Jugend in aktion
 |
Vom 16.07. bis 23.07.2011 hatten mehrere deutsche Minderheiten aus unterschiedlichen Ländern die Möglichkeit, eine erlebnisreiche Woche in Hannover miteinander zu verbringen. Das Ziel dieses Minderheitenprojektes war, dass sich die europäischen Minderheiten einander besser kennen lernen, die Beziehung miteinander aufnehmen und dadurch den Kontakt pflegen und verstärken.
Das Projekt widmete sich dem Spannungsverhältnis zwischen Bewahrung von Kultur und Identität sowie Partizipation am europäischen Integrationsprozess. Durch Vorträge und Diskussionen wurden die Teilnehmer für die besondere Rolle von deutschsprachigen Minderheiten sensibilisiert. Natürlich konnten die Teilnehmer neben den „offiziellen” Zielen auch ihren Wortschatz erweitern, die Sprachkenntnisse auf ein höheres Niveau setzen und einen Teil von Hannover und Berlin hautnah erleben.
 |
Das Projekt hat in Hannover im Stephansstift Zentrum für Erwachsenenbildung stattgefunden und wurde von Philipp Legrand sowie Jürgen Klaassen organisiert. Engagierte Jugendliche verstärkten ihr Team. Die Organisatoren haben dafür gesorgt, dass die Teilnehmer eine sorgenfreie und inhaltsreiche Woche in Hannover verbringen konnten.
Die ungarndeutsche Minderheit haben drei Lehrer, Ágnes Karl (Friedrich Schiller Gymnasium, Pilisvörösvár), Mátyás Szabó (Deutsches Nationalitätengymnasium, Budapest) und István Varga (Ungarndeutsches Bildungszentrum, Baja) vertreten. Als ungarndeutsche Schüler und Schülerinnen waren Fanni Mikulai, Dominik Aweiti, Bea Harmath und Lili Buday aus dem Friedrich Schiller Gymnasium anwesend.
 |
Wir haben uns an zahlreichen faszinierenden Programmen beteiligt, wie zum Beispiel: der Besuch des Europäischen Informationszentrums, die Treffen mit Vertretern der sorbischen Kulturgemeinschaft und dem Beauftragten des Berliner Senats für Integration und Migration in Berlin, der spannende Dialog mit Parteivertretern über Minderheitenprobleme und die Durchführung eines so genannten Planspiels. Beim Planspiel konnten wir aktiv und kreativ anwenden, was wir während der Projektwoche gelernt haben. Außerdem haben wir Hannover und Berlin besichtigt; diese Ausflüge haben allen Teilnehmern sehr viel Spaß gemacht: das Rathaus in Hannover, die Fachwerkhäuser, das Brandenburger Tor und die Reste der Berliner Mauer haben uns alle fasziniert.
Außer den Ungarndeutschen haben Vertreter der deutschsprachigen Gemeinschaft Belgiens, der Kaschuben aus Polen und der Friesen aus Deutschland mit ihrer Anwesenheit den Wert der Projektwoche bereichert. Durch die Vorträge der einzelnen Minderheiten haben wir sehr viel über die Kultur und die Geschichte der Anderen gelernt; unser Horizont wurde erweitert.
Ich bin der festen Überzeugung, dass wir alle von dieser mitreißenden Woche sehr viel profitiert haben, wir haben nämlich richtig viel Spaß gehabt, viel gelernt und die Bedeutsamkeit von Kontaktpflege und Netzwerken gerade im Hinblick auf den europäischen Integrationsprozess verstanden. Ich bin mir sicher, dass sich alle Teilnehmer wirklich wohl gefühlt haben, denn die Betreuer und die Organisatoren haben dafür mit ihrer gewissenhaften Arbeit gesorgt.
Im Namen der Ungarndeutschen möchte ich mich bei ihnen dafür bedanken und hoffe, dass wir auch in der Zukunft an diesem Projekt weiter arbeiten können, denn es steht schon fest, dass wir das Projekt nächstes Jahr fortsetzen und uns wieder in Hannover treffen werden.
Verfasser: Dominik Aweiti und Agnes Karl
Az „Év német pedagógusa”
„Deutschpädagogin des Jahres 2011”
Alig néhány napja szólalt meg a csengő a 100. tanévnyitón itt, a Templom téri iskolában, amikor örömmel értesültünk kollégánk, Janka Edit kitüntetéséről.
 |
A díjat minden évben a nemzetiségi oktatásban kiemelkedő teljesítményt nyújtó pedagógusoknak ítélik oda. 2011. szeptember 23-án a pesterzsébeti Német Nemzetiségi Gimnáziumban – a Budapesti Németek Európa Napja rendezvény keretében – Ritter Imre, a Pest Megyei Német Önkormányzat elnöke adta át.
Mivel érdemelte ki Edit az elismerést? Kollégái és tanítványai számára ez nem kérdés. Példaértékű munkájával, kiemelkedő felkészültségével, szakmai tudásával, emberségével. Honnan hozta ezeket az értékeket? Miből merítette az inspirációt a pedagógus hivatáshoz? A legjobb „tanítóktól”. Ahogyan itt, Vörösváron mondják: „vom Haus aus”, hiszen szülei, Kati néni és Bandi bácsi meghatározó pedagógus egyéniségek voltak a városban. A német nyelv tanulása, majd tanítása is (talán) a családból eredő elkötelezettség.
Különös „rendezése” a sorsnak, hogy abban az intézményben vehette át ezt az elismerést, ahonnan elindult a pedagóguspálya felé, immár három évtizede.Edit az oktató-nevelő munka sokféle területén bizonyította szakmai tudását, pedagógiai sokszínűségét. Eleinte osztálytanítóként számos nebuló kezdeti lépéseit egyengette az iskola falai között. 1992-től pedig nyelvtanárként dolgozik. A német nyelvoktatás vezető egyéniségévé vált. Tanítványait nagy odafigyeléssel, sok szeretettel irányítja. Munkáját a céltudatosság, korszerű ismeretszerzés, rendkívüli munkafegyelem jellemzi. A tanítás és a nevelés egyensúlyára nagy hangsúlyt fektet mindennapi munkájában, tudván azt, hogy a jó pedagógus nemcsak tudással vértezi fel tanítványait, hanem odafigyel a kis- és nagykamaszok egyéniségének fejlődésére is.
Az iskolai élet számos területén bizonyította már szakmai rátermettségét. Többek között az ő közreműködésével létezett közel két évtizeden át a németországi partnerkapcsolat Contwig város iskolájával. Sok végzős diákunk neki köszönhetően már nyelvvizsga birtokában kezdhette középiskolai tanulmányait. Lelkiismeretes munkája, kiemelkedő szakmai tevékenysége, a pedagógus pálya iránti elkötelezettsége méltán tette e megtisztelő díj birtokosává.
Magam és valamennyi kollégám nevében ezúton is gratulálok, és további munkájához sok sikert kívánok.
Breierné Kalmár Éva
igazgató
Tudni kell!
Idegen nyelveket tudni kell. Ma is elengedhetetlen a diploma megszerzéséhez, és egyre több munkahelyre lesz kevés a szaktudás, ha nem egészíti ki egy-egy idegen nyelv ismerete és az ismeretet bizonyító oklevél. Ám a következő pár évben a nyelvtudás jelentősége még tovább fog emelkedni, ezen kívül a nyelvtanulás körülményei is változni fognak a köz- és felsőoktatásban. Ezekről is tudni kell.
A Felvi júliusi adatai szerint a felsőoktatásba jelentkezők mindössze egyharmada rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal. Azonban négy év múlva csak az felvételizhet, akinek van nyelvvizsgája. Azért tűzték ki ezt a viszonylag távoli időpontot, hogy csak azokat érintse, akik a jövő tanévben kezdik középiskolai tanulmányaikat. Ám a középiskolai nyelvoktatás önmagában a diákok nagy részének kevés ahhoz, hogy eljusson a nyelvvizsgáig. Egy éven belül nem számíthatunk törvénymódosításra, ráadásul a későbbi intézkedések is bizonytalanok, ma még csak tervek. Arról nem is beszélve, hogy egy adott évben nemcsak azok felvételiznek, akik éppen akkor fejezik be középiskolai tanulmányaikat.
Sokan beszélnek valamilyen nyelven úgy-ahogy, és a középszintű érettségiig is eljut a legtöbb diák. Ám ha nincs meg a bizonyítvány, a felvételinél bajban lesznek. Már jövőre drámaian csökkentik az államilag finanszírozott helyeket, így még magasabb pontszám válik majd szükségessé a bejutáshoz, melyet a jeles érettségi mellett – még két-három évig biztosan – nyelvvizsga-bizonyítvánnyal lehet elérni.
De nemcsak a felsőoktatást érintik a változások. Egyre többet hallani arról, hogy a nyelvi előkészítő nulladik évfolyamok indulását szigorúbb feltételekhez kötik, így több iskolában megszűnhet ez a lehetőség. Az sem végleges még, hogy hányadik évfolyamtól hány nyelvet lesz kötelező tanulni az általános- és a középiskola során. Folytatódnak a tárgyalások arról is, hogy melyik nyelv lesz kötelező az általános iskolában. A tervezet szövege szerint „szerencsés, ha az első idegen nyelv nem az angol, didaktikai okból. Az angoltanulás kezdeti, nagyon gyors és látványos sikerei azt a tévképzetet kelthetik a tanulókban, hogy idegen nyelvet ilyen könnyű tanulni”.
Úgy tűnik tehát, lehet, hogy az angol nyelv háttérbe fog szorulni az általános iskolában? Tagadhatatlan viszont, hogy egyre inkább betölti a világnyelv szerepét, így ismerete ma már szinte nélkülözhetetlen. Van igazság a tervezet szövegében, miszerint viszonylag gyors sikerélményt tud szerezni az angol nyelv tanulása, hiszen könnyen el lehet jutni arra a szintre, amin az ember megérteti magát. Az alapokat sok diák filmekből, számítógépes játékokból szedi össze, esetleg az ismeretségi körébe tartozó anyanyelvi beszélőktől. Azonban a továbbtanulás és munka világában ez a tudás kevés, és ha elég is, nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül nem igazolható. Sajnos a legtöbb helyen kicsi az esélye annak, akinek a tudása nem dokumentált. A középfokú nyelvvizsga megszerzéséhez rendszerezett nyelvismeretre van szükség, melyet szinte lehetetlen formális kereteken kívül megszerezni. Ezért fontosak a tanfolyamok, amelyek célirányosan készítenek fel a nyelvvizsgára: beszéd-centrikusak és nyelvtanorientáltak egyben.
Az oktatás átalakulóban van, bizonytalan még, pontosan mi változik és mikor. De a jövő most kezdődik. A nyelvtanuláshoz idő kell, a nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzéséhez pedig még több. Érdemes hát minél előbb nekilátni.