Befejezéséhez közeledik a plébániatemplom festése

Befejezéséhez közeledik a vörösvári plébániatemplom belsejének festése. A mesterek jelenleg a szentély mennyezetén dolgoznak. Amint arról januári lapszámunkban már tudósítottunk, a mennyezetre visszakerülnek az évtizedekkel korábban eltávolított háromszögek az öt vallási szimbólummal. Szendi Zsolt festőmester legutóbbi látogatásunk idején a „kicsinyeit saját vérével tápláló pelikánt” festette éppen, ami köztudottan régi Krisztus-szimbólum.

A mester – aki a felújítást végző Szendi-Barokk 2005. Bt. cégvezetője – elmondta, hogy Húsvétra egészen biztosan elkészülnek a térhatású díszítőfestéssel, az ünnepekre tehát már a megújult templombelső fogadhatja a híveket. Az állványzat lebontását március végére tervezik, akkor tárulhat a templombajárók elé teljes egészében a friss pasztellszínekbe öltözött templombelső és a szentélymennyezet seccója (száraz vakolatra felvitt falfestménye).

Addig is hadd szolgáljunk itt néhány felvétellel.

A szentély mennyezetére visszakerülnek a korábbi vallási szimbólumok	Szendi Zsolt a szentélymennyezet negyedik három-szögének térhatású képi motívumát festi
A kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán régi Krisztus-szimbólum	Visszakerül a korábbi felirat: „Gloria in excelsis Deo”, azaz „Dicsőség a magasságban Istennek”

F. A.

A pelikán-szimbólum

A kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán a 12. század óta a legkedveltebb Krisztus-szimbólumok egyike, az áldozatkészséget, az isteni szeretet fejezi ki. Szent Ágoston a szenvedő Krisztus jelképeként írt róla.

XVI. Benedek pápa 2005-ben, az Eucharisztia évében minden szinódusi atya számára egy gyűrűt adott ajándékba, amelyen egy kicsinyeit saját vérével tápláló pelikán-szobrocska látható

A Magyar Kurír katolikus napilap 2005. október 20-i internetes kiadásában a Pápai Szinódus főtitkárságának körlevelében olvashatóak a pelikán-szimbólumról a következők:

„A pelikán meleg éghajlatú folyók és tavak partján él. A kicsinyeit a csőre alatt lévő zacskóból eteti. Ennek alapján az antik történetek úgy tartották, hogy éhínség idején a pelikán saját húsából táplálja fiókáit. Éppen ezért a középkortól kezdve a keresztény hagyomány a pelikánt eucharisztikus szimbólumként tartotta számon, mert életet adó vérét párhuzamba állította a megváltó Krisztus kiontott vérével. Az Eucharisztia* Krisztusát Aquinói Szent Tamás a Pie pelicane (Kegyes Pelikán) szavakkal szólítja meg az Adoro te devote (Imádlak és áldlak) című himnuszában. Költők és festők, mint Dante, Giotto és a tanítványai, miniatúrakészítők és ikonfestők egyaránt az Eucharisztia egyik jelképeként ábrázolták a pelikánt."

(*Az Eucharisztia szűkebb értelemben az Oltáriszentségben önmagát eledelül adó Krisztust jelenti. – a Szerk.)

Aquinói Szent Tamás: Imádlak és áldlak

(részlet)

Imádlak és áldlak, Isten, rejtelem!
Kenyér- és borszínben titkon vagy jelen.
Néked szívem, lelkem átadja magát,
Mert Téged szemlélve elveszti magát.

Kegyes Pelikánom, Uram Jézusom!
Szennyes vagyok, szennyem véreddel mosom.
Elég volna egy csepp, hogyha hullna rá.
Világ minden bűnét meggyógyítaná…
(Babits Mihály fordítása)