Fejlesztési tervek a régióban
Vasút, 10-es elkerülő út, körgyűrű

A Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara városunkban tartotta meg őszi kihelyezett ülését november 3-án a Művészetek Háza dísztermében. Az érintett cégek legmagasabb szintű vezetői és vezető tervezői ismertették a közeli és távolabbi jövőben elkészülő vasúti és közúti létesítmények mostani állását.

Térségünket és benne városunkat, minden lakóját közelről érinti mind a vasúti, mind a közúti közlekedés állapota. A 10-es út zsúfoltságát ennek állandósága miatt a rádiók, tévék közlekedési híradásai már-már nem is említik, de a vonatok menetrendhez hű érkezéseihez-indulásaihoz se lenne tanácsos órát állítani. A térség bekapcsolására az ország közlekedésébe pedig az M0-án keresztül vezet(ne) az út.

Az ülés levezető elnöke, Kassai Ferenc felkérésére elsőként Gromon István polgármester úr – aki a tizennégy településből álló Pilis-vörösvári Kistérséget is képviselte – szólt közlekedési gondjainkról, és röviden be is mutatta városunkat.

Az esztergomi vasútvonal felújítása

(Ismertette: Kovácsházy Frigyes, az Uvaterv Zrt. vezérigazgató-helyettese)

A felújítás nemcsak a 60 km hosszú vasúti pályát, hanem a kapcsolódó közúti csomópontokat, az utazóközönséget kiszolgáló állomásépületeket, valamint a gépkocsi- és kerékpárparkolókat is magában foglalja. A vaspálya Aquincum-felső és Piliscsaba megállók közt két sínpárra bővül, s a negyedik, az utolsó építési ütem értelmében a jelenlegi dieselmozdonyokat a teljes vonalon elektromos meghajtásúak váltják fel. A tervezett vonatsebesség Pilisvörösvárig 100 km/ó, innen Leányvárig 60-70, majd Esztergomig ismét 100 km/ó.

A két „szűk keresztmetszet”, azaz az újpesti vasúti híd és a piliscsabai alagút ellenére is olyan biztonsági berendezéseket alkalmaznak, amelyek a vonatok 30, majd 15 (!) perces követési idejét is biztonsággal megoldják. Ez utóbbi azzal jár, hogy a vasút és a keresztező főútvonal nem lehet egy szinten, hiszen ennél a vonatgyakoriságnál a sorompót nem is lehetne felnyitni! Városunkban ezért a jelen 10-es utat aluljárón vezetik át, mellette kerékpár- és gyalogúttal. Fontos megemlíteni, hogy egy harmadik vörösvári megálló is létesül a Mátyás király útnál.

A már említett ütemezés először elkészülő lépcsője a Leányvár-Esztergom közti, ahol marad az egy vágány, a második – a bennünket leginkább érintő pedig – az Aquincum és Piliscsaba közti szakasz korszerűsítése.

Ezután Csárádi János nyugalmazott vasúti vezérigazgató a tömegközlekedés különféle ágazatainak (vonat, távolsági busz, BKV stb.) részarányát, igénybevettségét, energiafelhasználását és környezeti károkozását taglalta a fővárosban és környékén. Érdekes kiragadott adat: e terület 200 településén az ország népességének harmada, azaz 3,3 millió ember él, s ebből munkavállalók és tanulók közel 40%-a ingázik (másfél millióan). Megállapította, hogy a vasútvonal-bezárások következtében az immár tartósan álló vasúti kocsik is pénzt fogyasztanak, s hogy az utasszám-növekedést kizárólag a vasúti szolgáltatások színvonalának emelése hozhatja meg. Szükséges, hogy a fenti ágazatoknak közösen megalkotott menetrendjük, tarifarendszerük, komfortjuk legyen, és az utasokat udvarias kiszolgálásban részesítsék.

Az M0 északnyugati szektor tervezése

(Kőrösi Gábor, az Unitef 83 Zrt.irodavezető igazgatója ismertette)

Ez a beruházás bizony még nélkülözi a kiviteli terveket. A 10-es és 11-es út közti szakasz dolgában a meglevő jogerős környezetvédelmi engedély ellenére még mindig további pereskedés várható (jelenleg a „VAN jobb M0” civilszervezet részéről).

E fontos szakasz kezdete a Megyeri híd, vége pedig az új 10-es (a 110-es) út. A fenti engedéllyel rendelkező változat szerint az út két végpontja és a (környezetvédelmi okokból vitatott) ürömi csomópont kivételével ez az egész M0-szakasz alagútban vezetne. Ez viszont azzal jár, hogy a benn képződött szennyezőanyagok az alagútrészek (2 és 3,7 km-es szakaszok) szabadba nyíló végein jelennek meg.

Az előadó ezután a csomópontokat, az ezekhez csatlakozó utakat, valamint ezek zaj- és légszennyezési hatásvizsgálatait ismertette. A mostani mérések szerint 2030-ig mindkét adat a kritikus érték alatt maradna, a lakott területeket nem veszélyeztetné.

A 10-es út rekonstrukciója

(Előadó: Czirokné Kovács Nóra, a C-terv Kft. vezető tervezője)

Ez az út lesz a leendő 110-es, ami bennünket, vörösváriakat kiemelten érdekel. Az előzőleg a Főmterv Zrt. által készített terv már megkapta a környezetvédelmi engedélyeket. Az e szakasszal jelenleg foglalkozó C-terv Kft. teljesen új építési tervet készített, de a nyomvonal lényegében ugyanaz maradt. A szakasz kezdeti pontja a főváros határa. Ez a kb. 4 km-es útszakasz nem ér el egészen Vörösvárig. Sajnos az utána épülő útszaka-szok még a környezetvédelmi engedélyig sem jutottak el...

A jelenlegi 10-es út zsúfolt, mindkét oldala nagyon beépített, de helyi közlekedésre később is alkalmas lesz. A 2×2 sávos, elválasztó- és leállósávos 110-es e szakasza már csatlakozik a leendő M0-hoz is. Az út a vasútvonallal párhuzamosan halad, rajta a tervezett sebesség 110 km/ó.

Az Aranyhegyi-patakkal, a vasúttal és a jelenlegi úttal párhuzamosan, egy helyütt a vasúthoz igen közel haladó 110-es út ezután átkerül a 10-es jobboldalára, majd az Auchan-közeli körforgalomba. A dombtetőn pedig a Pilisvörösvárt elkerülő további szakasz elkészültéig becsatlakozik az eddigi útba. A tervvel szemben nincs tájvédelmi és környezetvédelmi kifogás.

A 10-es út fővárosi szakasza, csatlakozás az Aquincumi hídhoz

(Előadó: Matuzné Harasta Mónika, a Főmterv Zrt. irodavezetője)

Schulek János, a cég elnök-vezérigazgatója előzetesen elmondta, hogy a főváros környékén a Pilis völgye a „legélhetőbb”, a legjobb levegőjű terület. Ezért nagyon sokan költöztek ide, ámde a mostoha közlekedési viszonyok következtében mára már ez a kiáramlás megszűnt. Míg hat-nyolc évvel ezelőtt gyorsabb volt busszal közlekedni, ma már a vonaté a vezető szerep. Egy jól járható 110-es út ismét versenyhelyzetet állíthat elő, ám fő feladat a közúti és vasúti közlekedés ésszerű egyensúlyának megteremtése.

Az előadó asszony átvéve a szót, ismertette az általuk tervezett útszakaszokat. Az első a városhatárt az óbudai Pomázi úttal összekötő rész, melyre jelenleg engedélyezési eljárás folyik. Itt két csomópont létesül: az Ürömi és a Bécsi úti. Második a Pomázi utat a Szentendrei úttal összekötő rész, a harmadik pedig a Szentendrei úttól át a Dunán az M3-asig vezet. Ez utóbbira már 2005-ben elkészített engedélyezési tervük van. Az Ürömi úti csomópont például Üröm és Pilisborosjenő felé ad kapcsolatot. Az előadásból kitűnt, hogy az összes építendő csomópont azt célozza, hogy a leendő 110-esen és a vonaton érkezők is megfelelő összeköttetéseket találjanak a fővárossal.

A tervek jók, korszerűek, látványosak. Reméljük, egyszer mind meg is valósulnak...

Pócsi János