„Kriaz kaut! Grüß Gott!”
Vörösvári nyelvjáráskönyv

– Egy sokak által régen óhajtott, remélhetőleg még többeknek nagy örömet okozó könyv jelent meg a Szent István Társulat kiadó gondozásában a nyáron „Kriaz kaut! Grüß Gott! Ein Werischwarer Dialektbuch” címmel. A könyvet Andrusch-Fóti Mária és dr. Müller Márta írta. Hogyan találkoztak – Mida néni és Márta – össze?

A-F. M.: A „sváb” nyelvjárástanfolyamon, amit évekkel ezelőtt a gimnáziumban vezettem.

M. M.: Nagyszerű dolognak tartottam magát a tanfolyamot, magam is jártam rá. Ma Magyarországon a német nemzetiségi iskolákban a német köznyelvet tanítják, ami egy évszázadokon keresztül írástudók, nyelvtudósok és tanárok által kialakított, szókincsében, kiejtésében, grammatikájában és helyesírásában közös normákon (szabályokon) nyugvó nyelvváltozat. A közös norma azért fontos, mert a német köznyelvet a beszélőik azért használják, hogy azok is megértsék egymást, akik egymástól földrajzilag és ezért nyelvileg is távol lévő területekről származnak: hogy legyen egy közös nyelvük, amit egy hamburgi és egy a Bajor Erdőből származó német ugyanúgy megért. Arra gondoltunk Mida nénivel, hogy jó lenne egy olyan segédanyagot létrehozni, ami archiválja a vörösvári bajor nyelvjárást egy-egy szöveg, mondóka, dal vagy játék erejéig, ugyanakkor segíti a vörösvári általános iskolákban tanító pedagógusokat abban, hogy a nemzetiségi népismeret és a német nemzetiségi nyelv oktatását lokális, azaz speciálisan vörösvári tartalmakkal tudják kiegészíteni. A gyerekek pedig érezzék, hogy a német köznyelv mellett léteznek regionális változatok, pl. a vörösvári bajor nyelvjárás. Azért írtuk a könyvet bajorul és németül, hogy lássák és hallják a hasonlóságokat és a különbségeket is.

– A könyv elsősorban a tanárok és a gyerekek számára készült, de minden érdeklődő haszonnal forgathatja. Mi motiválta Önöket a könyv megírásában?

A.-F. M.: Hogy az őseink nyelvét életben tartsuk.

– Mit tartalmaz a könyv?

A.-F. M.: A könyv tulajdonképpen két nagy részből áll: egy leckerészből és egy függelékből. A leckerészben az iskolai hónapokhoz kapcsolódó 10 nyelvjárási lecke található, a függelékben minden leckéhez egy-egy kiegészítő anyag kapcsolódik: egy történet, legenda, játék, mondóka vagy dal.

– Milyen témákat dolgoznak fel a leckék?

A.-F. M.: Minden hónap leckéje az adott hónap eseményeit dolgozza fel egyszerű nyelvi formában, pl. üdvözlés, ősz és szüret, Mindenszentek és Márton-nap, advent és karácsony, farsang, tavasz és kerti munkák, nagyhét és húsvét, kenyérsütés és egy kirándulás a Kálira.

– Miből áll egy lecke?

M. M.: A leckék egy-egy a vörösvári bajor nyelvjárásban plusz német köznyelven íródott szöveggel kezdődnek, amelyekhez értést segítő kérdések kapcsolódnak. A kérdések után táblázatos formában a lecke szókészletéhez németül és magyarul fogalmazott szómagyarázatok, érdekességek következnek. Minden leckének csak egy grammatikai penzuma van, a nyelvtani résznek ugyanis csak a megismertetés, nem pedig az aktív elsajátíttatás a célja. A könyv nem nyelvkönyvnek íródott. A nyelvtani magyarázat után bajorul és németül vörösvári szólások, közmondások és intelmek következnek, amelyek az öregek világnézetét, bölcsességét tükrözik. Végül minden lecke egy helytörténeti érdekességgel zárul, pl. régen hogyan öltözködtek az emberek, mi volt a kenyérsütés módja vagy hogyan készültek a nagy ünnepekre.

– A könyvhöz egy audió-CD is tartozik.

A.-F. M.: Igen, a CD-n rajta van minden leckeszöveg, a leckékhez kapcsolódó kérdések és válaszok, a szólások és közmondások, valamint a függelék nyelvjárási szövegei. Mondanom sem kell, hogy minden két változatban: bajorul (vagy ahogy a vörösváriak mondanák: „svábul”) és németül.

M. M.: Mindketten fontosnak tartottuk, hogy a nyelvjárást ne csak leírjuk, hanem hangzóanyag formájában is rögzítsük. A hanganyag felvétele alatt nagyon sokat nevettünk. A hanganyagot egy darabban kellett felvennünk, nagyon kellett koncentrálnunk, nehogy hibát ejtsünk. Persze az embernek pont akkor botlik meg a nyelve, akkor szólal meg a mobiltelefon vagy éled fel egy kósza légy az ablaküvegen, amikor nagyon nem kellene. Ilyenkor leállítottuk a felvételt és újrakezdtük az elejétől kezdve.

A.-F. M.: Nem csak a hanganyag felvétele alatt nevettünk sokat, hanem végig az egész könyv írása közben. Mindkettőnket felderített, ahogyan a leckeszövegeket megfogalmaztuk, átírtuk, a nyelvjárás néha kacifántos szavait bogozgattuk, a leckékhez illő helytörténeti érdekességek, játékok, dalok és mondókák után kutattunk. Ha valamilyen módon lehetséges lenne, legszívesebben belefűzném a könyvbe a kacagásainkat is.

– Melyik Önök számára a legkedvesebb lecke?

M.M.: Mindkettőnknek tulajdonképpen nem leckeszöveg, hanem a december hónaphoz rendelt kiegészítő anyag a függelékben: a „Christkindlspiel”. Én írtam hozzá a szöveget, Mida néni „fordította le” a bajor nyelvjárásra és a hangfelvételben rajtunk kívül Wittman László, kedves felesége Wittmanné Krupp Teréz, valamint Herbszt György és Spanberger István játszotta a betlehemes szerepeket. Emlékszem, amikor a felvételt ellenőrzésképpen visszahallgattuk, mindenki anynyira el volt ragadtatva attól, hogy egyszerű eszközökkel egy nagyszerű dolgot hoztunk létre, hogy a felvétel kikapcsolása után spontán megtapsoltuk magunkat. Szerintem volt, aki még örömkönnyeket is elmorzsolt a szeme sarkában. Ez a könyv példa arra, hogy nagyon kevés pénzből, sok jó szándékú segítővel hogyan lehet maradandót alkotni. Köszönet illeti nagyvonalú segítségükért a hanganyag szereplőit és a kötet lektorait.

A.-F. M.: A rendelkezésünkre álló pénzt az elsőtől az utolsó fillérig a kiadásra fordítottuk. Mind a szerzők, mind a lektorok, mind a hangfelvétel szereplői ingyen dolgoztak.

– Hogyan lehet hozzájutni a könyvhöz?

A.-F. M.: A könyvet és a cd-t szűkre szabott pályázati pénzen sikerült előállítani, ezért könyvesbolti forgalomba nem kerülhetett. Viszont minden vörösvári nemzetiségi általános iskola és óvoda kap belőle tiszteletpéldányt, reméljük, fogják tudni használni. A könyvvel épp az volt a célunk, hogy a vörös-vári nyelvjárás, a régi játékok, és néhány mondóka illetve dal eljusson a nemzetiségi oktatásban érintett óvópedagógusokhoz, tanítókhoz, tanárokhoz – végső soron az volt a célunk, hogy az ő munkájukat segítsük, anélkül, hogy bármit is rájuk akarnánk erőltetni.

M.M.: A Városi Könyvtárba is leadtunk öt példányt, így kölcsönzés útján minden érdeklődő ingyen hozzájuthat a németajkú vörösváriak közös kincséhez: a bajor nyelvjáráshoz.

– Hogyan tovább?

A.-F. M.: Készítjük már a második kiadást, amely bővebb lesz az elsőnél, és a könyvesboltban is meg lehet majd vásárolni, köszönhetően Gromon István polgármester úr és a tisztelt képviselőtestület jóindulatának: a képviselőtestületi ülésen könyvünk kiadását 13 igen szavazattal támogatták városunk elöljárói. A következő kiadás költségeit ugyanis az önkormányzat fogja finanszírozni.

M.M.: A könyv 300 példányban fog remélhetőleg december elején megjelenni. A példányok körülbelül egyharmad részét a nemzetiségi iskolák fogják majd kapni, a fennmaradó köteteket pedig a vörösvári könyvesboltban lehet majd megvásárolni.

F. A.

Sváb esküvő DVD-n

A Német Nemzetiségi Általános Iskola (Vásár tér) a 2008/2009-es tanévet egy többnapos nemzetiségi projekttel zárta, amelyről a Vörösvári Újság júniusi számában már tudósítottuk kedves Olvasóinkat.

A projekt egy régi sváb esküvő felidézésével zárult. Az előadásra a vártnál sokkal nagyobb volt az érdeklődés, kb. 1200 néző követte figyelemmel a műsort. A színpadon az iskola több mint 60 tanulója játszott el egy 100 évvel ezelőtti vörösvári esküvői készülődést és szertartást. Az eseményt több kamerával vették fel, rögzítette az „Unser Bild-schirm” valamint a Pilis TV is.

A szervezők – Lazri Judit és Stecklné Boldizsár Katalin, az iskola megbecsült pedagógusai – szerették volna a műsort megörökíteni, hogy azt a későbbiekben a német népismeret tantárgy oktatásában felhasználhassák az iskola tanárai. Ebben Csapó Gábor és Mórotz Ádám nyújtottak komoly műszaki hátteret és segítséget. A nagy érdeklődésre való tekintettel a szervezők úgy gondolták, hogy a filmet közkinccsé teszik: a DVD-t az érdeklődők szeptember 11-ig rendelhették meg az iskolában. A lemezen nem csak az előadást láthatják, hanem rengeteg fotót is a szereplő gyermekekről. Az igényesen elkészített borító Hauné Berghammer Beáta munkája, rajta a menyasszony és a vőlegény fotója valamint az elmaradhatatlan rozmaringágacska látható.

A „sváb esküvő” előkészületeinek megszervezése, a projektnapok és végül maga az esküvői bemutató lebonyolítása az iskola vezetésének és tanítóinak-tanárainak – közülük elsősorban Lazri Juditnak és Stecklné Boldizsár Katalinnak – köszönhető. Jelenünkben a múltat idézték fel nagyon sok munkával, hogy az jövőnk – gyermekeink és unokáink – számára is kézzelfoghatóvá, átélhetővé, megszerethetővé váljon.

Értünk tettétek: köszönjük szépen!

Müller Márta

Címlapon a Vásár téri iskola

A Vásár téri Német Nemzetiségi Általános Iskola sváb esküvőjének főpróbájáról készült felvétellel „Nemzetiségi hagyományőrzés Pilisvörösváron” címmel jelent meg a Köznevelés című pedagógiai folyóirat 26-27. száma.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hetilap kétoldalas tudósítást közöl az iskola egész éves projektjéről, a sváb esküvőről, részletesen beszámol az iskolában folyó hagyományőrző munkáról, megszólaltatja az iskola igazgatóját, a project vezetőit és a zárórendezvényen közreműködő szülőket is.

 

 

Sváb délután

A sváb délután újra várja az érdeklődőket szerdánként 5 órakor a Templom téri általános iskola könyvtártermében.

Mi a köznyelv?

A köznyelv egy beszélőközösség (pl. nemzet, állam) történelmi legitimációval rendelkező, intézményesült, országos használatú közös nyelve, amely felette áll a nyelvjárásoknak, s amelynek helyes írásbeli és szóbeli használatát normák (pl. nyelvtan, kiejtési és helyesírási szabályok, szótárak formájában) rögzítik. A köznyelv a legszélesebb körben használt nyelvi forma, elsajátítását az iskolai oktatás biztosítja.

 

Svábok vagy bajorok?

A magyarországi németeket összefoglaló néven sváboknak hívják, holott a magyarországi németek nem csak sváb származásúak, hanem van közöttük például sok bajor, frank vagy éppen osztrák származású. Németországban a svábok, vagyis a sváb nyelvjárást beszélő emberek ma Baden-Württemberg középső és déli részében és Bajorország nyugati részén élnek. A 17. század végén Magyarországra (így Pilis-vörösvárra is) települő németajkú emberek nagy része valóban a sváb nyelvjárást beszélte, azaz sváb volt.

1696-ban népszámlálást tartottak, amelyből kiderül, hogy az első Pilisvörösváron megtelepedett sváb származású családok Baden-Württembergből és a Fekete-erdőből jöttek. A letelepedés után ínséges idők következtek, a letelepedett sváb családokat megtizedelte az akkoriban zajló kuruc háború, a kíméletlen időjárás és nem utolsó sorban az 1709/1710-es években tomboló pestisjárvány. Nagyon kevés sváb maradt tehát Pilis-vörösváron, helyükbe később, kb. a 18. század közepéig, elsősorban bajorok jöttek. A betelepülő bajorok száma egyre jobban nőtt, így a korábban érkezett sváb kisebbség teljesen átvette a többség bajor nyelvjárását, szokásait, életmódját. Az egykori svábokra ma már csak az Iskola utca régi elnevezése emlékeztet. Az Iskola utcát ugyanis a vörösvári öregek Schwoomkoozn-nak, azaz Schwabengasse-nak hívják.

A Pilisvörösváron élő német származású emberek tehát túlnyomórészt délnémet, bajor származásúak, de az első magyarországi telepesek után sváboknak szokás őket nevezni.

Müller Márta