Kitárt kapuk

Nyílt nap a Speciális Otthonban

Emlékeim szerint az utolsó néhány évtizedben nem sokszor fordult elő, hogy a Szociális Otthon kapuja tárva-nyitva lett volna. Gyerekként, fiatalként gyakran szerettem volna bekuksolni a zárt ajtók mögé. És később nemcsak az ajtók mögötti, hanem a fejekben lévő világ is érdekelt, hát eljöttem ide egy hónapra diákmunkára ápolónak.

Húsz év alatt sok minden megváltozott. A szobák szépülnek, új mosdók kerülnek kialakításra, emberibbek a körülmények. Persze, ez elsősorban nem a környezettől függ. Mosolygó, segítőkész nővérek terelgetik nem csak a bent lakókat, hanem a nyílt nap alkalmából idelátogató érdeklődőket is. A nemrégiben megalakult „Kitárt Kapuk Közhasznú Alapítvány” nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a Szociális Otthon tényleg kitárhassa kapuit.

Lantosné Berkes Judit a kuratórium elnöke és az Otthon igazgatója a rendezvényt rövid beszéddel nyitotta meg, és aztán néhány lakó a nővérek jótékony közreműködésével a „Mikkamakka virága” című színdarabot adták elő. Záró számként Baloghné Kutassy Anikó szavalt el egy sérültekről szóló verset.

Anikó néni maga is verseket ír. Hadd álljon itt ízelítőül egy néhány soros darab:

Párbeszéd

Férfi:

Én vagyok a teremtő nyers Erő,
A sorssal mindig dacolni merő,
Önmagát is égető tűzgolyó,
A megizzadt test, megáradt folyó,
Az alkotás örök lázában élek!

Nő:

Pihenj meg nálam: én vagyok a Lélek.
Az aranyos fa, amely enyhülni hív,
Te vagy az agy, de én vagyok a szív.

Hidas Ildikó

Tábor a Naposban

Öt napig gyermekzsivajtól volt hangos a Városi „Napos Oldal” Szociális Központ. A Gyermekjóléti Szolgálat idén nyáron ismét megrendezte a már hagyománnyá váló napközis táborát. A nyári szünidőben a szociálisan hátrányos helyzetű, a szolgálat által gondozott pilisvörösvári gyermekek részére nyári tábort szerveztünk. A táborban átlagosan 30 gyermek vett részt. A gyermekek térítésmentesen vehettek részt a programokon, amit ez úton is köszönünk névtelenséget kérő támogatóinknak.

A hétfő reggeli tábornyitást már izgatottan várták a gyermekek és a családgondozók is. Az első nap nagyrészt az ismerkedésről és a csapat összekovácsolásáról szólt, de nagy sikert aratott a karkötőfonás technikájának elsajátítása is. A következő napokon csocsóbajnokságot rendeztünk, majd különböző ügyességi vetélkedőkben tehették próbára magukat a gyerekek.

A Heim-tanya meglátogatása nagy élmény volt, itt a gyerekek aktív közreműködésével bográcsban főztünk, és lehetőségük volt lovagolni, állatokat simogatni. Heim Márton ezt évek óta biztosítja táborozóink számára.

A Fővárosi Állatkertbe is kirándultunk, ahol az állatkert valamennyi lakójával megismerkedtünk.

A tábor zárásaként a gyerekek rövid műsorral készültek. Előadták a tanév során tanult verseket, énekeket, amit az intézmény munkatársai névre szóló emléklappal és ajándékcsomagokkal jutalmaztak.

Az elmúlt néhány nap során a gyerekek és a felnőttek is rengeteg élménnyel lettek gazdagabbak. Jó volt látni a gyermekek boldogságát, önfeledt játékukat.

Városi „Napos Oldal” Szociális Központ, Gyermekjóléti szolgálat

Václav Ilona szolgálatvezető

Összejövetel a Templom téren

Augusztus 2-án délután vidám összejövetelt tartottak a Templom tér lakói három új beköltözött család, valamint Valter atya, Vezó atya és a kántor úr tiszteletére. Az összejövetel célja az újonnan beköltözöttekkel való ismerkedés, illetve a közösség összekovácsolása volt.

A finom falatoknak, italoknak, a jókedvnek, éneklésnek és a muzsikának (Vezó atya harmonikázott) is megvolt persze a maguk szerepe. A Templom téri partit – amelyen több mint ötvenen vettek részt az itt lakók közül – Fetter Lőrincné szervezte. Marika néni nagyon örült annak, hogy szinte mindenki eljött a meghívottak közül.

 

 

 

Legifjabb horgászaink versenye

Városunk évtizedek óta hagyományos Szent István-napi bevezetőprogramjára a még reggeli párába burkolózó Kacsa tó partján gyülekeztek a résztvevők. Legalább ötven gyerek és az őket kísérők előtt Havas Ferenc, a horgászegyesület elnöke ismertette a szabályokat, majd elkezdődött a nemes vetélkedés.

Volt, aki csendben, többen viszont izgatottan, egymást bíztatva örültek, bosszankodtak a sikeres akasztás vagy az elillant uszonyos láttán. A horgászhelyeket járva jóleső érzés volt, látni a gyerekeknek segédkező „profi” apukák, nagyapák (nem ritkán anyukák) igyekezetét, hogy a szereléssel, etetéssel minden rendben legyen. A remek időjárás bizony nemigen biztatta a halakat a zsákmánnyá válásra. Sokan panaszkodtak, hogy „nem jár a hal”, de volt olyan versenyző, aki nem győzte kikapkodni a sok törpeharcsát és egyéb apróhalat.

Dudaszó 11-kor, vége a versenynek. Vajon mit hoz az összeszámolás? A képen látható három fiatalember és a legeredményesebb kicsi lány boldogan vették át a megérdemelt díjakat. Mindannyiunknak remek együtt töltött délelőtt volt…

Pócsi János

Szponzorok voltak: Pilisvörösvári HE, Pure Fishing Kft., Halmschláger Antal, Palotai Nándor, Wohl Józsefné.