Csőtörés a gimnáziumban
Több millió forint a kár
December 27-én, vasárnap csőtöréshez riasztották a tűzoltókat a gimnáziumba. A csőtörés vélhetően előző napon történt a régi épületrész második emeletén. Következtében jelentős anyagi károk keletkeztek az épület Szabadság utcai felén a második emelettől a pincéig.
 |
Száradó könyvek a gimnázium könyvtárában (Fotó: Tóth Zsuzsanna) |
Tantermek, folyosórészek, irodák – köztük az igazgatói iroda is – áztak el teljesen és váltak használhatatlanná. A falak telítődtek vízzel, a vízfoltok a külső homlokzaton is jól láthatóan megjelentek. Padlózatok, bútorok mentek tönkre. Jelentős kár érte a könyvtárat, ahol a polcok és velük együtt a könyvek egy része elázott, a parketta felpúposodott. (A színháztermet szerencsére nem érte el a víz.)
A tűzoltók a riasztás nyomán mintegy 200 m3 vizet szivattyúztak ki a pincéből, ahol 1,5 magasan állt a víz.
A káreset nyomán még aznap (vasárnap) a helyszínre érkezett dr. Krupp Zsuzsanna jegyző, tájékozódott a káreseményről, és tájékoztatta a vidéken szabadságát töltő Gromon István polgármestert.
Másnap Kimmelné Sziva Mária alpolgármester asszony, a műszaki osztály munkatársai és a szerelők is kint jártak a helyszínen, szóban és írásban is felvették a kapcsolatot a biztosítóval, bejelentették a káreseményt, írtak az Országos Német Önkormányzatnak, mint fenntartónak és a Schiller Gimnáziumnak is az eseménnyel és a teendőkkel kapcsolatban. (Az épületre vonatkozóan a tulajdonos vörösvári Önkormányzat rendelkezik biztosítással.)
Lapzárta után beszéltünk dr. Guth Zoltánnal, az intézmény igazgatójával az után érdeklődve, hogy mekkora lehet a kár. Az igazgató úr elmondta, hogy még megbecsülni sem tudja az épületben és a berendezésben keletkezett károkat. Január 22-én derül ki, hogy az épület mekkora összegből hozható rendbe. Ekkor születik ugyanis döntés a beérkezett kivitelezői árajánlatokról. A berendezésben keletkezett károkat folyamatosan mérik fel az intézményben az igazgató úr kollégái, ez az összegzés is hamarosan elkészül. Az igazgató úr reméli, hogy a biztosító a kár nagy részét meg fogja téríteni.
Bár a kár nagyságáról egyelőre nem lehet pontos összegeket mondani, újságunk becslése szerint vélhetően akár 10 millió forint feletti összegről is lehet szó...
A kármentesítésről, az épület helyreállításáról későbbi lapszámainkban beszámolunk.
F. A.
Mindennapi vizünk II.
Mégsem vonják össze a vízműveket
A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) az elmúlt év tavaszán hozott határozatot arról, hogy összevonja a kelet-magyarországi régióban található három állami vízi közmű vállalatot. A Pilis-vörösvárt ellátó Duna-menti Regionális Vízmű Zrt.-t is érintette volna az összevonás. A változás hátrányos lett volna kistérségünk és városunk számára – drágább lett volna a vízdíj! –, ezért mind a Pilis-Buda-Zsámbék Többcélú Kistérségi Társulás Tanácsa, mind városunk Képviselő-testülete tiltakozott ellene, felterjesztést küldve a kormánynak. (Ezt a többi település képviselő-testülete is megtette.)
Országosan is számos település tiltakozott az átszervezés ellen, sérelmezték, hogy a döntést megelőzően nem történt velük egyeztetés, illetve úgy vélték, hogy az összevonás a privatizáció első lépése. Az NVT szerint erről szó sem volt: az átszervezésnek a működés hatékonyabbá tétele, versenyképességük növelése lett volna a célja.
(A Vörösvári Újság részletesen foglalkozott a témával 2009. májusi számában. Internetes elérhetőség: http://www.pilisvorosvar.hu/ vorosvariujsag/2009/majus/5.php)
Az NVT később a határozatát visszavonta. Tette ezt annak okán, hogy az Országgyűlés módosította az állami vagyonról szóló törvényt, kimondva, hogy az öt állami tulajdonban lévő regionális vízi közmű szolgáltató tartós állami tulajdonban tartandó.
Az NVT tavaly szeptemberben döntött arról is, hogy a vízi közmű vagyon hatékonyabb kezelésére új stratégiát kell kidolgozni (miután az összevonás nem járható út).
(Az öt regionális vízmű egyébként a hazai ivóvíz-szolgáltatási piac alig húsz százalékát ellenőrzi, nyolcvan százalékát közel 400 helyi vízmű szolgálja ki, amelyek jórészt önkormányzati tulajdonban vannak.)
A Pilisi Üzem dolgozói köszönő levelet küldtek Gromon István polgármesternek és a Képviselő-testület tagjainak megköszönve támogatásukat: fellépésüket a vízi közművek összevonása ellen.
F. A.
Hamarosan épül és megújul az Északi vasúti Duna-híd – Esztergom vasúti vonalszakasz
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kiírta a pályázatot az Északi vasúti Duna-híd – Esztergom vasúti vonalszakasz fejlesztéséhez kapcsolódó lebonyolító mérnöki és tervellenőri tevékenység ellátására.
A teljes kivitelezői projekt javaslat bruttó összköltsége 58 mrd Ft, melyhez európai uniós forrásokat is igénybe vennénk. A támogatási kérelem felülvizsgálata folyamatban van, véglegesítése az építési engedély kiadása (2010. elején várható) után lehetséges.
Az alább leírt műszaki tartalom megvalósítása esetén kell a lebonyolító mérnöki feladatokat ellátni:
Szentendrei út – Pilisvörösvár között 2. vágány építése, Terranova térségében forgalmi kitérő létesítése. A vasúti pálya az Északi vasúti Duna-híd – Dorog között átépítésre kerül, Dorog – Esztergom között a felújítása történik meg. A sebesség a jelenlegi 60 km/h-ról Szentendrei út – Solymár-Pemü megállóhely között 100 km/h-ra, Piliscsaba – Esztergom között 70-100 km/h-ra felemelésre kerül. Aranyvölgy (Bp., III. kerület Bécsi útnál) megállóhely, Solymár-Pemü megállóhely, Mátyás király utca (Pilisvörös-vár), Magdolnavölgy megállóhely (Piliscsaba) térségében új megállók is létesülnek. A fejlesztés folyamán kiépítésre kerül 5 db különszintű közúti kapcsolat (alul-, illetve felüljáró), 14 állomáson, illetve megállóhelyen P+R parkoló létesül, míg 7 db felvételi épületet is felújítunk.
Elektronikus állomási biztosítóberendezést 4 állomáson és 3 nyíltvonali elágazáson, nyíltvonali biztosítóberendezést pedig 7 nyíltvonali szakaszon telepítünk. 16 állomáson, illetve megállóhelyen kiépül a térvilágítás is.