Üdvözlégy, Szabadság!

A magyar történelem méltatlanul elfeledett, korábban elhallgatott fejezete Észak-Erdély és a Székelyföld 1940-es visszatérése. Az események 70. és a trianoni döntés 90. évfordulója közeledtével a Kráter Kiadó „Üdvözlégy, Szabadság!” címmel vaskos antológiát jelentetett meg. A Pomogáts Béla irodalomtörténész válogatta és szerkesztette hiánypótló kötetben magyar írók és költők vallanak a II. bécsi döntés nyomán a magyar csapatoknak Erdélybe való bevonulásáról, az erdélyi nemzettestnek az egész magyarság által várva várt visszatéréséről.

A világtörténelem egyik legigazságtalanabb, a magyarság számára tragikus és megalázó békekötése, a trianoni békeszerződés után két évtizedre másfélmillió erdélyi magyar ember szakadt el tágabb hazájától, s vált szülőföldjén idegen ország állampolgárává. A kisebbségi lét minden megaláztatását, sorscsapását elviselő erdélyi emberek azonban sosem adták fel a reményt, és nem adták fel magyarságukat, öntudatukat, a nemzethez való hűségüket. A legérzékletesebben Kovács László írása tárja elénk a kisebbségbe szorult magyarok akkori gondolkodását, hatalmas érzelmi töltetét: „A sorompó lezárult, forduljunk a sok meleg otthon felé, próbáljuk termővé tenni azt, ami megmaradt nekünk, hordjuk el a köveket szántóföldjeinkről. A tágabb haza helyett, amelytől az ítélet elzárt minket, íme, itt a szülőföld. Ez most közelebb ért a szí-vünkhöz… A hazától elszakítva a szívhez nő s a lélekre fonódik virágosan a szülőföld. Van miért maradni, és van miért dolgozni.”

Maradtak hát, és dolgoztak tovább az erdélyi emberek. Olthatatlan vággyal azonban, s türelmetlenül, hogy egy napon visszatérhessenek a tágabb hazába. Ez a nap 1940 szeptember 3-án jöhetett el, amikor Horthy Miklós kiadta hadparancsát: „Honvédek! A trianoni igazságtalanság újabb része jóvátételt nyert. Indulunk, hogy újból birtokba vegyük ezeresztendős jussunk egy újabb részét. Felszabadulást viszünk 22 év óta rabbilincsben élő erdélyi magyar testvéreinknek és szeretetet a határon belül élő, hozzánk hű nemzetiségeknek. Ezt tartsátok szemeitek előtt, amikor elindultok Isten és a Haza nevében: Előre a Keleti-Kárpátok gerincéig!”

Hogy mit éreztek az erdélyi magyarok, amikor Bécsben megkezdődtek a tárgyalások? Mit éreztek a rádió mellett ülve, kialvatlan szemekkel és izzadó tenyerekkel, miközben a hírekre vártak? Mit éreztek akkor, amikor elhangzottak a szavak az új határok jelzőkaróiként? Mit éreztek azok, akik ismét Magyarország kebelébe, hazai földre kerültek? S mit azok, akiket a nagyhatalmak ítélete a határon kívül rekedten továbbra is kisebbségi sorban marasztalt? Mit élhettek át, mennyi félelmet a román csapatok kéthetes kivonulása alatt a „visszakerültek”? S milyen érzelmektől túlcsordult jelenetek játszódtak le a magyar katonák bevonulásakor? S kifejezhető-e bárhogyan is az a felszabadult, megkönynyebbült öröm, ami kitört a szívekből?

Mindezt megtudhatják, ha kézbe veszik ezt a kötetet, melyet száraz szemekkel nemigen lehet olvasni. Szabédi Lászlónak, a kötetnek is címet adó verssorait küldöm az Olvasó elé invitálóként:

Üdvözlégy, magyar szabadság! én, élő,
temetőkertből jövök ím eléd,
onnan hozom a hiába remélő
holtak szentségtörő üdvözletét;
felövezem magam fekete gyásszal,
s így állok a diadalív elé,
és komor, rettenetes zokogással
ujjongok a szabadító felé.

A közel négyszáz oldalas, több mint félszáz szerző írásait felvonultató, puhakötésű könyv 2500 forintos áron került könyvkereskedői forgalomba. Interneten is megrendelhető a kiadótól 15 %-os kedvezménnyel a következő weboldalon: www.krater.hu.

Fogarasy Attila

Folyóiratok a Városi Könyvtárban

Akárha egy megyei vagy fővárosi könyvtárban lennénk, olyan gazdag választék várja a folyóiratolvasóban a vörösvári Városi Könyvtár látogatóit. Tobzódhat is kedvére az irodalomban, művészetekben, kultúrában, tudományokban és közéletben jártas ember.

Aki tudja, milyen sokba kerülnek ma a papír alapon kiadott folyóiratok, és milyen szűkös a könyvtárak költségvetése, ingathatja is csodálkozva a fejét: „Vajon miből telik egy kisvárosi könyvtárnak erre?”

Nos, természetesen nem telik. De a könyvtár immár második éve támogatást kap a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári és Szépirodalmi Kollégiumától folyóiratok beszerzésésére. A Kollégium ez évi januári döntése alapján 294 városi könyvtár (köztük a vörösvári) számára biztosítja 47 féle folyóirat beszerzését. És nem csak a kiadványok árát fedezik, hanem a csomagolási és postaköltséget is.

Az NKA-támogatásnak köszönhetően ebben az évben tehát az alábbi folyóiratok vehetőek kézbe a Városi Könyvtárban:

Fórum – Társadalomtudományi Szemle, Kalligram, Kassai Figyelő, Korunk, Látó, Moldvai Magyarság, Művelődés, Prágai Tükör, Székelyföld, Tábortűz, Tücsök, 2000, Alföld, Bárka, Életünk, Forrás, Hitel, Holmi, Jelenkor, Kortárs, Magyar Napló, Mozgó Világ, Műhely, Nagyvilág, Prae, Szépirodalmi Figyelő, Tiszatáj, Új Forrás, Vigilia, Beszélő, Csodaceruza, Édes Anyanyelvünk, Élet és Tudomány, Esély, Eszmélet, Földgömb, História, Irodalomtörténet, Korall, Magyar Nyelvőr, Regio, Rubicon, Természet Világa, Természetbúvár, Thalassa, Valóság, Várak, kastélyok, templomok.

Különösen örömmel tölti el az ember fiát olyan folyóiratok megléte, mint a Kassai Figyelő, a Moldvai Magyarság vagy a Székelyföld. (Gondolom, nem kell magyarázni, miért.)

A fenti 47 támogatásból beszerzett folyóirat mellett a Városi Könyvtárban természetesen további, régóta járatott folyóiratok is megtalálhatóak, így például az Élet és Irodalom vagy a National Geographic. Kimondottan a hölgyek és a gyerekek számára is járatnak lapokat, és aki napi hírekhez kíván hagyományosan hozzájutni, a friss napilapot is kézbe veheti.

Jó szívvel ajánljuk mindenkinek a Városi Könyvtár gazdag folyóiratválasztékát, szánjanak rá minden hónapban egy-két órácskát egy izgalmas kulturális utazásra a folyóiratolvasóban.
Higgyék el, megéri!

F. A.