Bringafesztivál
Április végén benépesült a Pilis. Csengő gyerekhangok, felnőttek moraja, gumik súrlódása, madárcsicsergés, és még lehetne sorolni a Pilis Kupa mountain bike verseny kiragadott élményeit.
A versenyét, amely ezúttal is nagyszerűen sikerült. A pilisvörösvári mountain bike klub (PCCC) a jó szomszédság elvét is szem előtt tartva, idén is Pilisszántón rendezte meg a legnagyobb magyarországi hegyikerékpáros versenyt.
Az esemény rangját mutatja, hogy hazánkban ez az egyetlen világranglistapont-gyűjtő futam. A népszerűségére jellemző, hogy a mostani, 14-ik versenyen több mint 350 kerékpáros indult el. A magyarokon kívül szlovák, osztrák, román, szlovén és a futamok története során először, Oroszországból érkezett bringások is tiszteletüket tették a Pilisnél.
A futamokat több korcsoportban, és ennek megfelelően különböző távokon bonyolították le. Az elmúlt évhez képest bizonyos helyeken módosítottak a pálya nyomvonalán, és ez a versenyzők egyöntetű véleménye szerint izgalmasabbá tette a küzdelmet. Az alappálya hossza 6,9 km, a szintemelkedés pedig 318 méter volt, amelyen a versenyzők a korosztályoknak megfelelően (1-4) kört tettek meg. (A legfiatalabbak számára kijelöltek egy rövidebb, kisebb szintemelkedéssel járó kört is.)
Az UCI C2-es besorolású viadalon az Elit férfi és női felnőtt kategóriában szlovák győzelem született, Michal Lami és Janka Stevkova révén. A magyarok közül Melts András és Vajda Márta szerepeltek a legjobban, mindketten ezüstérmet szereztek.
A jelenlegi legjobb magyar mountain bike-os, a junior világbajnoki ezüstérmes Benkó Barbara ezen a viadalon nem indult el, de a vörösvári kerékpárosok nélküle is kitettek magukért – a mieink összesen öt arany- és négy ezüstérmet szereztek.
A 2009-es Pilis Kupa újra betöltötte célját. A versenyévad kezdetén kiváló versenyzési lehetőséget biztosított nemcsak a hazai, hanem a környező országok bringásai számára is.
Egyöntetű külföldi vélemények szerint a pálya alkalmas még magasabb szintű versenyek megrendezésére is. Hogy az ehhez szükséges pénzt sikerül-e előteremteni, az egyelőre a jövő titka.
Az viszont nem titok, hogy jövőre is ez lesz a legrangosabb magyarországi viadal. A Pilis, (vagy a vörösvári hegyek, mert a terep nálunk is megfelelő) visszavárja a kerékpárosokat.
Várhegyi Ferenc
A PCCC eredményei:
U 11 fiú: 1. Fetter Erik
U 11 lány: 1. Bányai Moira
U 13 lány: 2. Mirk Szilvia
U 15 fiú: 1. Bányai Dominik
2. Megyesi Bercel
U 15 lány: 1. Kubovics Klaudia
U 17 női: 2. Mirk Júlia
Férfi felnőtt, középtáv:
1. Veres Ferenc
2. Reznik Sándor
„Csak a pálya!”
Interjú Lánczi Sándor motorversenyzővel
Lánczi Sándor immár 35 éve él itt közöttünk, Pilisvörösváron. Sanyiról a következőket érdemes nagyvonalakban tudni: A kilencvenes évek közepe óta szaggatja a motorpályákat, és mindezt oly kiválóan teszi, hogy otthonában tucatszámra sorakoznak a polcon a serlegek. Eddig mégis alig hallottunk róla…
– Szia Sanyi! Emlékszel rá, hogy anno mitől lettél a motorsport rabja?
– 1982-ben elmentünk az édesapámmal egy crossversenyre Piliscsévre. Ott találkoztam első ízben ezzel az egész motoros miliővel. Nagyon megtetszett, hogy milyen kemények a motorosok, és milyen hihetetlen sebességgel teljesítenek ránézésre rettenetesen nehéz akadályokat.
– Hogyan telt az első pár motoros éved?
– Motorra igazából csak azután engedtek ülni, hogy meglett ez a „libakergető” jogsim. Az első motorom egy Simson volt, azután pedig egy MTX Hondára váltottam, ekkor azonban még csak a falun belül motorozgattam. Húszévesen lett annyi időm és pénzem, hogy megvehettem életem első crossmotorját. Talán harmadszorra ülhettem a motoron, amikor egy barátom bíztatására elmentem egy versenyre. Képzelheted, még azt sem tudtam, merre kell tekerni a gázt, de már versenyen voltam. Ez 95-ben volt, és ott annyira megtetszett a dolog, hogy azóta minden évben, minden versenyen igyekszem ott lenni.
– Beszéljünk kicsit a jelenről. Hol versenyzel, milyen kategóriában?
– 35 éves vagyok. Elég sokat kell foglalkoznom a napi megélhetéssel, de nem tettem le a lantot, ugyanúgy űzöm tovább a sportot, mint ahogy az elmúlt 15 évben tettem. A dolog csak annyiban változott, hogy a motocross profi szereplést „supermoto”-ra cseréltem.
– Hogyan tartod magad formában?
– A téli alapozást kell nagyon megtolni, hogy az embernek meglegyen a megfelelő állóképessége. Mindenre oda kell figyelni, akár ha egy atléta lennél: gyorsaság, izomerő, kitartás…
– Mire vagy a legbüszkébb?
– Arra, hogy két év alatt sikerült a motocross másodosztályban „Magyar Bajnok”-i címet elérnem, majd ezt két évre rá sikerült az első osztályban is megismételni. Ezekre vagyok a legbüszkébb, mert nagyon sok edzés és munka áll mögöttük.
– Üzensz valamit a helyi fiatal motoros palántáknak?
– A közút nem versenypálya, nagyon figyeljetek oda! Az elmúlt öt évben jelentősen megnövekedett az autók száma, és egy autóval való találkozás után nem nagyon lehet levonni a tanulságot… Próbáljátok ki ti is a versenypályát, mert ott nem jönnek szembe kamionok, traktorok, teherautók. Csak a pálya!


