Évadnyitás a Mű-hely Galériában

A kulturális évad első rendezvényét a nyarat záró jókora esti vihar sem zavarhatta meg. Igaz, sajnos sokakat vissza is tartott az eljöveteltől.

Az est elején az immár Sopronban élő művész-párt, Cseh Gabriellát és Papp Józsefet mutatta be beszélgetés formájában a háziasszony, Czeglédi Gizella. A Marosvásárhelyről származó keramikus Papp József agyag és mázas kerámiái légiességükkel, gazdag lelki tartalmukkal hatnak ránk Útban a megtermékenyítés felé, Teniszezők, Süsü (a sárkány - P.J.). Alkotásait belső vívódásai, érzelmei formálják. Színei finom árnyalatúak, sokszor egymásba áttűnők. A művész eddigi legnagyobb méretű kerámiaalkotását, egy zenélő virágórát 1996-ban Baja városának ajándékozta.

Egész mást, keresést-kutatást, kép-matematikát, kontrasztos színösszetételeket, merész cím-mű társításokat mutat meg nekünk matematikai grafikáin és tűzzománcain át Cseh Gabriella. A kedvesen közvetlen, energiát sugárzó matematika-tanárnő elmondja, hogy előbb körzővel-vonalzóval (nem számítógéppel!) elkészül a grafika, s csak azután kap címet, sokszor nem is kevés vívódás után (A világ bonyodalma, Irracionális csigák). Tűzzománcain természetesnek hatnak a sokszor erős, kemény színek (Falusi éjjel, Vörös jazz), s bámulatosan illeszkedik a gyermek sok mindent még álmában is látó lelkivilágába a szín- és formagazdagság (Gyermekszemmel, Négyszögletes kerek erdő – Lázár Ervin ihletésére). A művész-tanárnő szívesen beszél még kórustagságáról, zeneszeretetéről, hisz' úgy érzi, hogy a zene alkotásait is áthatja. Grafikái, zománcai láttán, szavai hallatán el is hisszük neki…

A színpad múzsáját a Szabad Ötletek Színházának négy fiatal művésze képviselte. Nemzeti költészetünk ízes-szép magyarsággal író nagyjának, aki még három másik nyelven is beszélt-írt-fordított anyanyelvi szinten, Csokonai Vitéz Mihálynak élettörténetét követhettük végig. Tolmácsolásukban eleveníthettük fel rég hallott, fülünknek-szívünknek anynyira kedves verseit. A költőt életre keltő Bor Viktor és három színésztársa (Turóczi Éva, Szentes Katalin és Imre István) neveihez fűződik a hazai felvilágosodás eseménysodrásának, a költőt rövid, harminckét éves életútján annyiszor visszahúzni igyekvő intrikáknak, költészete múzsáinak, Lillának, Rózának felidézése. A lapunkban megjelent előzetes műsor-beharangozó ellenére nemigen láttunk a széksorokban diákokat – sajnos…

Pócsi János

Nambatu és a Nagy Alma

Szeptember 11-én megnyílt az idei évad első kiállítása a Zeneiskola aulájában. A cím is, a reklámként kitett kép is varázslatos tájakat ígért. Bary Eszter Vanuatun, egy Csendes-óceáni kis szigeten járt, és onnan hozta azokat a képeket, melyeket a lelkes közönség megtekinthetett.

Hogy a dátumra való tekintettel-e vagy sem, de egy New York-i fotó is akadt a többi vadregényes kép között. Az alkotó szeptember eleje óta pilis-vörösvári lakos. S lám, milyen gyorsan őrölnek a Művészetek Háza malmai, Bary Eszter fényképész máris kulturális életünk részévé vált. Reméljük, hogy marad is. Megismerkedni könnyű lesz vele, mert jógát is oktat otthonában.

H. I.

A Városi Könyvtár könyvajánlója
Lugosi Viktória: Dafke

Az idei Ünnepi Könyvhéten jelent meg Lugosi Viktória Dafke című új könyve.

„Egy nő két dologért hajlandó mindent megtenni: hogy legyen gyereke, és hogy ne legyen.” Ez a könyv egy olyan fiatal párról szól, akik azért tesznek meg mindent, hogy legyen gyerekük. Az írónő egyes szám első személyben meséli el a történetet, tökéletesen belefeledkezve a huszonhét éves televíziós szerkesztő-riporter főhős szerepébe, aki szakács férjével, Balázzsal nagyon szeretne gyereket. A pár másfél évi hiábavaló próbálkozás után úgy dönt, hogy szakember segítségét kéri.

A könyv nem fejezetekre, hanem menetekre oszlik, ezzel is érzékeltetve, hogy micsoda heroikus küzdelem ez egy emberért, aki nincs, és akire nagyon vágyik ez az emberpár. A regény főszereplője szélsőséges érzelmeket él át. Hat orvosi beavatkozás követi egymást, rengeteg izgalommal, orvosok és nővérek, kórházi ágyszomszédok és folyosói sorstársak egész sorával. A történet során lassan kibontakozik főhőseink múltja és megismerjük a családtagokat is. A humorral átszőtt történet lendületes, izgalmas olvasmány. A „Hatodik menettel” nem ér véget a regény. A „Plusz egy” című fejezet még tartogat meglepetéseket. Vajon megtermi gyümölcsét a sok izgalom és várakozás?

Az írónő 1962-ben született Budapesten. Író, újságíró, kommunikációs szakember. Tanulmányait az ELTE jogi karán végezte. 1985-97-ig rádiós és televíziós szerkesztő, műsorvezető. Első regénye Ajvé címmel 2000-ben jelent meg. A Gyermekkönyvek Nemzetközi szervezete, az IBBY 2002-ben az év gyermekkönyvének választotta Hümmögő című meseregényét.

Fetterné Denk Éva
könyvtáros