A Magyar Tudomány Ünnepe IV.
A fosszilis energiahordozók szerepe a jövő energiaellátásában

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az akadémián öt témáról (föld, víz, levegő, tűz /energia/ és az ember) hangzottak el előadások (2008. november 3-7.). Sorozatunk IV. részében „A fosszilis energiahordozók szerepe a jövő energiaellátásában” címmel Bárdossy György geológus, az MTA rendes tagja előadását idézem röviden.

Az energiaellátás problémája egyre inkább húsbavágó kérdésé vált. A fosszilis energiahordozók a Földön százmillió évekkel ezelőtt élt szárazföldi és vízi élőlények eltemetődött szerves maradványainak oxigéntől elzárt körülmények között, termikus bomlás során keletkeztek. A kőolajképződéshez 100 fokos hőmérséklet szükséges. Ezt a folyamatot nyomásnövekedés követi és a földgáz elválik a kőolajtól.

A kőolaj- és gáztermelés legköltségesebb része a fúrás, a kút mélységével a költségek rohamosan növekednek. Egy hat kilométer mély kutatófúrás költsége 10-15 millió dollár. Világátlagban tíz kutatófúrásból egy vagy legfeljebb kettő jár a kívánt eredménnyel. A XX. század elején báró Eötvös Loránd torziós ingáját használták az olajmezők kereséséhez. Ma kismélységű fúrásokban robbantással akusztikus hullámokat keltenek, melyek a különböző rétegekből visszaverődnek, és ezeket számítógéppel kiértékelik.

A legtöbb kőolajkészlet Közel-Kelet országaiban található: 61 %, Európa, Oroszország és utódállamai: 12 %, a többiek 10 % alatt szerepelnek. A legnagyobb gázkészlettel rendelkező országok: Oroszország 26 %, Irán 15 %, Katar 14 %, a többiek bőven 10 % alatt vannak.

A kőolaj és földgáz előfordulásokkal ellentétben a kőszén általában nagy kiterjedésű, rétegszerű telepeket alkotnak, a kutató fúrásuk így sokkal könnyebb. A különböző kőszénfajták fűtőértéke között igen nagyok a különbségek. Kőszénkészletek: Egyesült Államok 28 %, Oroszország 18 %, Kína 13%, a többiek 10 % alatt vannak.

A klímaváltozás, a fogyó fosszilis energiahordozó készlet előbb-utóbb kikényszeríti az új energiapolitikát, melynek fontos eleme az energiatakarékosság és az energiahatékonyság. Fokozott gondot kell fordítani a megújuló energiaforrások hasznosítására, de nem az élelmiszertermelés rovására és nem az erdőket kell irtani. Jelenleg leginkább járható út az atomenergia szerepének növelése. Franciaország a villamos energiájának 80 százalékát atomenergiával termeli meg, hazánkban a Paksi Erőmű az ország villamos energiájának 40 százalékát adja a legolcsóbb áron.

Az előadások az interneten is megnézhetők: http://www.tudomanyunnep.hu/video/ vagy http://vod.niif.hu/mtu2008/

(Folytatjuk)

Saufert János

Amit az állatorvos tanácsol
Miért az ivartalanítás a legjobb megoldás?

Magyarországon szinte mindenhol kezelhetetlen probléma a kóborló macskák befogása, elhelyezése. Gazdához juttatásuk szinte reménytelen. Újra itt a tavasz, indul a párzási szezon a macskáknál, tovább növekszik a gazdátlan állatok száma. Napjainkban a felelős állattartás része kellene hogy legyen mind a nőstények, mind a kandúrok mielőbbi ivartalanítása. Ez állategészségügyi és állatvédelmi szempontból is számos előnnyel jár.

Lássuk először, hogy az ivartalanítás ellenzői mivel szoktak érvelni. Nőstények esetében még mindig tartja magát a tévhit, hogy egyszer ellenie kell. Ezzel szemben felmérések bizonyítják, hogy a cica egészsége szempontjából az első ivarzást megelőző ivartalanítás jár a legtöbb előnnyel (pl. időskori emlődaganatok kialakulásának esélye minimalizálódik). Sokan említik az elhízást is, mint nemkívánatos mellékhatást. Tény, hogy mivel kiesik a párzási szezonnal, illetve a vemhességgel, szoptatással járó fizikai igénybevétel, kevesebb energiára van szüksége ivartalanított kedvenceinknek, de ez nem egyenes út az extrém súlyfelesleg kialakulásához.

Felmerülhet még, hogy megváltozik kedvencünk természete, ellustul, elveszti játékosságát. Természetes folyamat, hogy a növekedő macska természete változik, de az ivartalanítás a gazdához fűződő viszonyt semmilyen szempontból nem befolyásolja. Néha hallani, hogy nem szabad beavatkozni így a „természet rendjébe”, vagy miért kell kitenni szegény állatot a műtéttel járó szenvedésnek. A természet rendjébe az ember akkor avatkozott be, amikor háziasította a macskát, aki azóta tőlünk függ, többé-kevésbé, így szaporulatának befolyásolása is a mi feladatunk. A műtéttel járó kellemetlenség (nem szenvedés!) öszsze sem hasonlítható egy esetleges harci sérülésből vagy ellési komplikációból adódó valódi szenvedéssel.

És most lássuk az előnyöket! Nőstény cicák esetében a legkézenfekvőbb a felesleges szaporulat legbiztonságosabb megelőzése. Egy cica évente akár három almot is felnevelhet, vagyis a gazdiknak minimum 10-12 kismacska elhelyezését kell biztosítaniuk. És ki garantálja, hogy az elajándékozott kedves cicák új gazdái idővel nem eresztik-e szélnek a megunt kedvencet, aki így a kóbor állatok népes táborát fogja gyarapítani? Arról nem is beszélve, hogy az anyamacska szervezetének igen megterhelő az évi 2-3 vemhesség. Előbb-utóbb gondok adódnak: vetélés, ellési nehézségek adódhatnak, gyenge, életképtelen kiscicák születhetnek, vagy az anyamacska nem lesz képes táplálni kölykeit, esetleg ő maga is súlyosan megbetegszik. Ezen problémák megoldása is a gazda feladata, és sajnos a költségek legtöbbször egy ivartalanítás díjának többszörösére rúgnak, sőt a cica élete is gyakran veszélybe kerül.

Lakásban tartott cicák esetében a rendszeres ivarzással járó kellemetlen jelenségek (kitartó, jellegzetes nyávogás, nyugtalanság) megelőzése szempontjából javasolható az ivartalanítás, illetve mivel a cica sosem vemhesül, néhány év alatt a petefészken súlyos cisztás elváltozások alakulhatnak ki, amik végül méhgyulladáshoz is vezethetnek.

A kandúrok korai ivartalanításával megelőzhető az ivarérettséghez kapcsolódó rossz szokások kialakulása. Ilyen például a spriccelés, a kóborlás és a fajtársakkal való vérre menő küzdelem. Tavasszal, nyáron minden aktív kandúr gyakran szerez enyhébb-súlyosabb sérüléseket, így a gazdik lassan egész bensőséges viszonyba kerülhetnek állatorvosukkal. Sajnos a kóborlás miatt a cicák sokszor kerülnek autók kerekei alá, és ezeket a baleseteket csak a szerencsésebb állatok élik túl. Több súlyos fertőzés terjed a macskák verekedése során vérrel, nyállal. Ezek csak a cicákra jelentenek veszélyt, viszont az ő életüket igencsak megrövidítheti. A mindenhol gyakori macska-leukémia ellen rendelkezünk védőoltással, viszont a macska AIDS néven ismert betegséggel szemben egyedül az ivartalanítás jelent valamelyest védelmet. Nagyon zavaró lehet a gazdik számára az ivarérett kandúrok vizeletének erős szaga is. Mivel ezért a hím nemi hormon felelős, az ivartalanítással a vizelet szaga is néhány héten belül teljesen elmúlik.

Hosszú oldalakon keresztül lehetne még ragozni, miért is az ivartalanítás a legjobb megoldás, de azt hiszem, ennyiből is látható, hogy az állatvédők, állatorvosok és a felelősségteljes állattartók miért pártolják annyira ezt a beavatkozást.

Dr. Talpag Bálint