Boldogan integető budapestiek a ledöntött Sztálin-szobor talapzatán, lobogó lyukas zászlók mindenütt, kipirult, boldog arcok, eufória. Évtizedes bénultság, rettegés, megalkuvás és sunyiság után végre felemelte fejét ez a büszke nép. Árpád vére megmoccant az erekben, friss levegőt lélegeztek a tüdők az áporodott börtönszag helyett. Ország lett az ország, nemzet a nemzet. Ezer zsibbadt vágyból végül egy erős akarat lett – Ady szavai nyomán...
Mai fejemmel nagyon bánom, hogy ezt a csodát még nem élhettem meg – akár kisgyermekként is. 1957-ben születtem, s gyermekkorom évei a „jobb, ha befogjuk a szánkat, a gyerek előtt egy szót se!” világában teltek el a hozzám hasonló kölykökéivel együtt. Pedig micsoda muníciót nyerhettünk volna azokból az őszi napokból: életre szóló tartást, összetartást, öntudatot: HIT-et a jövőnkben, a magyarság jövőjében.
Mi, akik a forradalom után születtünk, már egy alvó „téli Magyarországot” örököltünk, ahol a lelkeket belepte a hó.
Mi akkor nem tudhattuk, hogy erre a hóra vér is csordult bőven: a megtorlás nyomán kivégzettek vére...
Számunkra a suttogó-tétova igazság csak évtizedek alatt vált egyenes beszéddé: apró mozaikokból kellett összeállítanunk az igazi 56-ot, történelemkönyvek hazugságai, a tévéből áradó-harsogó propaganda, az iskolában fájdalmasan-szégyenkezve hallgató tanárok helyett-ellenére. 1956. október 23-án ott a téren, a Csizma-szobor alatt elég lett volna egyetlen pillantás is a tömegre, hogy megértsük a történelmet, s megleljük útjaink vezérlő sarkcsillagát.
Sok év telt el azóta, hogy a Sztálin-szobor talapzatán boldog örömmel meglengették sapkájukat a szobor ledöntésében segédkező pesti srácok, munkások. Ki tudja, él-e még közülük bárki is? Talán elestek a harcokban, vagy egy vérbíró ítélte őket halálra. De akik megmaradtak: ha féltek is, ha szótlanok voltak is – hiszem biztosan – erősek maradtak, mert sarkcsillaguk vezette őket.
Izgalmas kérdés, nekünk, forradalom utániaknak: vajon mi hogyan cselekedtünk volna? Életre? Halálra? Ki mertünk volna állni az orosz tankok elé egy szál puskával, kabátzsebnyi tölténnyel, palack benzinnel? Szemébe mertünk volna nézni a vallatótiszteknek, pofozólegényeknek? Meg mertük volna-e tagadni aláírását a hamis vallomásnak?
1956 szelleme ma már a múltté. A magyarság halványodóban. Hitevesztett, technokrata, fogyasztói társadalom lettünk. A fellobogózott csizmaszobrot ma egy éjjel ellopnák, és eladnák a színesfém-kereskedőnek.
Manapság az álforradalmak világát éljük. A gyilkos düh és gyűlölet álforradalmát. Hideg, fázós világ ez. Bakancsosok menetelnek szép eszméink alatt, s egy múzeumi páncélos robog át a Csizma-téren, átgázolva a rendőrségi kordonokon...
Fogarasy Attila
Gyurkovits Tibor
Istenem
Ölelj meg engem, Isten,
már föl akarom adni
az örök ellenállást,
már meg akarok halni.
Köszvényben és közönyben
nagyon sokáig éltem
bódító tisztességben
és tarkószenvedésben.
Vadász vadásznak vadra
figyelő úr-cselédje
voltam, miközben kaptak
engem is puskavégre.
A füvön így rohantam,
az erdőn így szaladtam,
kapkodtam lábam, ám de
a hitet megtartottam.
Valahol meg kell állni,
valahol meg kell halni,
valami könnyű réten
akarok elfakadni.
Az izmaim a télben
mint jéghúrok feszülnek,
úgy néznek a szemembe,
ahogy a menekültnek.
Nem félek a haláltól.
Megállok vele szemben.
De amikor lesújt rám,
Isten, ölelj meg engem.
Hírek röviden
Német utcanévtáblák
Felkerültek helyükre a német utcanév-táblák Vörösváron. A jelenlegi kb. 200 pilisvörösvári utca közül 26-ban került ki német és sváb felirat. A zománcozott lemezből, kék színben, fehér felirattal készült táblák a hajdani telepes falu utcáit jelölik. A 600 darab tábla mintegy 800 000 forintba került. Az öszszeget a Német Nemzetiségi Önkormányzat egy pályázaton nyerte el. A felszerelés költségeit (kb. 300 000) forint a városi önkormányzat fizette. A táblák felszerelésével nagyot lépett előre városunk a nemzetiségi hagyományőrzés terén.
Új polgármester Szentivánon
Pénzes Gábor nyerte a szeptember 27-i időközi polgármester-választást Pilisszentivá-non. A szavazás eredménye:
1. Pénzes Gábor 691
2. Sztilkovics Szávó 620
3. Mirk György 520
Pénzes Gábor a rendszerváltástól kezdődően 2006-ig megszakítás nélkül töltötte be a polgármesteri tisztséget. Ekkor azonban Sztilkovics Szávó lépett a helyébe. A közakarat most visszahívta a szolgálatba a rendszerváltó polgármestert.
Átadták az új tinnyei iskolát
Október 17-én ünnepélyes keretek között átadták az új tinnyei iskolát. Az 1500 lakosú település 470 millió forint értékű uniós támogatásból és 50 millió forint saját pénzből építette fel a 240 férőhelyes tanintézményt, amelyben egyelőre 120 iskolás tanul, így más településekről is várnak ide diákokat.
Zsaruszerencse
Összesen 2 milliárd 289 millió forintot – fejenként több mint 182 millió forintot – nyert 12 budaörsi rendőr az ötöslottón. A Budaörsi Rendőrkapitányságon dolgozó rendőrök három éve lottóznak kollektíve.
Hatalmas nyereményüknek vörösvári kollégáik is örülnek és szívből gratulálnak nekik.
Koczka Gábor őrsparancsnok szerint ez a pénz most nagyon jó helyre ment. A parancsnok jól ismeri mindegyiküket. A 12-ből 10-en olyan tiszthelyettesek, akik az utcán teljesítenek szolgálatot (hatan közülük helyszínelők). Mindannyian ugyanazokkal a megélhetési gondokkal küszködtek eddig ők is, mint az emberek többsége.
Bekötötték Peller Anna fejét
Szeptember 12-én örök hűséget esküdött egymásnak Peller Anna, a Budapesti Operettszínház szubrettje és Lukács Miklós, a Juventus Rádió gyártásvezetője.
A vörösvári származású színésznő jelenleg öt darabban is játszik az Operettszínházban.
(Lásd: www.operettszinhaz.hu.)

