Betekintünk a Föld belsejébe
A Föld egy óriási rendszer, amelynek különböző szférái összefüggnek egymással, azok között anyag- és energiaáramlási folyamatok mennek végbe.
Ebben a rendszerben az egyes elemek mozgását geokémiai törvényszerűségek szabályozzák és határozzák meg. A 20. sz. elején Wegener közölte a kontinensvándorlási elképzelését, amit bizonyítottak az 1960-as években, a geológusok részletesebben kidolgozták az elméletet és ez a lemeztektonika elnevezést kapta. A lemeztektonika a földkéreg felépítésének és fejlődésének fontos jelenségeire – pl. hegységképződés, földrengések, vulkánosság és kontinensvándorlás – egységes magyarázatot ad. A folyamatok megértésén túl a lemeztektonika segít a különböző ásványok kutatásában is.
Úgy tűnik, megvalósul a geológusok régi álma, beláthatunk a Föld felszíne alá, egyelőre csak az USA 48 összefüggő államában. A kutatási programot az USArray és az EarthScope névre keresztelték, a programban több geológiai intézet vesz részt, amit az Egyesült Államok is támogat. A programot Kaliforniában kezdték 2004-ben, a tervek szerint 2013-ban fejezik be. A cél kideríteni, hogy milyen események voltak a kontinens története során, milyen folyamatok zajlanak a jelenben, és mit várhatnak a jövőben.
A programban 400 hordozható érzékeny szeizmométert alkalmaznak négyzetrács alakban, a Föld felszínén. A szeizmométerek közötti átlagos távolság 70 km. A Föld különböző mélységű rétegeinek felvételéhez a szeizmométerek eltérő frekvenciájú rezgésekkel pásztázzák az alattuk lévő területet. A szeizmométerek a besugárzott rezgéseken kívül a Föld belsejéből érkező rezgéseket is érzékelik (földrengések, vulkánkitörések stb.). A műszerek működéséhez az energiát napelemek állítják elő. A szeizmométerek adataikat mobiltelefonnal közvetítik a koordinációs központba, ahol a jeleket feldolgozzák. A végeredmény háromdimenziós kép a Föld belsejéről.
A telepített szeizmométerek két évig üzemelnek egy helyen, ezután telepítik másik helyre, a helyek kiválasztásánál legfőbb szempont a csendes nyugodt környezet, a közlekedésektől távol. Összesen több mint 1600 helyre telepítik a műszereket, ahol a földkéreg szerkezeti tulajdonságai indokolják, sűrítik a rácshálózatot.
A kutatók megismerhetik, hogy mi történik a földköpeny és a vasban gazdag folyékony földmag határán, 2900 km mélységben. A hegyképződések, földrengések és a vulkáni kitörések okozója a Föld belsejében keletkező hőenergia, amit radioaktív bomlások termelnek. A hőenergia alakul át mechanikai munkává és így változtatja meg a Föld arculatát, hegyek keletkeznek, földrengéseket okoz, és a hőenergia táplálja a vulkánokat is. A Föld megfelelő otthon a számunkra, de vigyázni kell rá, mert a földi rendszerek sérülékenyek.
Akik a témáról többet szeretnének tudni, javaslom, a böngészőjükbe írják be az USArray és EarthScope szavakat.
Saufert János
Az auralátás haszna
Legutóbbi számunkban foglalkoztunk az aurával, az embert körülvevő energiamezővel. Az izgalmas téma részletesebb kibontása érdekében ezúttal nem lexikonszerűen, hanem egy interjú keretében vizsgálódunk tovább. Beszélgető partnerünk, dr. Opál Sándor bioenergetikus, a Természetes gyógymódok lexikona, és több más szakkönyv szerzője.
– Nagyon sokan nem tudják, hogy minden egészséges ember auralátóként születik! – szögezi le a beszélgetés elején dr. Opál Sándor. A csecsemők az első napokban azért néznek – számunkra úgy tűnik – pontatlanul, mert érzékelik az aurát. A szemük alsó és felső izmai (latinul a musculus rectus inferior és a musculus rectus superior) ekkor még erősebbek, mint a többi szemizom. Ezért viszonylag nagy látóteret fognak be. Amikor azonban a szülők arra ösztönzik a gyermeket, hogy konkrétan rájuk, az arcukra, a szemükre összpontosítsa a tekintetét, egy idő után a nem használt izmok visszafejlődnek, és kialakul az éleslátásnak nevezett, valójában a térlátást illetően beszűkült látásmód. Aki aurát lát, közel 180 fokban érzékeli maga körül a világot. A tévesen értelmezett éleslátás viszont ennél sokkal szűkebb területre korlátozódik. A gyermekek többsége egy bizonyos életkor után (7-8 év) elveszíti az auralátási képességét, mert így szocializálódik, s mert a szülőknek, a pedagógusoknak nincsenek kellő ismereteik az auralátásról, és annak fontosságáról. Gyermekrajzoknál nagyon jól megfigyelhető, hogy milyen életkorig látják az őket körülvevő tárgyak, élőlények, emberek auráját, mert annak megfelelően színes „aurát” festenek az emberek és tárgyak köré.
– Miért fontos az auralátás?
– Az auralátás az élet számtalan területén használható. Mondok egy sportos példát: megfelelően képzett harcművészek így mérik fel ellenfelük erős, vagy gyenge pontjait. De ennél sokkal lényegesebb, hogy például az Egyesült Államokban, Angliában stb. az aura mérése és értékelése, ma már a klinikai orvoslás, diagnosztizálás része. A röntgennel ellentétben, az aurafotózás és -videózás nem káros az egészségre. Az aurafényképezés igen részletes számítógépes elemzésre, illetve egészségügyi állapotfelmérésre is módot ad. Egy jól képzett auralátó, az aura színeiből, a rétegek foltjaiból, azok nagyságából sok mindenre – pl. korábbi és jelenlegi betegségekre, aktuális szellemi, mentális állapotra – tud következtetni. Auralátókat alkalmaznak a katasztrófa-elhárításban, a katonaságnál, a tűzoltóságnál és a rendvédelemben is. Az aura valójában energiamező, amely minden élőlényt, és élettelen dolgot körülvesz. A tudomány ma már pontosan ismeri az így kibocsátott energiák színképét és a sugárzás hullámhosszát. Az embereknél általában 7 rétegű – valójában egymást átszövő – energiahálóról, auráról beszélhetünk.
Azok az emberek, akik kiváló auralátó- és elemző képességgel, tudással rendelkeznek, felbecsülhetetlen segítséget jelentenek zárt épületekben rekedt, romok alatt lévő emberek felkutatása, kimentése stb. során.
– Ezek szerint egy jól képzett auralátó átlát a falon?
– Nem átlát, hanem azokat az alacsony frekvenciájú, de a kibocsátott elemi részecskék tulajdonságai miatt viszonylag nagy erejű energiahullámokból létrejövő auraképet érzékeli, amelyeket ma már infratartományú energiahullámokat érzékelő műszerekkel is lehet vizsgálni. Természetesen mind az ember, mind pedig a műszerek csak bizonyos távolságból tudják észlelni az említett aurasugárzásokat. Magyarországon a rendszerváltás után a Természetgyógyászati Akadémián – nagyon helyesen – az egyik feladat pl. az volt, hogy az auralátónak meg kellett állapítania, hogy a fal túloldalán hány, és milyen nemű személy tartózkodik, és éppen milyen testhelyzetet vesz föl. A tanítványaim körében magam is találkoztam ilyen képességű emberekkel. De hangsúlyozom, ilyen szintű auralátásra nem mindenki képes. Az emberek 99,9 %-a azonban – még felnőttkorban is – megtanítható egy bizonyos szintű auralátásra, de a különleges teljesítmények eléréséhez születési adottságok is kellenek.
– Nálunk sokan sarlatánságnak tartják az auralátást. Ebben szerepe lehet a tájékozatlanságnak, a rossz tapasztalatoknak, vagy éppen a hivatalos elismerés hiányának. Egyetért ezzel a megállapítással?
– Igen. Bár hozzáteszem, sokkal jobban járnánk, ha végre példát vennénk más országokról, ahol ezt a tudományterületet komolyan veszik. Az európai fejlődés során ez a tudás nagyrészt elveszett, de Ázsiában és Afrikában, a szülők ősidők óta ismerik ezt a jelenséget, és nem szoktatják le róla a gyermekeket. Úgy tudom, hogy számos nyugati és japán iskolában a fizikai és egészségtani oktatásban is szerepel ez a téma, s korábban Kínában is a tananyag része volt. S ahogy már említettem, ma már más nagyhatalmak is foglalkoznak vele. Kár volna, ha erről nem vennénk tudomást. Magamban mindig szégyenkezem, amikor azt látom, hogy kínai, amerikai és más külföldi orvosok elnézően mosolyognak, amikor észreveszik, hogy a legtöbb magyar ember még alapfokú ismeretekkel sem rendelkezik az emberi test bioenergetikai jellemzőiről, köztük az auralátásról.