Menetrendi egyeztetés
A Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás 2009. április 9-i ülésén menetrendi egyeztetésre került sor a Közép-magyarországi Regionális Közlekedésszervezési Iroda munkatársaival.
Ács Balázs, RKI-irodavezető a kistérség tömegközlekedéséről elmondta, hogy Budapest–esztergomi vasútvonalon az integrált, ütemes menetrend a szűk kapacitások ellenére szerintük jól működik, a késések elviselhető mértékre csökkentek, a pálya kapacitása csúcsidőben maximálisan ki van használva. Az ütemesen közlekedő vonatok egy alaphálót, alapellátást képeznek, amire már lehet építkezni. Pilisvörösvár az egyik állandó pontja az ütemes menetrendnek, minden egész órában itt találkozik a két vonat, s erre a beállt struktúrára a Volán már tud építeni.
 |
Pusztai Sándor (MÁV Start Zrt.) hozzátette, hogy a 2009-2010-es menetrendi időszakban a MÁV Start Zrt. a menetrendben nagyobb szerkezeti átalakítást nem tervez. Az ütemes menetrendi szerkezetet kívánják a továbbiakban is fenntartani. A vonalon jövőre várhatóan már csak Desiro motoros járművek fognak közlekedni.
Kalamász Péter (Volánbusz Zrt.) tájékoztatásul elmondta, hogy a jelentősebb módosítás nem lesz a 10-es főúton közlekedő buszok menetrendjében sem, csak a szombat-vasárnapi járatoknál terveznek menetidő-korrekciót.
Lengyel Vilmos (Budapesti Közlekedési Szövetség) tájékoztatta a polgármestereket arról, hogy a minisztérium megbízása alapján dolgoznak a Volán, a MÁV és a BKV tarifarendszerének az egységesítésén. Új bérletkonstrukció kidolgozásán is munkálkodnak, amely mindegyik szolgáltató járataira érvényes lesz az agglomerációs övezetben.
Ács Balázs, RKI-irodavezető elmondta, hogy körülbelül két hónappal korábban fogadóórát tartottak a pilisvörösvári Városházán. A fogadóórán három panaszos jelent meg. Felmerült Dobogókő és Budapest között közvetlen autóbuszjárat közlekedtetésének lehetősége, a hétvégi járat Pilisszántón és Pilis-vörösváron keresztül közlekedne, jelenleg vizsgálják a kérdést.
Gromon István polgármester, a Társulási Tanács elnöke javasolta, hogy a lakossági fogadóóra időpontja legközelebb kerüljön jóval előbb közreadásra, hogy a helyi újságokban is meg lehessen hirdetni.
Határozat a jelzőlámpákról
A 2009. március 17-i társulási tanácsülésen a Pilis-Buda-Zsámbék Kistérségi Tanács foglalkozott a III. kerület Külső Bécsi úton lévő közlekedési lámpák ügyével. Határozatot hoztak, amelynek megfelelően Gromon István polgármester, a Tanács elnöke a következő kéréseket továbbította Jenovai Zoltánnak, a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt. forgalomtechnikai igazgatójának:
a.) A Bécsi út 320. alatti lámpa nyomógombbal működik, biztosítva a buszmegállótól a lakótelepre tartó gyalogosok átkelését. Az út átkelési szakasza 9 m. A piros üzemmód időtartama 30 mp. A 30 mp többszöröse a szükséges átkelési időnek, és jelentős torlódást okoz a Bécsi út forgalmában. Kérjük, szíveskedjenek lecsökkenteni a piros lámpa üzemidejét az átkeléshez szükséges 7 mp-re.
b.) A Tesco áruház reggeli csúcsidőben csekély gépkocsiforgalmat okoz, viszont a közlekedési lámpa a Bécsi út forgalmát ennek ellenére indokolatlanul fenntartja. Kérjük, szíveskedjenek a szükséges mértékben lecsökkenteni a Bécsi út forgalmát záró időt.
F. A.
A VOLÁNBUSZ Zrt. számára kiemelten fontos, hogy a mozgásukban korlátozott utasaik számára is biztosítsa a kulturált és akadálymentes közlekedést a társaság járművein.
Ennek szellemében a VOLÁNBUSZ Zrt. 2009. május 1-jétől a
800-as Budapest - Dorog - Esztergom,
810-es Budapest - Piliscsaba - Kesztölc,
880-889-es Budapest - Szentendre - Visegrád - Esztergom,
872-es Budapest - Szentendre, Püspökmajori ltp.
890-es Budapest - Szentendre - Tahitótfalu, Váci rév
vonalain meghirdetett időpontokban kizárólag alacsonypadlós, VOLVO 7700A típusú autóbuszokat közlekedtet, megteremtve ezzel a mozgásukban korlátozottak számára az esélyegyenlőséget. E szolgáltatásbővítéssel nemcsak a kerekes székesek számára válik így tervezhetőbbé az utazás, hiszen alacsonypadlós járműveink megkönnyítik a babakocsival közlekedők, illetve az idősebb utasok eljutását is úti céljukra.
Az autóbuszokra való biztonságos fel- és leszállást a második utas ajtónál található kihajtható rámpa segíti, melyet az autóbuszvezető kezel.
A járatok meghirdetett menetrend szerint járnak, azonban felhívjuk a figyelmet, hogy a városi és a közúti közlekedés sajátosságaiból adódóan néhány perces eltérések előfordulhatnak.
Fentiekről további információ található társaságunk honlapján, a vonalon közlekedő autóbuszokon, illetve az autóbusz-pályaudvarokon elhelyezett szóróanyagainkban.
A VOLÁNBUSZ Zrt. bízik abban, hogy ezzel az új szolgáltatásbővítéssel utasaink még nagyobb megelégedéssel veszik igénybe szolgáltatásainkat.
Budapest, 2009. április
www.volanbusz.hu
Épülhet az új 10-es főút
...címmel közölt cikket Kálmán Attila tollából a Népszabadság 2009. április 27-i száma.
A cikk szerzője idézi Pelsőci Gézát, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. irodavezetőjét, aki elmondta, hogy „elsőként az óbudai temetőtől északnyugatra, a Pomázi út és az ürömi elágazás közötti, nagyjából három kilométeres szakasz épül meg. Az ürömi csomópontban körfogalmat építenek. A környezetvédelmi engedély már jogerős, az építési engedély jövőre lehet meg. Optimális esetben ez a szakasz 2012-ben helyezhető forgalomba.”
A cikk szerint „ugyancsak 2012-es átadással számol a NIF az ürömi csomópont és a solymári elágazás közötti négy kilométeres szakasz esetében is. Itt szintén az előbbivel azonos adottságú elsőrendű főút épül meg, szintbeli elkülönítéssel elkészülő csomópon-tokkal, kerékpáros- és gyalogos-aluljárókkal. A solymári Auchantól a főváros felé nagyjából egy kilométerre kialakítandó csomópontban csatlakozik majd az M0-s körgyűrű 10-es és 11-es főút közötti szakasza, várhatóan 2015 tájékán. A jogerős környezetvédelmi engedély mellett már készül az engedélyezési terv, a beruházás szintén 2010-ben indulhat. Ha minden jól halad, az óbudai temető és Pilisvörösvár között három év múlva kétszer kétsávos lesz a főút.”
Végül a befejező húsz kilométernyi szakasszal kapcsolatban a következőt olvashatjuk: „Jelen elképzelés szerint a beruházás 2013-ban indulhat, s 2016 végére fejeződhet be. A húsz kilométeres főút azonban jó ideig megmarad kétszer egysávosnak, de később természetesen bővíthető. A NIF szerint egyébként optimális esetben a jövő év végére a környezetvédelmi, rá egy évre pedig az építési engedély is beszerezhető.”
A vörösvári újságolvasóknak nem kell mondanunk: „Kéretik az illetékesek minden kijelentését, dátumát megfelelő rátartással kezelni. Az elmúlt 15 évben hallottunk már ígéretet éppen eleget...”
F. A.
Arccal a vasút felé
Folyik a környezetvédelmi engedélyeztetése az Óbuda–Pilisvörösvár–Piliscsaba vasúti vonalszakasznak
Közmeghallgatást tartott a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Budapest–esztergomi vasútvonal átépítésének környezeti hatásvizsgálati eljárása keretében május 13-án Solymáron, a Polgármesteri Hivatal nagytermében. A közmeghallgatáson az Északi öszszekötő vasúti Duna-híd – Piliscsaba vonalszakasz környezeti hatástanulmányát ismertették az érdeklődőkkel, akik kérdéseket tehettek föl a megjelent tervezőknek és környezetvédelmi szakembereknek.
A címnek ellentmondva kevés „arcot” lehetett látni a teremben ezen a délutánon. Mint a hozzászólásokból később kiderült, nem az érdeklődés, hanem a tájékoztatás hiánya miatt. Nagyon kevesen tudtak a közmeghallgatásról, így kevesen is jöttek el rá. Akik azonban mégis eljöttek, részletes tájékoztatást kaphattak a tervezett vasúti rekonstrukcióról és annak várható környezeti hatásairól.
Az Északi összekötő vasúti Duna-híd – Piliscsaba vonalszakasz környezeti hatástanulmányáról Madarász Csaba környezeti mérnök, a MÁV Tervező Intézet Kft. munkatársa tartott számítógépes bemutatót. Bevezetőül elmondta, hogy négy nyomvonalváltozatot dolgoztak ki a vasútvonal átépítésére, a végleges változat, amelyre a környezeti hatástanulmány készült, sok szempontból a lehető legjobbnak ítélhető meg. Előnyei, hogy kis mértékű területfoglalásra van szükség, kevés épületet kell elbontani, kis arányban érint szennyeződésre érzékeny területeket, és kis mértékben károsodhatnak Natura 2000-es területek. Hátránya viszont, hogy csak a vonalszakasz egy részén érhető el a 100 km/h-s utazósebesség, a tervezett PEMű-megállóhelytől Piliscsabáig 60 km/h lesz a maximum.
Vízvédelmi szempontból a legérzékenyebb a pilisvörösvári őr-hegy és Vörös-hegy közötti vonalszakasz, amely nyílt karsztterületen halad, ezért itt a csapadékvizeket vízrekesztő árkokban kell összegyűjteni. A hatástanulmány ülepítő és olajleválasztó közbeiktatását is javasolja. A vegyszeres gyomirtást ezen a vonalszakaszon meg kell tiltani. Szigorú szabályok vonatkoznak a rekonstrukció folyamán keletkező hulladékok újrahasznosítására (sínek, talpfák, zúzalékkő stb.).
A hatástanulmány megállapítja, hogy „a tervezett beruházás a vonalszakaszon nem jár nagyfokú környezeti kockázattal, hosszú távú gazdasági és közvetett környezeti hatásai előnyösek, kedvezőtlen hatásai lokálisan, az építés ideje alatt jelentkeznek”.
A MÁVTI munkatárai külön tájékoztatást adtak a zajvédelemről. Elhangzott, hogy a hegesztett sínek alkalmazásával tovább fog csökkenni a zajterhelés a vonalszakaszon, amely a korszerű járműparknak (Siemens Desiro vonatok) köszönhetően már most is a megengedett zajhatár alatt van. További lényeges csökkenés érhető el majd a villamos vontatás esetén.
Szentkereszti Sándor, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektvezető mérnöke kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a Budapest-esztergomi vasútvonal rekonstrukciója az Északi összekötő vasúti Duna-híd újjáépítésével már kezdetét vette. Az elkészült új híd 15 milliárd forintba került. A folytatásban először a Piliscsaba–Dorog és a Dorog–Esztergom közötti pályaszakaszokat újítják fel. Itt a nyomvonal nem fog változni, környezetvédelmi engedélyeztetésre sincs szükség.
Ha minden kedvezően alakul, 2010-ben megkezdődhet a Duna-híd–Piliscsaba közötti vonalszakasz rekonstrukciója. Készülnek már a vasútvonal villamosításának tervei is. A villamosítás legkedvezőbb esetben 2013 után indulhat meg.
Pajer Árpád, a MÁVTI tervezőmérnöke a Vörösvári Újság kérdésére válaszolva elmondta, hogy a rekonstrukció nem érinti a vörösvári vasúti viaduktot, amely a városképhez szervesen hozzátartozó több mint 110 éves építmény. Kétvágányúsítás ugyanis csak a Szentendrei úttól Pilisvörösvár vasútállomásig lesz. Innen egy vágányon halad tovább a vasút (illetve a Terranova mellett lesz egy kitérő). Ezért a viaduktot nem kell kiszélesíteni, átépíteni.
Horváth Kinga a környezetvédelmi előadó tájékoztatása szerint a Felügyelőség a szakhatóságokkal és az önkormányzatokkal történt egyeztetést követően várhatóan augusztusban hoz határozatot a vonalszakasz környezetvédelmi engedélyezéséről.
Fogarasy Attila
Solymártól az M1-ig
A tervasztalon már folytatódik az M0-ás építése
Az Unitef-Útteszt konzorciuma nyerte az M0 autóút nyugati szektora 10. és 1. számú főút közötti szakasza tanulmánytervének, valamint előzetes környezetvédelmi vizsgálati dokumentációjának az elkészítését, az ajánlatkérő Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által becsült 100 millió forint helyett 198 millió lett az ár.
 |
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által januárban kiírt nyílt közbeszerzés részévé teszi a nyomvonal-kijelölő kormányrendelet alapdokumentációjának elkészítését is. A nyomvonal a megelőző 11. és 10. számú főút közötti szakasz tervezett solymári végszelvényétől indul, és az M0 autóút–1. számú főút–M1 autópálya csomópontrendszeréhez kell csatlakoznia. Az útszakasz 18 kilométer hosszú, és 2-szer 2 forgalmi sávos, leálló sávval mindkét oldalon. A tervezési sebesség 90 kilométer/óra.
(Forrás: www.stop.hu)
A Vörösvári Újság – nem hivatalos – információi szerint felsőbb szinten gondolkoznak azon a kérdésen is, hogy az M0 nyugati szektorának nyomvonalát esetleg a Zsámbéki medencében vigyék végig. Az M0 Pilisborosjenőtől a majdani új 10-esen haladna és Tinnyénél lépne be a Zsámbéki medencébe, majd Herceg-halomnál csatlakozna az M1-hez. A korábban elképzelt nyomvonal számos problémát vet fel. Erősen beépített területen haladna (kertes övezet, nagy értékű ingatlanok), nincs védőtávolságra hely; igen erős a lakossági ellenállás, az érintett területek nagy része természetvédelmi oltalom alatt áll; a földmunkák és az alagutak a Budai-karsztot bolygatnák.