Robban a szemétbomba?
Egy miniszteri rendelet szerint július 16-ig be kellett zárni azokat a hulladéklerakókat, amelyek nem felelnek meg az európai uniós előírásoknak. A környezet szempontjából igen kedvező döntés számos település, rengeteg ember számára kevésbé örvendetes, mivel ezentúl távolabbra szállítják, s ezért drágábban kezelik kommunális hulladékukat. Vörösvárt ez szerencsére nem érinti, mivel a Saubermacher az összegyűjtött hulladékot továbbra is engedéllyel rendelkező bicskei lerakójában helyezi el. Aggasztó azonban, mi lesz az építési törmelékkel; mivel a környéken nem maradt hulladéklerakó, félő, hogy a magas szállítási költségek miatt még több sitt landol majd az erdőszélen…
Magyarországon a rendszerváltáskor becslések szerint 2500 szemétlerakó működött, túlnyomó részük semmilyen védelemmel nem rendelkezett. Egy tíz évvel később készített felmérés szerint az akkori 1300 hulladéklerakó 90-95 százaléka nem felelt meg az uniós normáknak. 2009. július 16-ig a maradék néhány száz elavult szeméttelepet is be kellett zárni. Mostanra az egész országban mindöszsze 61 olyan lerakó maradt, amelyik továbbra is rendelkezik működési engedéllyel.
Európai uniós pénzekből Magyarországon az ún. ISPA-projekt keretében eddig 16 új korszerű szemétlerakót építettek, és 5-öt korszerűsítettek mintegy 200 millió euró uniós támogatást lehívva. (Az ISPA egy olyan EU-s alap, amelyből közlekedési és környezetvédelmi projektek támogathatók.) A projekt keretében négy lerakó jelenleg is épül, további 12 építése pedig tervbe van véve. Az elképzelések szerint így összesen 77 olyan hulladéklerakó létesítmény üzemel majd az országban, amely az uniós környezetvédelmi irányelveknek maradéktalanul megfelel.
Az elavult, környezetvédelmileg nem megfelelő lerakók bezárása a természet megóvása szempontjából nagyon jelentős lépés, ugyanakkor a kisebb települések számára problémákat is felvet. Mivel a tervezett lerakók fele még nem épült meg, sok településről 30-40 kilométer távolságra is kell szállítani a szemetet. Ez a költségek jelentős növekedését jelenti, ami érzékenyen érinti a lakosságot. A hulladék elszállítása és feldolgozása akár két-háromszorosára is növelheti a szemétdíjat. „Robban a szemétbomba!” – jósolták ezért vészjóslóan a híradások a nyár közepén.
Pilisvörösvárt ez nem érinti, mivel a város kommunális hulladékát továbbra is a bicskei hulladéklerakó fogadja be, amely egy megfelelő műszaki védelemmel kialakított korszerű lerakó. Igaz, mivel egyre több település hulladékát hordják ide (több mint hatvanét), hamarosan bővíteni kell. A tervek már elkészültek, hamarosan megindul a beruházás. (Ami ellen – ahogy ez lenni szokott – több környékbeli civil szervezet tiltakozik.) A Sauber-macher-Bicske Kft.-vel az önkormányzatnak 10 évre szóló szerződése van (2012-ig), amely szerint csak az infláció mértékével megegyezően lehet megemelni évenként a szemétdíjat. (Az idén 15 000 forintot kell fizetni egy 110 literes kuka után.)
Aggódni valónk azonban nekünk is van, mégpedig az építési törmelék miatt. Nagy problémát jelent számunkra, hogy a pilisborosjenői hulladéklerakó megtelt, ahová eddig a vállalkozók a sittet vitték. (A vörösvári szemétátrakó üzem építési törmeléket eleve nem fogad be, nincs rá engedélyük.) A sittet tehát messzebbre kell szállítani. A dráguló fuvardíj miatt félő, hogy az emberek inkább az erdőszélen vagy a szántóföldön szabadulnak meg az építési hulladékoktól ahelyett, hogy szólnának a konténeres sittszállítóknak. Erre sajnos eddig is rengeteg szomorú és felháborító példa volt – tudnának róla beszélni a szántóvető gazdák... Csak abban bízhatunk, hogy az emberekben – főleg az ifjabb nemzedékekben – előbb-utóbb mégis csak kialakul valamiféle környezettudatos szemlélet, és elfogadják azt, hogy a szemét összegyűjtése és szakszerű kezelése a XXI. században egyre több időbe és pénzbe kerül.
F. A.
Nanotudomány II.
A nanotudomány mikroszkópjai
Az emberiség ősidők óta törekszik környezetének megismerésére. A csillagok megfigyelésére távcsöveket, az igen kis tárgyak vizsgálatára mikroszkópot alkalmaznak. Nanométeres felbontáshoz – atomok, molekulák – a fénymikroszkóp nem alkalmas, mivel a fény hullámhosszának felénél kisebb tárgyak homályosak lesznek a fényelhajlás miatt. (A látható fény hullámhossz tartománya: 400 – 700 nm.) Mi pedig szeretnénk a tárgyakat nanométeres felbontásban vizsgálni. Ehhez új elven működő eszközöket kellett kifejleszteni.
Az új mikroszkópcsaláddal: a pásztázó mikroszkópokkal pontos képet alkothatunk a tárgy felszínéről. A műszercsalád az atomi és molekuláris alakzatok elektromos, mágneses és mechanikai jellemzőit érzékeli nanométeres felbontásban, anélkül, hogy roncsolnánk a vizsgálandó anyagot. A pásztázó tűszondás mikroszkópoknak (SPM Scanning Probe Microscope) csak a nevében szerepel a mikroszkóp, itt nincs optikai leképezés. E „mikroszkópok” közös jellemzője, hogy egy számítógéppel vezérelt mechanikus eszköz igen hegyes tűt (szondát) 1 nm vagy kisebb felbontásban mozgat a minta felett, néhány tized nm magasságban. Az elektronika érzékeli a tű és a minta között fellépő, az előbb említett valamelyik kölcsönhatást (elektromos, mágneses, mechanikai), a számítógép úgy változtatja a tű távolságát a felülettől, hogy a mért kölcsönhatás állandó legyen, de megjegyzi, hogy ehhez milyen irányú és nagyságú mozgás kellett. A jelfeldolgozó rendszer a felületről dimbes-dombos háromdimenziós képet állít elő. A tű és a minta között fellépő kölcsönhatás alapján nevezik el a pásztázó mikroszkópokat. A pásztázó technikát alkalmazó eszközökre sok példát lehet felhozni: a TV készülékek katódsugárcsövei, rádió lokátorok, képbeolvasó szkennerek stb. Röviden csak egy eszközt ismertetek.
Pásztázó alagútmikroszkóp (Scanning Tunneling Microscope, STM), ezt elektromosan vezető- felület vizsgálatára alkalmazzák, 1981-ben fejlesztette ki Binnig Rohrer. A szonda és a minta közé kapcsolt kis feszültség (100 mV) hatására a nm-nél kisebb távolságon jön létre az alagútáram, a tű távolságát a tárgytól úgy szabályozzák, hogy az áram konstans legyen. Az alagút jelenséget a kvantummechanika magyarázza. (A félvezető technikában az alagút effektus létezésére példa az alagút-dióda, amit Esaki japán fizikus fedezett fel 1958-ban). A tű mozgatását a felületen x és y irányban nm-nél kisebb lépésben piezoelektromos kristályra kapcsolt feszültséggel végzik.
Atomi erőmikroszkóp (atomic force microscope, AFM), alkalmas szigetelőanyag felszínének vizsgálatára. Az új eszközökkel csak kis méretű tárgyak (0.15 mm x 0.15 mm) vizsgálhatók, ami a monitor teljes felületén jelenik meg.
(Folytatjuk)