Trianon-évforduló

Közös megemlékezést tartott a Jobbik Magyarországért Mozgalom és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom helyi szervezete, valamint a Magyar Gárda június 5-én a Hősök terén.

A Magyar Gárda őrséget áll a Trianoni emlékműnél

Murányi Levente, a Magyar Gárda alapító tagja történelmi bűncselekménynek nevezte a trianoni békediktátumot. „Nem akarunk bosszút állni – jelentette ki –, békés egymás mellett élést szeretnénk, de ha nem lehet autonómia, új, igazságos határokat akarunk!”

A szónok kijelentette, hogy mindenek előtt „a maradék hazában kell rendet teremteni: tisztább, igazságosabb hazát szeretnénk.”

Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédében kifejtette, hogy Trianon nem egyetlen eseményt, hanem egy szörnyű folyamatot jelent a magyar történelemben. Ennek része az is, hogy a Habsburgok megfosztották a magyarságot őstörténetétől, része, hogy Magyarország elveszítette területének 2/3 részét, és része az elmúlt 60 év is, amely a „lelkek Trianonja” volt. Vona szerint ugyanazon az úton kell visszafelé mennünk, amely úton eddig a szomorú mai valóságig eljutottunk. „Biztonságot, csendőrséget, a halálbüntetés visszaállítását, a magyar hadsereg újbóli létrehozását, a gazdaság rendbetételét, életlehetőség biztosítását a magyar gazdáknak!” – követelte a szónok, s mindenekelőtt első lépésként a nemzettudat helyreállítását nevezte meg a legfőbb feladatként. Szerinte az oktatás és a média folyamatosan mérgezi a magyarságot, „a történelemoktatás napi szinten hazudozást jelent”.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke beszédet mond az ünnepségen (Fotók: Rásonyi Győzőné)

Vona Gábor hangot adott annak, hogy június 4-ét nemzeti emléknappá kellene nyilvánítani, mivel „az emlékezés az első lépés a jövő felé”. Vona szerint jó lenne, ha a parlament mellett nem Ká-rolyi Mihály, hanem Wass Albert, Prohászka Ottokár és Horthy Miklós szobra állna.

„Az az álmom – mondta beszédének végén a Jobbik elnöke –, hogy újra minden magyar ember egy hazában élhessen. Mert Magyarországot a Jóisten a magyaroknak adta!”

Oberle János, a Jobbik helyi szervezetének elnöke beszédében kitért a „Magyarország a Magyaroké” választási szlogenre, amely az OVB szerint alkotmánysértő.

„Én nem vagyok jogász, és így nem is kívánok száraz jogi fejtegetésekbe bocsátkozni, de mint magát félig német nemzetiségűnek valló állampolgár, úgy érzem, véleményt kell alkotnom. Szerintem a nemzet egysége nem a génekben rejlő külsőségekben és nem is a nevekben vagy származásokban keresendő. Képzeljük el hogy mit szólna Petőfi, ha valaki kétségbe vonná magyarságát, sőt magyar származását, csak azért mert apját Petrovitsnak hívták. Egy népet nem a testi hasonlóság hanem a közös gond és az egy haza érzése egyesít. Így hát a szlogen valójában nem tényállást, hanem politikai akaratot tartalmaz!”

Az ünnepségen felállított fából készült emlékműről a következőket mondta: „Az emlékmű elkészítésekor nem a trianoni sebek feltépése, nem a külső és belső feszültség szítása, és nem is a megosztás volt a célunk, csupán mementó állítása a felnövekvő nemzedék számára. Ugyanakkor ki kell jelentenünk: június 4-e fel kell hogy hívja végre a figyelmet összetartozásunkra, az egymás iránti szolidaritásra. Hiszen ez felemelkedésünk egyetlen záloga.”

Oberle János reményét fejezte ki, hogy az emlékmű jövőre, a 90. évfordulóra méltó helyre kerülhet Vörösváron.

F. A.

Szoboravató Pomázon

Wass Albert-szobrot avattak június 4-én, a Trianon-emléknapon Pomázon, a Teleki-Wattay kastélyparkban. A szobor a marosvásárhelyi Bálint Károly alkotása. A Kárpát-medencében ez a 48. Wass Albert-szobor.

„A határaitól fosztott világ számos lehetőséget kínál számunkra, ezért a nemzeti szempontok elbagatellizálása helyett a magyarság súlyának növelése, befolyásának erősítése, kisebbségeinek még határozottabb képviselete szükséges. Elszántan, öntudatosan, minden tehetséggel. Ha ehhez a jóféle konoksághoz bármikor erőt kívánunk meríteni, forduljunk bizalommal az erdélyi magyar irodalomhoz!” – üzente többek között Orbán Viktor a szoboravatót köszöntő levelében, amelyet Vicsi László, Pomáz Város polgármestere olvasott fel.

A szoboravatón Turcsány Péter önkormányzati képviselő, a Kráter Műhely Egyesület elnöke tartott avatóbeszédet. Ebből idézzük az alábbiakat:

„Wass Albertet úgymond Trianon gyermekének tekinthetjük. Gyermekkorában a román megszállás ellen békésen tüntető kolozsvári magyarok között egy oláh katona a hazafelé menekülő kisfiú kucsmáját lőtte át. Felnőve a gyermek a Trianon által szétszaggatott magyar nemzet hangja és haláláig hangadója lett. A kilencven évet megélt író életműve békés nemzetegyesítő vágyaink talapzata ma is. Ahogy mellszobrának elegáns talapzata az író jövőbe tekintő arcát emeli Pomáz és a Dunakanyar népe fölé, úgy emeli az ő életműve a mi tekintetünket a magyarság gondjainak, szépségeinek és értékeinek horizontjára.

Wass Albert hangjának tisztasága és jóakaratú féltése őriz meg bennünket és a hozzánk tartozó társnépeket a cinikus széthullástól, az otthonainkban is hazátlanná válás egyre veszedelmesebb rémtetteitől.

Wass Albert írásai a Trianonon edzett magyarság művészi üzenetei, és egyben a II. világháború utáni újabb békediktátumra adott megfontolt válaszok is.

Meséi és nagyregényei egyként vallják: NE RONTS! Második parancsként: NE RABOLJ, hiszen még a gyűjtögető életmódban is az elsajátítás örök vágya él, és a mesebeli üzenet szerint, ha végre látóvá kívánsz és tudsz lenni, akkor nagyszerű tudásodat OSZD MEG a másik emberrel, néppel, nemzettel, és a másik néppel és nemzettel is. Csak ez teheti az embert újra emberré, a magyart is emelt fejű magyarrá. Csak ez teheti a Kárpát-medence sorsközösségét nemzetek egymás ellen fenekedő pokla helyett szomszéd népek egymással megbékélt régiójává.

F. A.

Janka András 90 éves

Kilencven évvel ezelőtt, 1919. június 16-án született Janka András, városunk díszpolgára.

Bandi bácsit otthonában köszöntötte Gromon István polgármester

Bandi bácsit hosszú élete során sok megpróbáltatás érte, de mindig helytállt és megőrizte töretlen hitét és életkedvét. A II. világháborúban több éven keresztül szolgált magas, felelős beosztásban, védelmezte hazánkat. Hat éven keresztül volt orosz hadifogságban, majd hazatérve a kommunista hatóság három évre internálta. Az 1956-os forradalom és szabadságharcban is szerepet vállalt, ezért a szabadságharc leverése után kétévi börtönbüntetést szenvedett. 1959-ben feleségül vette Vachaja Katalin tanítónőt és Pilisvörösvárra költözött. 1963-ban tanítói állást kapott Vörösváron. 1979-es nyugdíjazása után is még jó tíz évig tanította a felnövekvő ifjúságot. Kiváló pedagógust, nagyszerű embert ismerhettek meg a személyében a tanítványok százai.

Bandi bácsi emberi helytállásáért, áldozatos munkájáért több elismerésben is részesült. 1989. június 16-án Nagy Imre és társai újratemetésén őrként állhatott Maléter Pál koporsójánál. 1994. június 30-án a Honvédelmi Miniszter visszaadta a hadnagyi rendfokozatát, egyben ezredessé nevezte ki. 2001. október 23-án a Parlamentben Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében Mádl Ferenc köztársasági elnöktől vehette át a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztje kitüntetést. 2007. október 23-án Pilis-vörösvár Város Díszpolgára kitüntetésben részesült. Azóta is kitüntetett helye van minden városi rendezvényen, fontos közösségi megmozduláson.

A Bravi Buam zenekar 90. születésnapján zenés ébresztővel köszöntötte Bandi bácsit, aki nagyon meghatódott egykori tanítványai szép gesztusától

Városunk polgárai nagy szeretettel és tisztelettel veszik őt körül, felnéznek rá. Olyan ember ő, akiből bölcsesség és derű árad. Élmény és megtiszteltetés vele szót váltani, elbeszélgetni…

Bandi bácsit felkereste Gromon István polgármester, hogy köszöntse őt 90. születésnapján, és elbeszélgessen vele fordulatokban gazdag életéről és élettapasztalatairól.

Bandi bácsi Erdély visszafoglalásáról, háborús élményeiről, a hadifogságról és több évtizedes pedagógiai munkájáról mesélt a látogatáskor. De kiderült az is, hogy a dolgok mai állásáról, a politikai, gazdasági helyzetről is tökéletesen tájékozott és markáns véleménye van.

Bandi bácsi hosszú életéből leginkább vidám történeteket mesélt el a polgármester úrnak, így például azt az esetet, amikor a fogolytáborban rangidős tisztként ő jelentett a felsorakozott hadifoglyok előtt egy magas rangú orosz tisztnek, a következőképpen szólítva meg őt: „Goszpogyi Tök Ász!”

A fenti történet kapcsán a polgármester úr Bandi bácsitól megtudta, hogy emlékiratait írja, s fel is ajánlotta, hogy a város szívesen közreműködne annak kiadásában.

Olvasóink így remélhetőleg néhány éven belül maguk is megismerhetik Bandi bácsi kalandos életét, az általa átélt megpróbáltatásokat, és azt is, mint tudott mégis ember maradni „mindig, minden körülményben”.

Szerkesztőségünk nevében is jó egészséget és további kellemes nyugdíjas éveket kívánunk Bandi bácsinak! Isten éltesse szeretetben, békességben!

Fogarasy Attila

Csöpi néni aranydiplomája

Gromon István polgármester köszönti Csöpi nénit a pedagógusnapon

Ötven évvel ezelőtt szerzett tanítói diplomát a cinkotai tanítóképzőben Kővári Valéria. Valószínűleg a legtöbb vörösvárinak ez a hír ebben a formában nem sokat mond. De ha úgy mondjuk: Bokor Árpádné vagy Csöpi néni – rögtön tudják, hogy városunk egyik kiváló pedagógusáról, sok száz kisdiák tanító nénijéről van szó.

Csöpi néni a diploma megszerzése után Vörösvárott kapott állást, és 1992-es nyugdíjba vonulásáig, 35 éven át megszakítás nélkül itt tanított.

Aranydiplomáját a Vásár téri iskola pedagógusnapi ünnepségének keretében nyújtotta át Fogarasy Attiláné igazgató.

A 8. B-sek szívhez szóló műsorral készültek

Az igazgató asszony elmondta, nagy megtiszteltetésnek érzi, hogy ő adhatja át az aranydiplomát annak a kiváló pedagógusnak, akinek a szellemisége most is áthatja az iskola falait. Csöpi néni olyan magas szakmai tudással, odaadással végezte áldozatos munkáját, hogy annak idején a szülők szinte verekedtek azért, hogy gyermekük az ő osztályába kerülhessen. Munkájának elismeréseként 1985-ben Kiváló Munkáért kitüntetést, 1992-ben Szolgálati Emlékérmet kapott, 2006-ban pedig – az iskola felterjesztésére – városunk képviselő-testülete „Pilisvörös-várért” emlékérmet adományozott részére „pedagógiai, kulturális és hagyományőrző munkájának elismeréseként”.

Csöpi nénit a pedagógusnapi ünnepségen köszöntötte Gromon István polgármester és Kutasi Jánosné oktatási vezető főtanácsos.

Az ünnepségen megható műsorral kedveskedtek nevelőiknek a 8. B osztályos tanulók, külön köszöntötték most nyugdíjba vonuló osztályfőnöküket, Géricz Sándort.

F. A.