Alföldi látomások

Cserőháti Kovács István kiállítása a Magyarok Házában

Szép, gondos kivitelű meghívó tudatta, hogy a Pilisvörösváron élő festőművész kiállítása nyílik meg január 19-én a pesti belvárosban, ahol legutoljára kilenc éve voltak falon képei. A műveket határainkon belül számos helyen láthatták már az érdeklődők.

A Csontváry-terem adott otthont képeinek, melyeket itt úgyszólván teljes számban megtekinthettünk. A kiállító terem nagysága, hangulata – összevetve a képek nem kis számával – befogadó, elmélyülést segítő.

A szép számban megjelent érdeklődő előtt az alkotó életútját a Ház művészeti igazgatója, dr. Medvigy Endre, művészi munkásságát pedig dr. Feledy Balázs művészeti író mutatta be. Mindkettőjüket régi ismeretség fűzi Cserőháti Kovács Istvánhoz, s ez kitűnt bensőséges, meleg szavaikból is.

A művész az alföldi, a Tisza-tavi tájakat nemcsak látja, hanem együtt is lélegzik velük. A föld, a levegő, a víz ezernyi arca, árnyalata minden tájképén, ha kell erőteljes (A Tisza-tó Poroszlónál – 2002), ha álom-valóságként éli meg, sejtelmes (Poroszlói Atlantisz – 2006), de mindig a valóságot hordozza. Portréi ugyanúgy, mint tájképei, színeikben, formáikban változatosak, egyéniek. Nemcsak megfestik-rajzolják a modellt (legyen az önarckép, egy poroszlói cigányember vagy az édesapa), de megalkotójuk lelkiállapotairól is vallanak.

Igen, azt hiszem, ez a szavaiban zárkózott művész festményeiben, grafikáiban nyílik meg azok előtt, akik időt és gondolati, érzelmi nyitottságot szánnak rá.

Öröme-bánata, emlékei, életmenete összes művén lenyomatot hagyott, és hagy mai palettáján is. Korábbi sorsa, boldogtalan házasságának „társas magánya”, majd a válást követő változás: a nyugodt révbe érés méltó társa oldalán jól érzékelhető a tájképek, portrék, csendéletek színvilágán, de talán még formaszerkezetükön is. Alkotójuk érdeme, hogy ez művészi értéküket sosem csorbítja…

A kiállítótér tágassága, értő megvilágítása, a művek okos csoportosítása eredményeképpen sok képe – nem tagadom – új köntösben és értelemmel jelent meg előttem.

A megnyitó programját fiatal tehetségek ének- és versmondása színesítette. Előbbieket az énekét gitáron kísérő Kisbellér Annamáriától (Dévai Nagy Kamilla tanítványától), utóbbiakat pedig László Zsuzsannától – kitűnő Wass Albert-tolmácsolása külön említést érdemel – hallottuk.

Pócsi János

Filmszemle 2009

Idén kerek évfordulót ünnepelt a Filmszemle. A legszebb férfikorba lépett, s negyven gyertyát fújhatott el. A gyertyák számánál azonban több volt a film. Aki lépést akart tartani, annak igencsak kapkodni kellett a jegyeket.

Én itt a játékfilmek közül Sopsits Árpád „A hetedik kör” című filmjét emelném ki. A rendező igazi „Faust”-i témát dolgozott fel, kísértővel és kísértésbe esőkkel. 14-15 éves gyerekekről szól Sopsits Árpád története, akik a lét határait feszegetik. Meddig élek? S a magam ura vagyok-e? Van-e hatalmam arra, hogy önkezemmel vessek véget életemnek? Mindezek az örök kérdések azonban teljesen mai környezetbe ágyazva, izgalmasan, szinte krimiszerűen jelentek meg a vásznon.

A film láttán mindenki – főleg szülők és pedagógusok – elgondolkozhattak azon, hogy milyen felelősséggel hagyjuk magukra gyermekeinket. Mi történik a szülői odafigyelés nélkül felnövő kiskamaszokkal.

Egészen más témát dolgoz fel Szalay Péter, Pilisvörösváron élő filmrendező dokumentumfilmje. (A rendezővel tavaly februári számunkban készült interjú.) A Nomád Pláza három vásározó életét dolgozza fel. Mi itt, Vörösváron sohasem mondanánk azt a búcsúsokra, hogy vásározó. S csak kevesen, azok is csak ritkán gondolnak bele, hogy mit csinál a búcsús télen. Mit keres egyáltalán három, (és persze nem csak három) vándor vásározó a 21. század elején? És abba sem gondolunk bele általában, hogy mennyi munkával jár hetente több tonnányi körhintát átpakolni egyik faluból a másikba. Ha esik, ha fúj. Azt sem számolgatja senki, hogy hány furulya kifaragásából van meg a napi betevő. És senki sem mélázik el azon, hogy lehet-e még egy százéves, fából készült fényképezőgéppel fényképet készíteni.

Szalay Péter dokumentumfilmje mégis arra késztet bennünket, hogy ezeken a kérdéseken elgondolkozzunk. Olyan világba csalogat bennünket, amelynek általában csak a külső odalát láthatjuk: a vásári forgatagot. Hogy mi van a „színfalak mögött”, azt nézzék meg a Nomád Plázában.

A Duna TV és a Hír TV után legközelebb a Magyar Televízió (M1) vetíti.

Hidas Ildikó

Erdély – szobrokban, grafikákban, dalokban

Irodalmi est és kiállítás Erdélyről… Annyi mindent rejthet ez az egyszerű cím! Sokunknak sokféle gondolat jut eszünkbe. Fájdalom, harag, valóság-elfogadás, esetleg harsány „magyarkodás”. Kinek-kinek életkora, megélt vagy elmesélés utáni képei, élményei szerint.

E péntek estén igaz gondolatokat láttunk-hallottunk szobrokban, grafikákban, versben és énekben.

Mindhárom bemutatkozó fiatal, kevéssel innen vagy túl a harmincon. Mikó Diána, akinek szobrait és grafikáit március elsejéig láthatjuk a Mű-hely Galériában, Magyarországon született, de mély, családi gyökerei Erdélyből erednek. A két előadóművész közül Portik-Bakai Dalma Gyergyószentmiklós, Kurkó József pedig Csíkszent-domokos szülötte.

Ritkán látható manapság olyan – kortársunk alkotta – szobor, amely minden rejtett, megfejtendő értelmezési igény nélkül „csak” a valóságot, az emberi arc és test szépségét tárja elénk, ezzel késztet gondolkodásra. Pedig Mikó Diána művei éppen ezt teszik!

Akár Wass Albert intelligens, fájdalmakat, a hazából való kiüldözöttség keservét méltósággal, belülről viselő szoborportréját, akár a Nagyenyeden már felállított „Bethlen Gábor erdélyi fejedelem és kísérete” szoborcsoportját nézzük, a letisztult szépség jut eszünkbe.

A halk beszédű, szerény, mégis mondataiban határozott céltudatosságot sugalló, törékeny szobrász-grafikusnő a műsor után elmondta, hogy nincs igazán kedvenc technikája: „Az alkotóból egyedül a művein keresztül átsütő kifejező erő az, aminek a befogadót meg kell érintenie.

Vagy megjön az alkotói ihlet, mely semmilyen befolyásolást nem tűr meg, vagy nem, és akkor elvész az ember a technikában és az anyagokban”. Lendületes vonalakkal, tökéletes anatómiai jegyekkel megrajzolt (pl. sötét alapra arany ceruzával felvitt) nő- és férfialakjai is szép tükrei az előbb idézett hitvallásának.

Ezen az estén Mikó Diána gondolatait, népdalokat és neves erdélyi írók, költők megzenésített műveit hallhattuk a már említett két, rendkívül szimpatikus előadó próza-ének-gitár tolmácsolásában. Mindketten Dévai Nagy Kamilla tanítványai. Portik-Bakai Dalmának elsősorban ének, Kurkó Józsefnek pedig versmondó- és gitárhangját emelném ki. Hármójuk e műsor-összeállítása – mint említették – nem sokszor hangzott el eddig, de megjósolhatjuk, ha az előadott dal és prózai szövegeket végig, olvasás nélkül adják majd elő, sugárzó tekintetük még a mostaninál is nagyobb hatással lehet nézőikre-hallgatóikra.

Pócsi János

Web-zenei ajánló

Webzine. Egy új fogalom, ami pár éve került be a netezők enciklopédiájába. Azokat az internetes újságokat nevezzük így, amik nyomtatásban nem szoktak - általában - megjelenni, persze kivételek itt is vannak. Különösen sok zenei újság működik a neten ebben a formában, amikre általánosan jellemző: gyorsan frissítik őket, és sok rovattal rendelkeznek.

Mi, magyarok elég sok ilyen újsággal büszkélkedhetünk. Az érdeklődőknek a következő honlapokat javasolnám áttanulmányozásra:

Mindenféle zenével foglalkozó webzinek:

http://zenemagazin.com,
http://passzio.hu.

Kifejezetten rock/metál zenével foglalkozó oldalak:
http://heavymetal.hu,
http://hardrock.hu.

Angolul jól tudóknak, ajánlanám áttanulmányozni a Roadrunner Records hivatalos hírportálját a http//:blabbermouth.net -et.

Van még egy szelete az újságírásnak, ami – szerencsére vagy sem, döntse el ki-ki maga – virágzik kis országunkban, ez pedig nem más, mint az úgynevezett blogolás. A napokban épp egy újonnan alapított zenei blogra volt szerencsém rábukkanni, ami főként underground zenéket akar bemutatni a nagyérdeműnek: http//:underview.blog.hu.

Úgy gondolom, ezeket az internetes honlapokat több okból is érdemes rendszeresen látogatni. A cikkben feltüntetett példák csak irányadóként szolgálnak, bármelyik kereső segítségével pillanatok alatt rábukkanhatunk a saját ízlésünket kielégítő webzinekre/blogokra.

Jó szörfözést!

Kókai Márton

Vörösvári színjátszók vendégszereplései

A Sándor Jolán vezette Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat folytatja sikeres vendégszerepléseit Liliomfi című előadásával. A február 14-i csévi előadás után, 28-án megismétlik korábbi pilisszentkereszti fellépésüket, március 7-én pedig ismét Vörösváron, a Zeneiskola színpadán láthatjuk őket a darabbal.

A vörösvári fellépés ezúttal jótékonysági célt szolgál. Bár az előadás ezúttal is ingyenes, 1000 forintért támogatójegyet vehetnek az érdeklődők (a Városi Könyvtárban, ill. az előadás helyszínén). A támogatójegyekből befolyó bevételt a látássérültek javára ajánlja fel a társulat.

A Társulat új darabot is betanul az idén: Hunyadi Sándor „Lovagias ügy” című színjátékát. A bemutató nyárra várható.

A Társulat gyermek színjátszói a Legényke és a csodaág című darabbal készül. A zenés darabbal Gyermeknapra készülnek.

* * *

A Társulat keres olyan vörösvári helyiséget, ahol a színdarabok díszleteket hosszú távon raktározni, tárolni tudja. Sándor Jolán társulatvezető számít a vörösvári polgárok segítőkészségére.

F. A.

Időutazás a középkorba…

2008. január 22-től, a Magyar Kultúra Napjától 2009 ugyanezen napjáig tartott a „Reneszánsz év” Mátyás uralkodóvá vá-lasztásának 550. évfordulója alkalmából.

A Mátyás által a 15. sz. második felében létrehozott udvari kultúra, a humanizmus eszmerendszerét elterjesztő törekvései, Bibliotheka Corviniana néven ismert könyvtáralapítása, az iskolarendszer fejlesztésére irányuló törekvései, mind méltóvá teszik arra, hogy egy egész évet szenteljen a magyar közművelődés ezen értékeinek újbóli megmutatásának.

Az év első felében az óvodás korosztályt repítettük vissza az időben: mesével, zenével, tánccal, játékkal.

Ez év januárjában pedig a felső tagozatos tanulók vehettek rész egy komplex foglalkozáson.

A Hagyományok Háza közreműködésével a papírmerítést, írónádfaragást, és a kódexkészítés fortélyait ismerhették meg. A hagyományos kézműves technikák kipróbálása során megélhették, mennyi idő, munka, de ezzel együtt milyen jó érzés elkészíteni egy használható tárgyat. A bevezető beszélgetésben Mátyás könyvtáráról és a 15. századi ember világképéről kaptak információkat a gyerekek.

Január 24-én bállal zártuk a programsorozatot, amely keretében a PAK gyermek színjátszó csoportjának „Mátyás-mesefüzér” előadása volt megtekinthető.

A budapesti Dolce Consort furulyaegyüttes előadásában korhű középkori zenét hallhattunk, Strack Orsolya vezetésével pedig reneszánsz táncokat tanulhattunk. Kézműves foglalkozásokon lehetőségük volt a résztvevőknek álarckészítésre, és fémlemez domborításra.

A korhű jelmezek és díszletek egy délutánra középkori udvart varázsoltak a Művészetek Házából.

Valachi Katalin

 

 

Braille-évforduló

Louis Braille, a vakírás feltalálója 200. születésnapja alkalmából ünnepségsorozatot szervezett a Vakok és Gyengénlátók Közép-magyarországi Regionális Egyesülete. Az ünnepségsorozat nyitó rendezvényére február 20-án került sor a pilisvörösvári Művészetek Háza (Zeneiskola) színháztermében.

A rendezvény résztvevőit Peller Terézia, a Látássérültek Pilis-völgyi Egyesületének elnöke köszöntötte, majd Gromon István polgármester mondott rövid beszédet – felhívva a figyelmet többek között arra, hogy az önkormányzat az egyesületnek nyújtott támogatáson túl azzal is segíti a városunkban élő vakok és gyengénlátók mindennapjait, hogy könnyen használhatóvá tette számukra a város honlapját.

Peller Terézia a Braille-év kapcsán elmondta, hogy számára nagy traumát jelentett az olvasás elvesztése – fiatalkorában ugyanis na-gyon sokat olvasott. A Braille-írás megtanulásával vissza tudta szerezni ezt az élményt, és ma már Krúdy-novellákat is olvashat. A Braille-írás és a számítógép használata nagyon fontos abban, hogy ne maradjanak a vakok funkcionális analfabéták és hogy kitágulhasson számukra a világ.

Fodor Ágnes, a regionális egyesület elnöke szerint a Braille-írás hozzásegíti a vakokat ahhoz, hogy ismét teljes életet élhessenek. Ezért is indít az egyesület a Braille-évben több tanfolyamot a vakírás elsajátítására.

A rendezvényen Ézsiás László torokszorító átéléssel és érzékenységgel vak költők verseit adta elő (köztük egy saját versét is), Fabók Judit és Farkas Péter zenés, táncos produkcióval szórakoztatták sorstársaikat.

F. A.

A Városi Könyvtár könyvajánlója
Szepes Mária: Füveskönyv

Márai Sándor és Arany János Füveskönyve után, most Szepes Mária Füveskönyvét veheti kezébe könyvtárunk olvasója. A régi füveskönyvek a századokon át szerzett tapasztalatok alapján tájékoztattak a kertben és a vadon termő növények és gyógyfüvek hasznáról és káráról. Ahhoz adtak tanácsot, hogy különféle testi bajunkra mely gyógyhatású nö-vény javasolt. Aztán a hasznos tanácsok lassan kiterjedtek a lélek és a lét kisebb-nagyobb gondjaira is. Szepes Mária könyve egyaránt megfelel e műfaj korai és késői kívánalmainak. Reméljük, hogy az új olvasók mellett Szepes Mária régi hívei is örömmel fedezik majd fel a Füveskönyvben kedvenc gondolataikat, amelyek annak idején sokat jelentettek nekik.

A magyar ezoterika fejedelemasszonya a közelmúltban, 2007-ben hunyt el. Egészen fiatal korától gyakorlatilag halála pillanatáig írt, alkotott.

1908-ban született. Érettségi után művészettörténetet, irodalmat, pszichológiát tanult Budapesten. Ezután Berlinben mélylélektannal és vallásfilozófiával foglalkozott. Első jelentős műve, „A vörös oroszlán” több nyelven is megjelent. Gyermekkönyvei közül a „Pöttyös Panni”-sorozat a legnépszerűbb. Tudományos-fantasztikus regényeiben a keleti filozófia hatása érződik. („A Tibeti Orgona”)

Utolsó műveiben az okkult tudományokkal, a reinkarnációval, a karma tannal foglakozott. („Az álom mágiája”, „Angyalok éneke”, „Aranykor”)

Szepes Mária évezredeken átívelő varázslatos bölcsessége, mágikus tudása és a belőle áradó elfogadó szeretet tucatjával vonzotta a segítségre vágyó embereket, és ő csaknem száz esztendeig győzte a szolgálatot. Ha azt kérdezték tőle, hogyan csinálja ezt válaszolta: „Képzeletben minden este újjászületek. Ellátogatok egy szigetre, ahol az élet vize buzog fel egy forrásból, s ahol Aszklépiosz gyógyít és tölt fel fénnyel mindenkit, aki ellátogat hozzá fantáziahajóján.”

Fetterné Denk Éva
könyvtáros

2009. március 21. 19 óra

Művészetek Háza (Zeneiskola)

„AZT MESÉLD EL, PISTA!”

Örkény István az életéről

Elmondja: Mácsai Pál

Az író saját szavaiból színpadra állította: Bereményi Géza és Mácsai Pál
Munkatárs: Fenyvesi Katalin

Mi lenne, hogyha Örkény István ismét megjelenne egy színészben, egy színházban egy este, leülne, venne egy lélegzetet, beszélni kezdene, elmesélné a saját szavaival az életét, vagy ami hirtelen az eszébe jut, azután megint eltűnne?

Ezen az estén az író a színész testét ölti magára.

Show-revü-tánc
Maffia – Swing 1920 – Kolibri a Tháliában

Mint előző számunkban már tudósítottunk róla, 2009. február 6-án este a Pilisi Kolibri STE táncegyesülete fellépett a budapesti Thália Színházban.

Nagy divatja volt a huszadik század első évtizedeiben annak a táncos-zenés műfajnak, melyet a Kolibrisek előadásában e hónap elején láthattunk. A 20-as, 30-as években a nagy átértékelődések idején, mind gazdaságilag, mind szellemileg, anyagi és lelki téren hatalmas átalakulások zajlottak. A háború és az inflációs évek olyan művészeti ágak virágzását segítették, melyek könnyen érthető, a testre és a gesztusokra építő világot teremtettek.

Ilyen volt a revü, a show és minden egyéb táncos előadás. Ez a világ elevenedett meg most a Tháliában, ahol a tánc nyelvén a 20-as, 30-as évek gengsztervilágát láthattuk viszont. A korhű, század eleji páros táncok kiválóan illusztrálták a kor hangulatát. Siker volt. Hiszen ki nem tapsol szívesen jó zenére jól táncoló fiatal lányoknak és fiúknak?

Hidas Ildikó

Német Nemzetiségi Általános Iskola, Pilisvörösvár
Deutsche Nationalitätenschule, Werischwar

„Iskolakóstoló”

Nyílt napot és tájékoztató szülői értekezletet tartunk az iskolában szülőknek és gyerekeknek.

Ideje: 2009. április 4. (szombat) 9 órától 12 óráig
Szülőknek: óralátogatások 1. és 2. osztályban, az iskola bemutatása, tájékoztatás a beiskolázásról.
Gyerekeknek: kézműves foglalkozások, játék, sportversenyek.

Minden szülőt és gyermeket szeretettel várunk!