Hőségriadó. Hétágra süt a nap. Tombol az ultraibolya. Kutya meleg van. Aki teheti árnyékba, vízbe, lég-kondiba, pincehidegbe, sörbe menekül. A házunkra felrakott hőszigetelő burkolat most vizsgázik nálunk. Időről időre megnézem a hőmérőt. 22 foknál még nagyon elégedett vagyok. De aztán alattomosan kezd följebb kúszni a higany. (Azaz mit is beszélek, hiszen digitális.) 23 foknál becsukom az utolsó zsalugátert, elrekkentem a legkisebb rést is, be ne jöjjön a kinti meleg. 24 foknál már nyugtalankodom. Morgok a feleségemmel, minek hagyta nyitva a teraszajtót. „Hogy a Cicucska be tudjon jönni...” – méltatlankodik. „A fene abba a macskába!” – fojtom magamba, és eszembe jut egy vicc: „Miért vágják le a macskák farkát Oroszországban? Hogy télen gyorsabban ki lehessen őket engedni az ajtón, és ne jöjjön be a hideg.” Persze, itt most mindez fordított celsiussal értendő.

25 foknál izzadtan nézem, amint a feleségem egy újabb adag húst tesz a sütőbe, két gázlángon fő a leves és a krumpli, és ártatlan arccal mondja, hogy délután nekiáll lekvárt főzni, nézzem meg a barackot, milyen szép, most vette a Manhertz zöldségesnél. „Még fölfűti nekem az egész lakást!” – dohogok. Persze csak magamban, mert a hasamat azért féltem...

A legforróbb napon 26 foknál éri el a maximumot a hőmérő. Pihegek, gyöngyözöm, öntöm magamba a citromkarikás búzasöröket, felhozom a lim-lomkamrából a kis ventillátort, ötpercenként hidegvízzel pacsmagolom magam. Még szerencse, hogy nincs sok időm ezzel foglalatoskodni, mert a körmömre ég a munka, vissza kell ülnöm a számítógép elé; több kiadványon is dolgozom egyszerre...

Végül is örömmel állapítom meg, hogy a hőszigetelő burkolat jelesre vizsgázott. Korábbi kánikulákban 30 fokra is felmelegedett a lakás. Az utcánkban itt is, ott is egyre többen burkolják be a házukat. Az új otthonok eleve így épülnek.

Pötyögtetem a billentyűzetet, s közben a berekesztett ablakon, zárt zsalugáteren keresztül behallatszik a gyerekzsivaly a szomszédos kertekből. Körülöttünk sok fiatal család él, sok gyerekkel, sok medencével.

Gyerekkoromban még szenzációszámba ment, hogy apám építtetett egy kicsi betonmedencét az udvaron. Az egész utcában nem volt hozzá hasonló. Fel is jelentettek minket, hogy pazaroljuk a nép vizét.

Változnak az idők. Melegednek...

Néha aggódva gondolok arra, mi lesz, ha tovább melegszik az idő, fokozódnak a szélsőséges jelenségek: szupercellák, tornádók alakítják majd időjárunkat. Mi lesz ezzel a kis országgal, mi lesz ezzel a gyönyörű zöld és búzasárga szigettel? De aztán elhessegetem magamtól a sötét szárnyú gondolatokat, és kezembe veszem a sörnyitót.

Csattogtatom a billentyűket, hörpölgetem a búzasört. És izzadok. Még mindig kutya meleg van...

Fogarasy Attila

Puszta Sándor

Magyar táj, magyar aszály

Aszály aszalta bús füvek
perzselt torsa ég
a rálobbant nyár lángjától
lángol a vidék
mint véletlen meggyúlt kanóc
ráng füstöl a por
hűs víz helyett issza s ájul
száz ványadt bokor
béres s pórszáj tátog pöröl
csorba fogsora
felhőt marna keservében
lángol a csorda
vak gazdátlan düh csikorog
öklök lengenek
anya vetél bús kalászok
holt magja pereg
mint lappangó lázadás süt
fojtogat a hő
zord sorsunkra ül az ég le
kormos szemfödő

komor ácsolt vérpad a táj
amire az ég
a pokollal összefogva
ontja vak dühét
Dózsa tüzes trónján izzik
rajt lobog a jel
és Werbőczy parancsára
angyal gyújtja fel...

Hírek röviden

Felhívás

Tisztelt vörösvári lakosok! Kőfaragók, szódások, fuvarosok, bányászok…!

Pest megye ebben az évben ünnepli megalakulásának ezeréves évfordulóját. Ebből az alkalomból a Pest Megyei Közgyűlés városunknak zászlót adományoz a Vörösvári Napok megnyitó ünnepségén.

Pilisvörösvár a jó minőségű iparos munkájával vette ki részét a megye gazdasági életéből több évszázados távlatban is.

Az évfordulóra való emlékezés részeként rendezünk ipartörténeti fotókiállítást, amely a Vörösvári Napok megnyitó ünnepségén kerül bemutatásra.

Várjuk a családi fotóalbumban rejtőző képeket, melyeket szívesen mutatnának meg fiataloknak, az unokáknak – felelevenítve ezzel városunk történetének egy fontos szeletét!

Művészetek Háza, Vörösvári Újság

„Szolgálunk és szomjat oltunk”

Ásványvizet osztanak a polgárőrök a rekkenő hőségben a július 14-i közúti baleset miatt veszteglő autósoknak (Kép forrása: www.piliscsabaipolgaror.hu)

Július 14-én a Terranova behajtónál történt súlyos közlekedési baleset miatt megbénult a 10-es út forgalma. (Lásd közbiztonsági rovatunkat a 26. oldalon. – a Szerk.) A három órán át tartó teljes útzár következtében hoszszú kocsisorok alakultak ki Piliscsaba és Pilisvörösvár között. A rekkenő hőségben csapdába esett autósoknak és a menetrend szerinti buszjáratok utasainak a rendőrség sietett a segítségére, hogy a hőséget, a kínzó szomjúságot elviselhessék. Horváth Ferenc r. százados, a Pilisvörösvári Rendőrőrs parancsnokhelyettese a kialakult helyzetre gyorsan reagálva segítséget kért a vörösvári önkormányzattól, hogy ásványvizet vihessenek a várakozóknak. A vörösvári önkormányzat azonnal 30 000 forint támogatást biztosított az akcióra. Ezek után a pilisszentiváni és piliscsabai polgárőrök 20-20 karton ásványvizet vásároltak és osztottak ki az autósoknak és az utasoknak.

A rendőrség köszönetet mond Pilis-vörösvár Város Önkormányzatának és a polgárőröknek az akció sikeréért.

A fentiekhez kapcsolódó hír, hogy a vörös-vári tűzoltók a hőségriadó napjai alatt vízszállító autóval több alkalommal is végigjárták a várost hűsítő locsolást végezve.

F. A.

Herbszt Györgyné (Kati néni) hímzés oktatását vállalja a nyár folyamán ingyen. Érdeklődni lehet: 06-20-456-88-57.