Pünkösd szombatján
Most sokan csak azt érzik, hogy gazdasági válság van, drágább lesz minden. Ezt mindenki érzi. Akik mélyebben látnak, azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk. De még mélyebbre kell tekintenünk, mert az erkölcs nem áll meg önmagában. Támaszt kíván. Már Dosztojevszkij megmondta: ha nincs Isten, mindent szabad. És az újkori ember elveszítette komoly istenhitét immár 300 éve. Azóta egyre lejjebb csúszunk. Először megvolt még az erkölcsi érzék a jó és rossz iránt. De aztán az is megszűnt. Az erkölcsi válságban a bűn a botrányig ért, és korrumpálódott minden, ezt követte az értékválság. Hogy mit jelent ez? Azt, hogy a mai világ mindent a pénzzel mér. Ez az egyedüli mérce. Nem véletlen, hogy a mi Urunk az összes bűn közül az Istennel szemben a pénzt állította. Mert a többi bűnből sokkal könnyebb felállni, mint a pénzimádatból. (...)
Nekünk össze kell fogni! Mert nem vette le rólunk a Magyarok Nagyasszonya a kezét! Sem a Csíksomlyói Szűz Mária, aki egy! ő velünk van! Hozzá kell folyamodnunk, fordulnunk, úgy, ahogy ezer évvel ezelőtt a mi Szent István királyunk végső elkeseredettségében felajánlotta a koronát, úgy ajánljuk föl mi is az életünket neki. (...)
Ajánljuk fel mi is önmagunkat, nemzetünket a Szűzanyának a legősibb Szűz Máriát köszöntő imádsággal, és ezt mondjuk most együtt: „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja! Könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején, hanem oltalmazz meg minket minden veszedelemtől, mindenkor dicsőséges és áldott Szűz. Mi Asszonyunk, mi Közbenjárónk, mi szószólónk! Engeszteld meg nekünk szent Fiadat, ajánlj minket szent Fiadnak, mutass be minket szent Fiadnak! ”
Részletek Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek pünkösdi szentbeszédéből. Elhangzott 2009. május 30-án, szombaton Csíksomlyón.
Jelképek IV.
Horgony
A plébániatemplom szentélyének mennyezetén balról az első háromszögben látható keresztény szimbólum. A horgony már az ókeresztényeknél kereszt formája révén a megváltás szimbóluma lett. A Zsidókhoz írott levelében Szent Pál az Isten ígéretébe vetett reményt a lélek szilárd horgonyának nevezte, mely Krisztushoz vezet, az Isten országába. Ezért a horgony a keresztény hit állhatatosságának és a feltámadás reményének jelképe lett.
Megújult képoszlop
A Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület a pilisvörös-vári Pilisi Alkotó Kaptár Egyesülettel karöltve újítja fel a szentiváni képoszlopokat (Bildstockokat). A 9 képoszlop közöl 6-ba a vörösvári egyesület tagjai festik újra a szentképet. A két egyesület – példaértékű együttműködéssel – legutóbb a Bem utca elején, a két település határán lévő képoszlopot újította fel. (A felújítást ezúttal is Nádudvari Rudolf koordinálta.)
![]() |
![]() |
| A régi képoszlop szentképe | A visszahelyezés |
![]() |
![]() |
| Sax László kőszobrász a felújított képoszlop visszaállításakor |
Az új képoszlop szentképe |
Az oszlop új festménye Szent Kristófot, az utazók védőszentjét ábrázolja. A kép Orsovai Valéria és Schranz Lajos festőművészek alkotása. (Az eredetileg itt lévő, mára megrongálódott festményt annak idején Orsovai Valéria édesapja készítette.)
A képoszlopot nemes felajánlás alapján Sax László kőszobrász restaurálta. A képoszlop alapjának elkészítése és környékének rendezése Nádudvari Rudolf, Fekete Sándor és Rádler György társadalmi munkájának köszönhető. A 10 db gyephézagos járólapot a KOVI-Kő adományozta (Krasznai János közreműködésével).
A Bem utcai képoszlopot június 28-án, 10 órakor szentelik fel.
F. A.




