Nincsenek ellenérvek
Dr. Tamás Ferenc a H1N1 elleni védőoltásról

Augusztusban minden hírügynökség vezető hírei közé tartozott, hogy egy veszprémi és egy pilisvörösvári rendelőben megkezdődött a H1N1 influenza elleni oltóanyag tesztelése. Az első védőoltást dr. Tamás Ferenc pilisvörösvári családorvos adta be. A médiát és a közvéleményt azóta is igen élénken foglalkoztatja a téma, sokan úgy vélik, a védőoltás nem hatékony, sőt káros következményei is lehetnek. Még a családorvosok közül is többen „kivárnak” egyelőre nem javasolják a vakcina beadását. Dr. Tamás Ferencet annak érdekében kerestük fel, hogy mondja el a véleményét a védőoltás hatásosságáról és esetleges veszélyeiről.

– Hogyan került bele a vakcina klinikai vizsgálatába?

– 1992-ben, az egyetemi tanulmányaim befejezése után felvételt nyertem az éppen akkor megalakuló Családorvosi Tanszékre, mint orvos gyakornok. Itt azon túl, hogy elsajátíthattam a családorvoslás elméleti és gyakorlati hátterét, már a kezdetektől fogva részt vehettem olyan klinikai vizsgálatokban, melyek szigorúan ellenőrzött körülmények között vizsgáltak egy-egy gyógyszer, vagy adott esetben egy módszer hatékonyságát, a mindennapi orvosi gyakorlatban elérhető eredményességét. Ezen munkák eredményeit a tanszék továbbképző rendezvényein bemutatva, orvosi szaklapokban megjelentetve hozzájárulhattunk az orvosi ellátás fejlődéséhez. 1998. óta, miután a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének helyettes vezetőjének kineveztek, már önállóan is szervezek klinikai vizsgálatokat. Izgalmasnak tartom, hogy nemcsak gyakorolhatom a családorvoslást, hanem hozzájárulhatok a fejlesztéséhez is. Sokan tudják, hogy ilyen irányú szakmai gyakorlatom van, így már nem először keresett meg az Omninvest Kft. sem klinikai vizsgálat lebonyolítása céljából. A korábbi együttműködésünk során elégedettek voltak „csapatunk”: Steckl Ervinné körzeti nővér, dr. Tamásné Tisza Ágnes asszisztens, valamint az én teljesítményemmel, ezért ránk bízták ennek a nagyon fontos, országos érdeklődést kiváltó vizsgálatnak a lebonyolítását is.

– Mi előzte meg a vizsgálatokat?

– A gyártó cégnek többhónapos megfeszítő munkája van ennek a terméknek az előállításában. Versenyt futva az idővel, de a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és a magyar egészségügyi hatóságok szigorú szabályainak teljes mértékben megfelelve a világon elsők között teremtette meg annak a lehetőségét, hogy az utolsó fázisban, önkénteseken vizsgálják az oltóanyag biztonságosságát és klinikai hatékonyságát. Tehát a nagy munka a klinikai vizsgálat előtt zajlott. A vizsgálat maga egy szigorúan ellenőrzött protokoll szerint haladt, de ez már egy régóta kiforrott menetrend, nagy felkészülést, sok megbeszélést nem igényelt, valamennyien tudtuk, hogy mik a szabályok, mit és hogyan kell tennünk.

– Kiket vontak bele ebbe?

– Az országban két vizsgáló centrumban folytak a vizsgálatok, Veszprémben és nálunk Pilisvörösváron. A vizsgálati terv alapján 100 hatvan év feletti és 100 hatvan év alatti felnőtt önként jelentkezőt kellett bevonni centrumonként, tehát országosan 400 ember bevonására kerülhetett sor. Óriási volt azonban az érdeklődés nálunk, két nap alatt pl. 130-an jelentkeztek az ország minden tájáról a fiatalabb korcsoportban, ezért át kellett csoportosítani kapacitást a veszprémi vizsgálóhelyről. Összességében 227 önkéntest vontunk be a vizsgálatba Pilisvörösváron.

– Mit kell tudnia a laikusnak a vírusról?

– Az influenza vírusnak több száz fajtája létezik és okoz kisebb-nagyobb járványokat évente a világ több táján. A különböző vírusok megjelenését a járványok jellegét, vonulását a WHO figyeli, elemzi, és ezen tapasztalatok birtokában hozza meg döntését minden év elején, hogy az adott év végére milyen összetételű legyen a szezonális influenzaoltás, milyen vírusok felbukkanásától kell tartani. Egy szezonális oltással nagyon sokféle influenza vírustól leszünk védettek. Bár az effektív védettség egy évre szól, akár a betegséget átvészelte valaki, akár oltást kapott, a szervezetünk immunrendszerének „emlékező tehetsége” révén, ha több évvel később is találkozunk azzal az adott vírussal, könnyebben kiheverjük, kisebb tünetek mellett, és hamarabb meggyógyulunk. Ez az új típusú, H1N1 influenza vírus a múlt század elején okozott utoljára járványos megbetegedést, ezért senki immunrendszerében nem lehet emlékkép, könnyebben megfertőződhetünk ezzel a vírussal és biztosan markánsabb tünetek kíséretében megy át rajtunk ez a betegség. Ezt lehet megelőzni egy oltással.

– Vannak-e ellenérvek az oltóanyaggal szemben?

– Nincsenek! A mi vizsgálatunk is bebizonyította, hogy az oltóanyag biztonságos, komolyabb mellékhatás, szövődmény nem alakult ki senkiben. De mi, amikor belefogtunk a klinikai vizsgálat lebonyolításába, nem is számítottunk másra. Ezt a fajta vakcinát, már 15 éve használjuk, évről évre 300-350 betegemet oltottam be vele, és sem nálam, sem az országban máshol, nem alakult ki komolyabb mellékhatás, vagy szövődmény. Az új oltás ugyanazzal a technológiával készül, ugyanolyan segédanyagokat tartalmaz, mint a szokásos szezonális, csak éppen az elölt vírus más benne, ennek megfelelően a mellékhatás profilja sem lehet más.

– Kiknek szükséges feltétlenül beadni?

– Mindenkinek, aki nem szeretné egy héten át lázas, influenzás tünetekkel az ágyat nyomni. Az új influenza egyelőre nem súlyosabb és nem veszélyesebb a hagyományos influenzánál, még a nagy sajtóvisszhangot kiváltó halálesetek száma sem magasabb. De ha belegondolunk abba, hogy fizetésünk 10%-át veszítjük el, ha egy hetet töltünk betegállományban, és egy egyhetes lázzal, köhögéssel, torokfájással járó állapot gyógyszerköltsége 4000-6500 forint, akkor mindenki könnyen beláthatja, hogy célszerűbb az ingyenes, vagy legrosszabb esetben is csak kb. 1800 forintba kerülő oltást választani.

Természetesen vannak olyan emberek, akik számára ez a vírus nagyobb veszélyt jelent, mint egy egyhetes lázas fekvőbetegség. Azok számára, akik egyéb megbetegedésben szenvednek, mint pl. a cukorbetegség, a krónikus légzőszervi megbetegedés, vagy a magas vérnyomás szövődményeivel élnek, különösen fontos beadatni az oltást. Az eddigi statisztikai adatok arra is rámutatnak, hogy a túlsúlyos, ill. a dohányzó emberek is az átlagosnál nagyobb veszélynek vannak kitéve.

Nem fogalmaznék azonban olyan egyértelműen a három éven aluli gyermekek és a terhes nők vonatkozásában. Az ő esetükben egyéni mérlegelésre van szükség és nem automatikus oltásra. Abban az esetben, ha pl. a kismama a postán dolgozik, vagy egy áruházlánc pénztárában ül napi nyolc órát, azt gondolom, hogy az oltás beadásának kisebb a veszélye, mint az új típusú influenzás megbetegedés átvészelésének. Ha azonban a kismama betegállományban van, én inkább a család többi tagját oltanám be, nehogy hazavigyék a fertőzést, ill. őt megkérném, hogy ne mozogjon olyan körökben, ahol nagyobb eséllyel megfertőződhet. Ugyan ez a helyzet a kicsiknél. Más a véleményem, ha bölcsődébe viszik minden nap, vagy nagyon beteges, és más, ha csak családi körben tölti napjait. Az utóbbi esetben csak a környezetét kell oltani, őt magát nem.

– Milyen esélye van annak, hogy nagy kiterjedésű lesz a járvány?

– Valamennyien láthattuk, hogy a vírus mexikói megjelenése és a helyzet WHO által világjárvánnyá való nyilvánítása között alig telt el pár hónap. Annak ellenére végigsöpört az európai országokon is, hogy ez a nyári időszak nem is kedvez a vírus terjedésének. Milyen terjedése lehet, ha a vírusok számára kedvező nyirkos hideg téli idő és a tél végére meggyengült immunrendszerű betegek találkoznak…?

Valamennyien hallhattuk: a H1N1 vírus egy csepeli iskolában, az első tanítási hét végére az ötszáz diák közül 120-at döntött ágynak. Ezzel megmutatta, mire képes. Nagyon könnyen átmegy az egyik emberről a másikra, nagyon „ragályos”. Ez véleményem szerint azt jelenti, hogy tavaszra a lakosság legnagyobb része védett lesz az új vírus ellen. Vagy azért mert megkapta az oltást, vagy azért mert átesik a betegségen.

– Mit lehet még tenni a megelőzés érdekében?

– A legolcsóbb, legbiztonságosabb, és legegyszerűbb módja a vírus elleni védekezésnek az oltás, de lehet, hogy élnek köztünk olyan emberek, akiket nem lehet beoltani. Az ő esetükben a legjobb védelmet az jelenthetné, ha a környezetük be lenne oltva, így azok nem tudnák megfertőzni őket. Ebben az esetben azonban nekik nem szabad olyan közegben mozogni járványos időben, ahol másoktól megfertőződhetnek. Természetesen védelmet jelenthet a gyakori kézmosás, a szájmaszk, stb., de ezeknek az eredményessége és a kivitelezhetősége elmarad a védőoltásétól.

Hidas Ildikó