Farsangtemetés
Jó hangulatú, tartalmas műsorral, a rekeszizmokat nem kímélő temetési szertartással, kitűnő muzsikával és önfeledt táncos mulatozással zárult a farsangi időszak a Német Nemzetiségi Önkormányzat és a Művészetek Háza február 24-i farsangtemető rendezvényén.
Délután hat órakor a Fúvószenekar kezdte a műsort, majd a Nyugdíjas Klub Nosztalgia Dalköre vette birtokába a színpadot. A vidám, közös énekszámok, Pető Rózsa és Váradi Nándorné duettje, Spiegelberger András szólója és a szájharmonika kvartett „kamarazenéje” mellett két múltidéző, tisztelgő műsorszámra is sor került. Schlotter Ferenc, a Nosztalgia Dalkör hegedűse, karnagya és Tagscherer János harmonikás Hidas György és vitéz Vörösvári József emlékére, az ő zenei munkásságuk előtt tisztelegve adtak elő két remek zenedarabot.
A Német Nemzetiségi Táncegyüttes jópofa produkciója, a Harmonikazenekar műsora, majd Ziegler Anna és Hatvani László humoros jelenete után a Német Nemzetiségi Vegyes Kórus is bizonyította, hogy egy kis vidámságért és bolondozásért nem kell a szomszédba menniük. No de! Ami azután jött… Az volt ám a java a farsang farkának!
Nyolc órakor ugyanis az Adlersteiner Buam trombitáiból, mindenféle sípjaiból és billentyűs, huzigálós hangszereiből kicsapott a jófajta, gondűző sváb zene, amit a dobok szorgalmatos pergetésével akceptált egy ülő zenészember. Erre azután összefutottak az ottan lévő népek, hogy lábaik sűrű emelgetésével és összekuszálásával vegyenek érzelmes búcsút az idei farsangtól. Később a Werischwarer Burschen is belecsapott a húrokba és friss lendülettel ontotta a jófajta muzsikát.
A zene, tánc, vigalom és hejehuja csak két ízben szakadt meg, hogy még magasabbra rugdossa a már addig is emelkedett jókedvet némi felszabadult marháskodás által. Ismét láthattuk Sax Lacika és Mátrai Matyika immár örökzöld nagycsopis műsorszámát, amit ezúttal Mester Mancika (Matyikát már mégsem írhatok, no, hát szoknyában és copfban volt!) toldott meg olyan páratlan színészi tálentummal, hogy szem nem maradhatott szárazan a nagy röhögéstől.
Két órával éjfél előtt azután eljött a szomorú aktus: muszáj volt immár eltemetni a farsangot. Erre sor is került szőrös lábú siratóasszonyok és hamis páterek és ministránsok közreműködésével. Néhány szívből jövő „Ánti, tánti, celofánti”, no meg „Xántusz, tántusz, kacifántusz, ne pofándusz” mellett „Fosching Tauni”-t kellően elsiratták, megadva neki a végtisztességet: „Kámpec dolóresz!”
Az éjfélig hátra lévő szűk időt további jókedvű mulatozással töltötték volt a helybéliek, hogy azután másnap, hamvazószerda napján már kellő komolysággal érezzék át a böjti napok súlyát és üzenetét: egyszerre gondolva az elmúlás döbbenetére, fájdalmára és a megtisztulás örömére.
Fogarasy Attila
A Nyugdíjas Klub közgyűlése
A nemzetközi nőnapon tartotta évnyitó közgyűlését városunk legnagyobb taglétszámú egyesülete, a Nyugdíjas Klub. Az évnyitón elhangzott adatokból kitűnt, hogy nemcsak létszámban jelentősek, hanem aktivitásában is. Ebben az évben például 12 belföldi kirándulást és egy külföldi körutat terveznek.
A Közgyűlés Guth Ferenc alelnök nőnapi köszöntőjével kezdődött, majd egyperces néma felállással emlékeztek meg a Klub „eltávozott” tagjairól.
Prohászka Istvánné pénzügyi beszámolója után Prohászka István elnök részletesen ismertette a 2009. évi kirándulási tervet. Az egynapos utak fürdőbelépővel együtt 1500-2500 forintba kerülnek majd, a kétnapos kirándulás (Pannonhalma–Zirc–Veszprém – Pápa) 4600 forintba. A klub tagjai az elmúlt nyáron emlékezetes, élményekben gazdag körutat tettek Erdélyben, az idén a tervezett útirány a vadregényes Montenegro.
Guth Ferenc a klub ez évi programjairól ejtett szót. Mindenekelőtt a közelgő locsolóbálról. A hagyományoknak megfelelően a Nyugdíjas Klub a Vörösvári Napok alatt egész napos programot szervez a sörsátorban. A Nosztalgia Dalkör is számos fellépést vállalt az évre, többek között szerepelni fog a Fúvószenekar újjáalakulásának 20 éves jubileumán is.
Prohászka István köszönetet mondott azoknak a vállalkozóknak, aki a Klub rendezvényeit rendszeresen támogatják tombolafelajánlásaikkal. A Klub bevételei a tagdíjakból (800 Ft/év), az önkormányzati támogatásból és a tombolán befolyó összegekből tevődnek össze.
A közgyűlésen virágcsokorral köszöntötték a 85 éves Szauer Mátyásnét, a Klub legidősebb tagját.
A Parádi-házaspár rövid, humoros produkcióval kedveskedett klubtársainak, amelyben a „gazdasági válság” okozta keserűségeket próbálták a humor és az irónia segítségével enyhíteni, tompítani.
F. A.
Tojáskiállítás a Vasút utcában
A tojás kezdettől fogva fontos szerepet tölt be az emberiség történetében. Ételként és szimbólumként egyaránt.
Ételként például rendkívüli jelentősége volt az ókori rómaiak étkezésében. A derék latinok az ebéd kezdetén tojást, a végén pedig almát ettek. Innen ered a szólás: „ab ovo usque ad mala”, magyarul „a tojástól az almáig”, vagyis kezdettől végig.
Szimbólumként a tojás mindenütt az élet kezdetét és a világmindenséget jelképezi. A kínaiak úgy képzelték el az eget és a földet, mint tojáshéjat és sárgáját, egy indiai mítosz szerint pedig egy hattyú keltette ki a kozmikus tojást, amelyből a világ létrejött. A finn népi eposzban, a Kalevalában is a világ egy tojásból keletkezett.
A keresztény hagyományban is a tojás vált az élet, a teremtés szimbólumává. Ez az egyik legtökéletesebb forma, amelyet a természetben találhatunk, és egyben magában rejti a születés titkát. A kereszténység elterjedésével ez az ősi életszimbólum könnyen hozzákapcsolódott a feltámadás ünnepéhez. A húsvéti tojás az egyházi szimbolika szerint a sírjából feltámadó Krisztust jelképezi. A húsvéti tojás egyházi áldásban részesítéséről a IV. századtól van tudomásunk. (Forrás: Kácser Anikó: A húsvéti tojás története. Új Ember Katolikus Hetilap 2005. 03. 27.)
![]() |
Molnár Sándor, a tojáskiállítás megálmodója és létrehozója egy régi ablakból kialakított tárló előtt |
Hogy mióta díszíti, festi, hímezi, patkolja a tojást a szépre vágyó ember? Fogalmunk sincs róla. Hazánkban avar kori sírban is találtak festett, karcolt díszítésű tojást, de már az ősi Egyiptomban is tettek ilyet a sírokba. De talán már ezer évekkel korábban is pingálhattak erre a tökéletes, szimbolikus, önmagába visszatérő felületre.
Magyarországon számos településen található „tojásmúzeum”. (Jómagam legutoljára az erdélyi Gyergyószárhegyen a Lázár-kastély egyik bástyájában találkoztam ilyen gyűjteménnyel.) Március 21-e óta Pilisvörösvár is büszkélkedhet ezzel. Ezen a napon nyílt meg ugyanis a Vasút utcában, Molnár Sándor ötletesen és patinásan újjáálmodott egykori műhelyében a több száz kiállítási tárgyból álló vörösvári tojáskiállítás.
A megnyitóünnepség népes közönsége a legváltozatosabb stílusú tojásokban gyönyörködhetett a gazdag tárlatot végigjárva. Van ott tyúktojás, kacsatojás, strucctojás, kőtojás, márványtojás, drágakő tojás, festett tojás, karmolt tojás, viasszal írt tojás, áttört tojás, patkolt tojás... És ki tudja felsorolni még mi mindenféle...
Az ötlet- és házigazda Molnár Sándor eredetileg szülőfalujában, Poroszlón akarta létre hívni ezt a kiállítást, ám végül is elsőként Vörösváron valósította meg régi álmát. A tojásfestők, tojáspatkolók – akik ebben segítették gazdag színvilágú, ötletes és aprólékosan kidolgozott alkotásaikkal – a következők voltak: Bántó József, Jakab Margit, Kiss P. Katalin, Koszti Gabi, Hanzel Dorina, Hanzel Laci bácsi, Hanzel Zsombor, Szallos Erzsébet, Szántó Nándor, Kluge Kövesi Kriszti.
F. A.
Megújult a Vörösvári Újság online kiadása
A város hivatalos honlapjának (www.pilisvorosvar.hu) megújítása után Schuck Béla webmester modernebbé, szebbé és gyorsabban kezelhetőbbé tette a Vörösvári Újság online (internetes) kiadását is.
A honlapnak esztétikusabbá vált a grafikai felülete, amely igazodik a városi honlap megjelenéséhez. A tipográfia is megújult. A menürendszer átláthatóbbá és könnyebben kezelhetővé vált. (Pl.: A legfontosabb cikkek a nyitóoldalról közvetlenül is elérhetők.)
Az online változat vakbarát, akadálymentes.
Az új változatnak az egyik legnagyobb erénye, hogy tovább bővült a „Keresés” funkció. Most már egy adott évfolyamon belül is rá lehet keresni egy-egy szóra, nem kell feltétlenül az összes megjelent számban keresnünk.
A Kereső segítségével pillanatok alatt megtalálható akár egy 10 évvel korábbi cikk is az újságban. Ehhez pusztán egy kulcsszót kell ismernünk belőle. Például ha vissza akarjuk keresni azt a cikket, amely a plébániatemplom felújított orgonájának felszenteléséről szól, írjuk be a keresőbe: „orgonaszentelés” és máris megjelenik az írás. (A Keresőt magam is gyakran használom szerkesztői munkám során egy-egy téma, cikk visszakeresésére, hosszas lapozgatástól szabadít meg jelentős időt megtakarítva a számomra.)
Az online szerkesztő, Schuck Béla nevében is ajánlom olvasóink becses figyelmébe a Vörösvári Újság megújult internetes kiadását.
Az online változat közvetlenül is elérhető a következő címen: http://vorosvariujsag.pilisvorosvar.hu.
Fogarasy Attila
felelős szerkesztő
Liliomfi harmadszor
Március 7-én immár harmadik alkalommal adta elő nagy sikerrel a pilisvörösvári Moór Anna Amatőr Színjátszó Társulat a Művészetek Háza színháztermében Szigligeti Ede „Liliomfi” című vígjátékát.
A helyi műkedvelő színészek Sándor Jolán irányításával, rendezésében most is kitettek magukért, a színháztermet betöltő víg közönség igen jól szórakozott.
A szórakozás mellett ezúttal a jótékonyság is szerepet kapott: az előadás támogatójegyeiből származó bevételt, 85 000 forintot a látássérültek helyi egyesületének nyújtotta át a színtársulat.
Választás Piliscsabán
Piliscsaba Nagyközség Helyi Választási Bizottsága 2009. május 10. napjára időközi helyi önkormányzati képviselő- és polgármester-választást tűzött ki – olvasható Piliscsaba honlapján (www.piliscsaba.hu). Az időközi választások kiírására azután került sor, hogy a falu önkormányzati képviselő-testülete február 10-én tartott rendkívüli ülésén név szerinti szavazással – 9 igen, 3 nem, 2 tartózkodással –, minőségi többséggel hozott döntésében kimondta önmaga feloszlatását.






