A Magyar Tudomány Ünnepe – V.
„A világ a fejünkben”
A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából öt témáról (föld, víz, levegő, tűz - energia - és az ember) hangzottak el előadások (2008. november 3-7.). Sorozatunk V. részében „A világ a fejünkben” címmel Csépe Valéria pszichológus, az MTA főtitkárhelyettesének előadását idézzük röviden.
 |
Csépe Valéria megismerő folyamatokkal foglalkozó pszichológus, aki kezdő kutató kora óta az agyban „turkál”, az onnan jövő jeleket méri és értelmezi. Témája a pedagógiai idegtudomány, amely alig néhány éves multidiszciplináris tudományterület. E területen most kezdődtek el a rendszeres kutatások. Egyre több olyan laboratórium alakul (nem nálunk), ahol gyermekek kérdésekre adott agyi válaszait kísérleti helyzetekben mérik. A kutatók arra kíváncsiak, hogy például milyen az ideális környezet a nyelvi fejlődéshez, hogyan és milyen életkorban kompenzálhatóak a hátrányok, miként lehet zenei tréningekkel a tanulási zavarokat megelőzni, enyhíteni.
A vizsgálat a régi tapasztalatot igazolja, a kemény munka a tudás megszerzési folyamatának egyik fontos eleme. A tudás megszerzésében és azok helyzetfüggetlen alkalmazásában nem a gyors tanulás a meghatározó, hanem az aktivitás és az életkorhoz kötött alapozás. A kemény munkával megszerzett tudás nyújtja a biztos alapokat, míg a gyorsan szerzett ismereteket hamar elfelejtjük. A kemény munka a tudás aktív megszerzésére irányul, a gyors, megértés nélküli biflázás nem maradandó. Az aktív tudás agyunkban hosszú és alapos építkezés eredménye.
Az emberi tudás állandóan bővül, kérdés, hogy ezeket rendszerezés és súlyozás nélkül kell-e a gyerekeknek továbbadni. Ki lehet-e hagyni az életkornak megfelelő alapozást? A gyerekektől várjuk el, hogy a sokféle, gyakran a gondolkodásuk fejlettségi szintjének alig megfelelő adatokat „elnyeljék”, s ezek majd maguktól elrendeződjenek? Tévedés bármi ilyesmire számítani!
A tantárgyak leegyszerűsítő mennyiségcsökkentése nem megoldás, újra kellene gondolni, vajon jó módszerekkel, jól strukturálva és eredményesen közvetítjük-e a tudást, megfelelően alakítjuk-e ki a készségek rendszerét? Honnan tudjuk, hogy az új generációk a bővített tudásból valóban a leghasznosabb elemeket fogadják majd be? Nem lenne ez inkább az ismeretek rendszerezésért felelős szakmák dolga? Ki dönti el, hogy egy-egy tudományterületen mi lesz a jövőben fontos tudás?
(Az előadások az interneten is megnézhetők: http://www.tudomanyunnep.hu/ vagy http://vod.niif.hu/mtu2008 címen.)
Saufert János
Néhány szó a kutyák mikrochipezéséről
Kedvenceink tartós egyedi megjelölése eltűnésük esetén igen lényeges lehet. Ennek legkorszerűbb módja ma a mikro-chip-beültetés.
 |
Maga a chip egy rizsszem méretű kapszula, amit egy speciálisan ehhez tartozó viszonylag vastag tűvel a kutya nyakának bal oldalán a bőr alá ültet be az állatorvos. A beavatkozás az esetek túlnyomó többségében nem igényel bódítást, mivel szinte fájdalommentes, és nem tart tovább néhány másodpercnél. A chip tulajdonképpen egy 15 jegyű számsort tartalmaz, amihez az állatorvos rendeli hozzá a gazda és kedvence legfontosabb adatait.
A chipek egységes szabvány szerint készülnek Európában, úgyhogy a használatban lévő chipleolvasókkal bárhol leolvashatók. A kutya és gazdája adatai felkerülnek egy internetes adatbázisba (www.petvetdata.hu), ahol bárki rákereshet a chipszám alapján, hogy kedvence regisztrálva van-e, azonban a részletes adatok csak a Magyar Állatorvosi Kamara tagjai számára hozzáférhetőek. Ebből is látszik, hogy a chip nem egy jeladó, tehát közvetlenül nem határozható meg az elveszett kedvenc tartózkodási helye, ehhez sajnos még várnunk kell néhány évet. Viszont egy életre szól, nem romlik el, és ma már a leghatékonyabb módja az elveszett kutyák gyors azonosításának.
Minden állatorvosi rendelő kötelező felszerelései közé tartozik a chipleolvasó, és szerencsére egyre több menhely és gyepmesteri telep is beszerez egyet. A legfontosabb azonban, hogy a mikrochipezés elterjedésével egyre több embernek jusson eszébe, ha talál egy kutyát, mindenképpen ellenőriztesse le, rendelkezik-e ilyen azonosítóval!
Dr. Cseh Judit
Pilisvörösvári Állatorvosi Rendelő
Eboltás
Értesítjük Városunk lakosságát, hogy 2009. április 18-án, szombaton 10-12 óra között az alábbi kijelölt magánrendelőkben veszettség elleni eboltásra, illetve kötelező féregtelenítésre kerül sor:
- Dr. Harmat Attila, Kisfaludy u. 4.
- Tel.: 26/331 115; 06-70/2310010
- Dr. Saufert Gyula, Kisfaludy u. 48.
- Tel.: 26/332 450; 06-30/9241520
- Dr. Talpag Bálint, Fő u. 61.
- Tel.: 26/330 348; 06-30/2039413
Az oltás minden 3 hónapnál idősebb korú, egészséges és 14 napon belül embert nem mart eb számára kötelező.
Az a kutyatulajdonos, aki ebét nem oltatja be, szabálysértést követ el, és 20.000 Ft-tól 2.000.000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Pótoltás: 2009. április 25-én, szombaton de. 10-12 óra között.
Az eboltás telefonhívásra elvégezhető az ebek tartási helyén is.
Gromon István
polgármester
Darwin-évforduló
1809. február 12-én született Charles Darwin, az evolúcióelmélet atyja
Mátrai István grafikája