Újévi köszöntő

Az új év kezdete a jövőről való gondolkodás ideje. Mindnyájunkban ott motoszkál a kérdés: vajon mit hoz számunkra a jövő, mit hoz a 2010. év?

Ha a magánéletünkre gondolunk, azt kérdezzük: vajon hogyan alakul a családi életünk, az egyéni életutunk, az egészségünk, az anyagi helyzetünk? Tudjuk-e szépíteni házunkat, udvarunkat, a lakásunk belsejét? Tudunk-e vásárolni új dolgokat? Jut-e pénzünk és időnk a kikapcsolódásra, pihenésre, nyaralásra, szórakozásra, rokonokkal, barátokkal való együttlétre?

Ha országos dolgainkra gondolunk, azt kérdezzük: vajon enyhül-e idén a gazdasági válság, lesz-e több munkahely, lassul-e az infláció? Csökken-e végre a korrupció, tisztább lesz-e a gazdasági élet és a közélet? Mi lesz a tavaszi parlamenti választások eredménye? Hoz-e jót az új parlament, az új kormány, változik-e jó irányban a politika? Lesz-e előrelépés nemzeti sorskérdéseinkben?

A polgármestert mindezeken túl további kérdések is foglalkoztatják: mi lesz az önkormányzati intézményekkel; a drasztikus állami elvonások mellett hogyan fogjuk fenntartani iskoláinkat, óvodáinkat, közösségi házunkat, orvosi rendelőnket, szociális központunkat? Miből fogjuk kifizetni az intézményeinkben dolgozók bérét, a közműszámlákat, a hiteltörlesztéseinket? Hogyan biztosítsunk elegendő fedezetet a város útjainak, árkainak, járdáinak fenntartásához? Hogyan pótoljuk az elvont állami normatívákat, az APEH-től a késleltetve visszakapott iparűzései adót, a gazdasági válság miatti bevételkieséseket?

A pénzügyi kérdéseken túl aztán még más kérdések is felmerülnek: Meg tudjuk-e védeni a rongálásoktól új játszótereinket, sportpályáinkat, parkjainkat? Hogyan lehet a legértelmesebben és a legtakarékosabban befejezni és átadni a Művészetek Házát? Hogyan sikerül majd összehangolni a Fő utca rekonstrukció sokféle munkáját; sikerül-e legyőzni és elhárítani minden bürokratikus, jogi, műszaki, pénzügyi és emberi akadályt? Tudunk-e megfelelően haladni a szennyvíztelep felújításának és a csatornahálózat bővítésének ügyeiben: meg tudjuk-e valósítani a szennyvízcsökkentési ütem-tervet, ami a milliárdos uniós támogatás elnyerésének alapfeltétele?

Aztán ott vannak közösségi életünk kérdései is: hogyan tudjuk városunk közösségi életében a jó törekvéseket és kezdeményezéseket felkarolni, a jó szándékokat közös mederbe terelni és érvényre juttatni, a visszahúzó erőket legyőzni? A kérdések, kihívások száma végtelen…

Bízom abban, hogy a sok-sok nehézség ellenére elszánt erőfeszítéssel és összefogással a kérdésekben rejlő egyéni-, országos- és helyi céljaink közül a legtöbb megvalósulhat! Ennek reményében kívánok boldog új évet Pilisvörösvár Minden Polgárának!

Gromon István
polgármester

Azt mondják, válság van...

Azt mondják, válság van. Válság, amely a felszínen pénzügyi és gazdasági válság képében, mindennapjainkban a kevesebbet érő kereset, az elvesztett munkahely, betegségek és az egyre többször megjelenő szegénység formájában jelenik meg. Mindezt kíséri egy alattomosabb, a felszín alatt terjedő morális, erkölcsi válság, amely már jóval a látható pénzügyi válság előtt megjelent, és feltehetően a gazdasági válság megszűnése után is egy darabig fennmarad.

Az ügyeskedők mások kárán keresztüli térnyerése, az embertársaink iránti bizalom, az egymásra figyelés hiánya, a szorongásaink a mindennapokban elszürkítik a színeket, megrövidítik örömeinket.

Sokakban megfogalmazódott már, hogy ennek az országnak már nem sikerül felemelkednie erről a mélypontról, mert saját hajunknál fogva nem tudjuk kihúzni magunkat.

Személyes meggyőződésem mégis, hogy van remény és van kiút. Van egy kincsünk, amely energiát ad a felemelkedéshez, amely összetartó erőt biztosít az összefogáshoz. Ez a kincsünk az az évezredes kultúra, amely már többször volt képes biztosítani e nép fennmaradását a történelem sodrában.

Nincs más kiút, csak az évezredes kultúránk, a hagyományaink, a művészet, a vers, a rajz, az irodalom, a zene. Ezen az úton kellenek mindazok, akik ezt továbbadják, akik átörökítik, akik – mint Oscar Wilde A boldog herceg című történetében a kis fecske – akár áldozatot is vállalva eljuttatják mindannyiunknak az értékeket a felemelkedéshez.

Az elkövetkező nemzedékeknek, azoknak a generációknak, akik most óvodába iskolában járnak, sikerül majd. A mi gyermekeink adnak reményt számunkra ma nekünk, mint 2010 évvel ezelőtt a kis Jézus a Világnak.

Fontos, hogy erkölcsileg még tiszta gyermekeink, a jövő nemzedéke tudjon, képes legyen olyan őszinte örömöket adni, továbbítani az idősebb generációnak, amely a mentőövünk lehet.

Nekünk, felnőtteknek meg kell tennünk mindent, hogy gyermekeink tudjanak a jövőben gondolkodni, a mi felelősségünk, hogy képessé tegyük őket arra, hogy higgyenek, hogy fontosnak tartsák a tisztességet és tiszteletet, az egymásra figyelést, legyenek képesek meglátni, befogadni és átadni az értéket, a szépet, a jót.

Részlet Balasi Anikónak, a Művészetek Háza igazgatójának a karácsonyi koncerten elmondott beszédéből.

(Az előadásról szóló tudósítást lásd a 13. oldalon. – a Szerk.)

Gratuláció

Szerkesztőségünk nagy örömmel értesült arról, hogy városunk jegyzője, dr. Krupp Zsuzsanna – január 7-én – leánygyermeknek adott életet.

A kisbaba kicsattanó egészségnek örvend, neve: Müller Eszter Katalin.

Gratulálunk az édesanyának és az édesapának! Mindhármuknak sok boldogságot és örömet kívánunk!

A Szerkesztőség