Mindennapi vizünk
Átszervezés – privatizáció – kiárusítás?

A víz – akárcsak a napfény – az életünk alapfeltétele a Földön. Nélküle nem lehet létezni, lakni, dolgozni. Ma a világon kb. egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, ami a népesség növekedése, a növekvő környezetterhelés és a globális felmelegedés miatt egyre drágább lesz. Ami drága, az pedig a tőkét is vonzza a minél nagyobb haszon reményében. Sokak szerint ezért is aggasztó, hogy a Magyar Kormány újabb törekvései közé tartozik a regionális vízművek átszervezése. Ezzel kapcsolatosan nem zárható ki a vízművek privatizációja sem.

A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás május 14-én ülésén megvitatta a regionális vízművek átszervezéséből és a várható privatizációból fakadó problémákat.

Az ülésen a polgármesterek annak az aggályuknak adtak hangot, hogy a vízművek tervezett mostani átszervezése veszélyezteti az önkormányzatok és a lakosság érdekeit. A Magyar Vagyonkezelő Zrt. sajtóközlemé-nyében tájékoztat arról, hogy a jelenleg működő 5 regionális vízművállalatot át kívánja szervezni. Az átszervezés után – információink szerint – 3 vízművállalat marad az ország területén. A Pilis-Buda-Zsámbék kistérséget ivóvízzel ellátó DMRV-t kettéosztanák.

A tervezett átszervezés ellen sokan tiltakoznak, több helyen aláírásgyűjtés folyik, számos önkormányzat felterjesztéssel élt. (A vörösvári önkormányzatnak a Kormányhoz írt felterjesztését lásd a 9. oldalon. – a Szerk.) Ebben többek között kérik, hogy az átszervezés semmiképpen ne érintse a lakossági vízdíjakat. Tájékoztatást kérnek továbbá arról, hogy szándékában áll-e a kormánynak a vízműveket privatizálni.

Az ülésre meghívták Szabó Imrét, a DMRV (Duna-menti Regionális Vízművek) üzemfőmérnökét, aki tájékoztatta a polgármestereket a várható változásokról. A főmérnök úr megnyugtatta a polgármestereket, hogy az átszervezés ellenére az ivóvíz-szolgáltatás biztonsága nincs veszélyben. Nem hagyott ugyanakkor kétséget arról, hogy az átszervezés hátrányosan érinti majd a kistérség lakosságát. A DMRV ma az a víziközmű vállalat, amely szolgáltatási területén az országban messze a legkedvezőbb áron tudja biztosítani a lakosságnak az ivóvizet.

A DMRV kettéválasztása után a Duna jobb partján lévő üzemi terület a tatabányai regionális vízművekhez kerülne. Szabó Imre szerint emiatt biztos, hogy a kistérségben jelentősen megemelkednének a vízdíjak. A tatabányai központú cég vízdíjai harmadával drágábbak. (Lásd táblázatunkat a vízdíjakról alább! – a Szerk.)

A DMRV kettéválasztása egyébként minimum 100 millió forintjába kerülne az országnak, ugyanis jelenleg az egész rendszert egyetlen számítógépes hálózat működteti, amelynek a központi szervere Vácott található. Valószínűleg elbocsátások is lesznek az átszervezés miatt.

Megdöbbentő, hogy Szabó Imre szerint a kormány senkivel sem egyeztetett az átszervezés kapcsán: se a szakemberekkel, se a regionális vízművekkel. A főmérnök úr a privatizációs szándékokkal kapcsolatban elmondta, hogy a magáncégek nyilvánvalóan nem a vízművek vagyonát, eszközállományát, hanem az ivóvízbázisokat akarják megszerezni. Ha egy cégnek ez sikerül, óriási jövedelemre tehet szert a jövőben.

Gromon István polgármester, a Tanács elnöke elmondta, hogy napirenden van a Víziközmű törvény megalkotása. A kormány azonban sajnálatos módon a törvény megszületése előtt döntött a vízművek átszervezéséről.

Sztilkovics Szávó, Pilisszentiván polgármestere, a Tanács elnökhelyettese a „maradék maradéka kiárusításának” nevezte a kormány privatizációs szándékait a vízművekkel kapcsolatban. Szerinte magáncélokra akarják átjátszani a közművagyont. Az elnökhelyettes úr furcsállotta, hogy még kormányon belül sem egyeztettek az átszervezésről. „Tiltakozzunk, emeljük fel a szavunkat az átszervezés, a privatizáció ellen!” – szólította fel a tanács tagjait.

Gromon István elnök felolvasta a pilis-vörösvári önkormányzat felterjesztését, javasolva, hogy a szükséges változtatásokkal a kistérségi tanács juttassa el azt a Kormányhoz, kifejezve tiltakozását és pontos tájékoztatást kérve a kormány privatizációs szándékairól.

Gulyás Dénes országgyűlési képviselő – aki a téma fontossága miatt szintén részt vett a kistérségi ülésen –, felszólalásában elmondta, hogy őt is számosan megkeresték a választókerületében kérve a segítségét a magánkézbe adás megakadályozására. A képviselő úr hangsúlyozta, hogy míg a nyugat-európai országok többségében 20-30% az állami vagyon aránya, nálunk mostanra 10%-ra csökkent. Mindenáron meg kell akadályozni a vízművek privatizációját. Az ivóvíz-ellátás stratégiai fontosságú ügy, ugyanúgy, mint az energiaszolgáltatás. Megengedhetetlen a magánkézbe való átjátszása, ez ellen tiltakozni kell. Gulyás Dénes teljes támogatásáról biztosította és közös fellépésre biztatta a polgármestereket, javasolva, hogy a kistérség felterjesztését nemcsak az elnök, hanem minden polgármester lássa el aláírásával.

A kistérségi tanács végül 8 igen egyhangú szavazattal fogadta el a határozati javaslatot a kormánynak küldendő felterjesztésről, amelyhez Gulyás Dénes országgyűlési képviselő támogató levelét is csatolni fogják.

Fogarasy Attila

Regionális vízművek és szolgáltatási díjaik (Ft/m3)

Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. (Vác) 229
Dunántúli Regionális Vízmű Zrt. (Siófok) 367
Észak-dunántúli Vízmű Zrt. (Tatabánya) 309
Észak-m.-i R. Vízművek Zrt. (Kazincbarcika) 352
Tisza Menti Regionális Vízművek Zrt. (Szolnok) 530

Nyertes pályázatok – szűk határidők

A polgármesterek levele

A Közép-magyarországi Operatív Program keretében a „Funkcióbővítő rehabilitáció” Pest megyei településközpontok fejlesztése – Integrált településfejlesztés Pest megyében KMOP-2007-5.2.1/B j. pályázaton 16 projekt jutott tovább a 2. fordulóba. Köztük Pilisvörösvár „Fő utca programja”, amely 600 millió forint állami támogatásra számíthat. A projektekkel kapcsolatos pénzügyi elszámolás végső határideje 2010. augusztus 31. Mivel a második fordulós döntés és ezen elszámolási határidő közötti idő rendkívül szűkre szabott, a 16 érintett település polgármestere közös levélben fordult Mosonyi Balázshoz, a Regionális Fejlesztési Operatív Programok Irányító Hatósága vezetőjéhez.

A polgármesterek – mint projektgazdák – kérik „a konkrét befejezési határidő eltörlését, és projektek megvalósítására a Pályázati útmutató szerinti 18 hónap rendelkezésre bocsátását.”