőle a Csepel-szigeti ispánság.
Pest megye névadója az eleinte muszlim kereskedők és szlávok által lakott település, Pest városa volt, ahova még a tatárjárás előtt jelentős számú német lakosság is betelepedett. Maga a „Pest megye” megnevezés először 1255-ből ismert. A „pest” szó jelentése eredetileg (szláv): barlang, kohó.
A török hódoltság után a két vármegye (Pest és Pilis) egykori területén egységes új vármegyét szerveztek, és Solt-széket is idecsatolták Fejér vármegye területétől. Így jött létre Pest-Pilis-Solt vármegye. 1876-ban újabb bővítés következett: a Kiskunság területét is a vármegyéhez csatolták, így alakult ki az óriási területű Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye.
 |
Gulyás Dénes országgyűlési képviselő Szűcs Lajos megyei elnök úr megbízottjaként átadja a millenniumi zászlót Gromon István polgármesternek |
Pest megye mai határai lényegében a II. világháború utáni módosításokkal, majd az 1950-es megyerendezéssel és Nagy-Budapest létrejöttével alakultak ki. A megye székhelye Budapest, az ország fővárosa – amely azonban önálló területi egység, tehát nem tartozik Pest megyéhez. A megye területe 6394 km2, területén 187 település, ezen belül 48 város található. (Pest megye az ország legtöbb várossal rendelkező megyéje.)
A megye lakossága növekszik, 2002-ben meghaladta az 1 millió 80 ezer főt, ezzel az ország legnagyobb lélekszámú megyéje.
A megye lakossága sokféle eredetű. A török hódoltság idején ugyanis ez a vidék kiégett, elparlagosodott, elpusztult. A török kiűzése után azonban gyorsan benépesült: a királyi országrész különböző területéről vándorlás indult meg ebbe a megyébe is. Az elpusztult falvak sorra életre keltek, a beköltözők újra feltörték a parlagon kapott földeket. A birtokosok külhoniakat is telepítettek be. Ekkor jöttek erre a területre a ma itt élő szerbek, szlovákok ősei, és a mi német, bajor, sváb őseink is. A természetes szaporulat és a bevándorlás következtében 1718-1744 között a megye népessége megkétszereződött, majd 1760-ig még ötven százalékkal növekedett.
 |
Gromon István polgármester meglengeti a zászlót |
A XVIII. század végére Pest megye a polgári átalakulásáért, a nemzeti nyelvért vívott rendi harcok vezérmegyéje lett. Az 1825-től kibontakozó reformkori mozgalom élharcosa szintén Pest megye volt. Széchenyi István 1831-ben itt választtatta meg magát táblabírának. Kossuth Lajost 1847. október 18-án itt választották meg országgyűlési követté. Az 1848-1849. évi szabadságharcban szintén jelentős részt vállalt Pest megye: Kossuth első toborzó beszéde Pest megyében, Cegléden hangzott el, s a Pest megyeiek a honvédség részére jelentős összegű külön adót, valamint 6200 újoncot szavaztak meg. A magyar honvédség híres tavaszi hadjárata legnagyobb sikereit Pest megye területén: Tápióbicskén, Isaszegen és Vácott aratta.
Legyünk büszkék tehát szűkebb szülőföldünkre, Pest megyére! Ezzel a büszkeséggel vegyük át most, és őrizzük majd a Pest Megyei Millenniumi Zászlót.
Pest Megye Közgyűlése intézményeinek szintén zászlót adományozott. A pilisvörösvári Speciális Otthon millenniumi zászlaját ugyancsak a megnyitóünnepség keretében adta át Gulyás Dénes országgyűlési képviselő Lantosné Berkes Judit intézményvezetőnek.
Vörösvári Napok 2009
 |
A Nosztalgia Dalkör a Kertbarát Kör kiállításának
megnyitóján. Vezényel: Schlotter Ferenc |
A Vörösvári napok programjának gerincét – ahogy Gromon István polgármester is elmondta megnyitóbeszédében – ebben az évben is a megnyitó ünnepség, a Schwabenfest, a két bál, a nemzetiségi kórus hangversenye, a búcsúvasárnapi ünnepi szentmise és a Búcsú téri körhintás vásár adták. Ehhez kapcsolódtak a tavalyi év folytatást kívánó sikerei, mint például a mesterségek utcája vagy az amatőr színjátszók előadásai. Új színfolt volt az idei programban a magyar-német táncház, valamint a könyvtárudvarban megrendezett Bluegrass Fesztivál. Izgalmas versenyt hozott az augusztus 20-i zárórendezvény, a tutajhúzó verseny is.
Az idei, XIX. Vörösvári Napok sajátos, egyedi jellegét Pest megye fennállásának 1000 éves évfordulója, valamint a Hargita megyei Borszék várossal kötött testvérvárosi megállapodás ünnepélyes aláírása adta meg. Ezek a programok jól illeszkedtek az ünnep gondolatvilágába, hiszen mindkét esemény a kapcsolatok és a közösség megerősítéséről, a hagyományok ápolásáról, a múltban kiérlelődött értékekhez való ragaszkodásról szólt.
 |
A Cifra Tánccsoport és az Üsztürü Együttes a megnyitón |
E két eseményről részletesen, külön híradásban foglalkozunk mostani számunkban, ahogy a rendezvények közül is jó néhánnyal. Mindegyik programon azonban természetesen most sem tudtunk részt venni, s bár „szóra érdemes” lett volna, nem tudunk róluk beszámolni. De azt is többször leírtuk már, igazából véve legnagyobb közösségi ünnepünket azért szervezték meg a rendszerváltáskor, s szervezik meg azóta is, hogy azon a városlakók összejöjjenek, szórakozzanak, találkozzanak egymással, s így együtt is bizonyítsák, hogy nem egy alvó városban élnek, ahol az emberek nem ismerik egymást.
Az augusztus 14-20-ig tartó rendezvényfolyamból a továbbiakban szeretnék néhány programot külön is kiragadni, méltatni.
Mindenképpen magas fokú elismerést érdemel a Német Nemzetiségi Táncegyüttes idei Schwabenfestje, amely a hagyományőrzés legszebb példái közé tartozik. Programfüzetükbe alig fért bele egy oldalon a résztvevők száma. Megszámoltuk: 17 táncegyüttes és -csoport produkcióinak tapsolhatott a hálás közönség. (Lásd német nyelvű cikkünket a 23. oldalon.)
 |
Bluegrass fesztivál a könyvtárudvarban |
Kiemelendő a Vörösvári Napok szereplői közül a Művészetek Háza Cifra Gyermekcsoportja, amely többször is színpadra lépett, így a megnyitóünnepségen is, ahol az Üsztürü együttes kíséretében változtatta a színpadot színes falusi kavalkáddá.
Nagy sikere volt a mesterségek utcájának, sok gyerek próbálta ki kézügyességét, tehetségét a különböző kézműves technikákban. A képzeletbeli közönségdíjat itt a NOE által felállított kézi hajtású körhinta kapta. (Lásd címlapfotónkat!)
A Moór Anna Amatőr Színjátszó Kör mind a gyermekek, mind a felnőttek számára élvezetes, remek darabbal állt elő, előadásaik mindenképpen a programsorozat egy-egy csúcsát jelentették. (Lásd a felnőtt darabról írt színi kritikát a 13. oldalon.)
 |
A Vörösvári Napok zárórendezvénye: a tutajhúzó verseny |
Ragyogó ötlet volt a rendezvénysorozatot megszervező Művészetek Háza munkatársaitól a könyvtárudvarban tartott kellemes hangulatú Bluegrass fesztivál, ahol a zene, a közönség és a helyszín tökéletesen egymásra talált. Kiváló alkalom volt a koncert az ígéretes fiatal vörös-vári tehetségek (pl. Fanny és Ádám) bemutatására is. Mindenképpen várjuk a jövő évi folytatást!
Végül: nagy érdeklődést és sikert hozott az idén harmadik alkalommal megrendezett tutajhúzó verseny, amelyre még Budapestről is nevezett csapat. Sőt, kis híján ők nyertek, ám új pályacsúcs-beállítással a Jáki Andris vezette „pikáns nevű” csapat vihette végül haza a vándorkupát. (Az eredményeket lásd részletesen a 27. oldalon.)
Gratulálunk és köszönetet mondunk a tartalmas együttlétekért a Vörösvári Napok rendezőinek és minden szereplőjének! Találkozunk jövőre a XX., jubileumi rendezvénysorozaton!