A Magyar Tudomány Ünnepe III.
Levego a változó világban
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából az akadémián öt témáról (föld, víz, levego, energia és az ember) hangzottak el előadások (2008. november 3-7.). Sorozatunk III. részében "Levego a változó világban" címmel Czelnai Rudolf meteorológus, az MTA rendes tagja előadását idézzük fel röviden.
A Föld körüli levegoburok életet ad és véd bennünket, de az éghajlat könnyen sebezheto. A földi klíma a múltban többször is változott, nagyobb átalakulások évezredek alatt mentek végbe. Az emberi tevékenység hatására gyorsabban következnek be a változások, és a gyors változáshoz az élővilág nehezen tud alkalmazkodni. Az időjárás változás nagy hatással van a tevékenységünkre, néha jelentős anyagi károkat és emberek halálát is okozhatja. Szervezetünk legkevésbé tudja elviselni a nagy meleget, a világon 2003-ban 31430 ember halt meg a nagy melegtol, az extrém hideg 900 és az áradás 4000 ember halálát okozta.
 |
Az időjárás előrejelzését klímamodellek segítik, ebben számításba kell venni a légkört, a talajt és az óceánokat. A légkör változik leggyorsabban, ennek oka a levego kis ho kapacitása és az, hogy a levego alulról, a felmelegedő talajtól melegszik, szemben a vízzel, amely felülrol melegszik a napsugár hatására.
1 liter víz és 1 köbméter levego 1 fokos felmelegítéséhez nagyjából ugyanannyi energia kell.
Az óceánok változásai 10 000-szer lassabbak, mint a légköré.
Az időjárás pontosabb előrejelzését a számítógépes klímamodellek, a felszíni, a magas légköri mérések és a műholdas megfigyelések tették lehetővé. A Földet négyzetrácsokkal több millió részre osztják fel és a rácsokból 12 percenként beérkezo adatokat 1500 IBM nagyteljesítményu számítógép fogadja és dolgozza fel.
A mai számítógépek tekintélyes része, Neumann János matematikus (hazánk fia) elve szerint működnek. Neumann volt az első, aki többek között klímamodellezésre is javasolta a számítógépet. Ezért egy riporter feltette neki a kérdést: "Mikor lesz pontos időjárás előrejelzés?" Neumann az egyszerű válasz helyett, hogy talán soha, viccelődve válaszolt: "előbb leszünk képesek kívánságunk szerint szabályozni az időjárást, mint azt pontosan előre jelezni." Ezzel próbálta a probléma súlyát érzékeltetni. Az interjú a következő címmel jelent meg: "A tudósok hamarosan módosítani tudják az időjárást".
Az előadások az interneten is megnézhetok: http://www.tudomanyunnep.hu/ video vagy http://vod.niif.hu/mtu2008
(Folytatjuk)
Saufert János
Természetes gyógymódok
Déligyümölcsök
Rovatunkban folytatjuk Dr. Opál Sándornak, a "Természetes gyógymódok lexikona" című könyvébol való szemezgetést. A 2007-ben megjelent könyv ma már az ajánlott irodalom része több külföldi egyetemen is.
 |
Szárítják a datolyát |
Déligyümölcsök: a téli időszak kedvelt vitaminpótlói, amelyek a mediterrán, trópusi és szubtrópusi országokban oshonos, eheto gyümölcsöket jelentik. "Egy részüket megfelelő feldolgozással a népi gyógyászat már több ezer év óta használja. Erre mutatnak például az ókori szentírások."
Két közismert gyógyhatású déligyümölcs:
Ananász: A növény latin neve Ananas comosus var, savitus. A lisztesmagvúak rendjének broméliafélék családjába tartozó talajlakó, trópusi növény. . Oshazája valószínűleg Paraguay, de ma már számos trópusi és szubtrópusi vidéken termesztik. A gyümölcse nem utóéro. . A legértékesebb hatóanyaga a bromélia (bromelian) enzim, amely az emberi szervezetben segíti a fehérjék lebontását. Ezért könnyíti az emésztést, akadályozza a fölös zsírképzodést, segíti a gyomor-, máj-, epe-, hasnyálmirigy-és bélműködést. Főként emésztoszervi és menstruációs fájdalmak, görcsök enyhítésére, továbbá enyhe lázcsillapítóként, immunrendszer erősítőként, valamint fogyókúrás diéta részeként is használják. A felsőrolt tulajdonságok miatt zsírégetőnek is szokták nevezni. Több más fontos tápanyagot, aromát és vitamint is tartalmaz. Pl. növényi fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, az A-vitamin provitaminját, továbbá B1-B2-B6-, C-, és E-vitamint. Kedvező arányban fordul elő benne többféle ásványi nyomelem is. Pl. vas, foszfor, cink, kalcium, magnézium, mangán, nátrium, réz és szelén. Gyógyítási célra legjobb a friss, nem konzervált termés lédús belseje.
Datolya: A gyümölcs a datolyapálma (latinul Phoenix dactilifera) bogyótermése. A botanikailag a pálmafélék (Arecacsae) családjába tartozó, 20-30 m magasra megnövo fa Arábiában és Észak-Afrikában őshonos, amely nélkül szinte elképzelhetetlenek az ottani városok és sivatagi oázisok. Csaknem minden része felhasználható valamilyen hasznos célra. Pl. a fa frissen hajtott leveleinek főzetéből pálmabort és cukrot készítenek. A bogyója táplálkozási és gyógyászati szempontból több ezer éve az egyik legfontosabb trópusi gyümölcs. . Frissen fogyasztva, továbbá pl. megszárítva, megpárolva, lekvárként és kandírozva egyaránt igen ízletes táplálék. Az említett vidékek sivatagaiban több ezer évig az egyik legfobb tápanyagforrásnak, sot fizetoeszköznek is számított. . A gyümölcs cukortartalma akár a 70%-ot is elérheti. Mindamellett viszonylag sok benne a B-vitamin. A népi gyógyászatban és a fitoterápiában a szirupját hurutos betegségek kezelésére, valamint enyhe hashajtóként használják. A levébol szirup és likor is készítheto.
Válogatta: Várhegyi Ferenc
Gombatanfolyam Piliscsabán
A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúrá-ért közhasznú alapítvány a Pilisi Biokertész Klub keretében alapfokú gombaismerői tanfolyamot szervez Piliscsabán. A dr. Szántó Mária CSC mikológus, címzetes egyetemi docens által vezetett tanolyam során 2009 ta-vaszán és oszén 18 alkalommal, alkalmanként 3-4 óra időtartamban, összesen 70 órás tanfolyam során 32 gombacsalád 110 leggyakoribb hazai gombafaj megismertetése történne.
Tervezett összes költsége: 20 000.- Ft/fo. A jelentkezéseket kérik az alapítvány címére 2009. január 31-ig eljuttatni: dr. Solti Gábor 2081 Piliscsaba, Wesselényi u. 10., tel.: 26/373-743, e-mail: alginit@freemail.hu.