XIV. évfolyam 12. szám - 2014. december

Karácsonyra régebben sok levelet hozott a posta. Rövid, kedves üzenetekkel, jókívánságokkal. Gyakorta ezekkel díszítettem fel karácsonyfámat, mert így szinte naponta gondoltam a levélírókra, és el-elmondtam értük egy-egy fohászt.

Vagy 20-25 évvel ezelőtt nemcsak egy képeslap, hanem egy vastagabb levél is érkezett, igaz, már jóval az ünnepek után, de kézbe véve rögtön megértettem, hiszen messziről jött, Ausztráliából. Gábor írta, aki kispap volt „kezem alatt” – vagyis papnövendék volt a Központi Papnevelő Intézetben, talán két évig. Aztán szerényen, szinte bocsánatkérőn kopogtatott szobámba, hogy ő bizony elmegy, mert hívatása helyébe egy kislány költözött. Kis idő múlva be is mutatta: derék leánynak nézett ki, bár arra gondoltam, hogy ő most az Úr Jézustól ragad el valakit. De a tisztességes szerelmet is maga Isten olthatja a szívekbe, hát menjetek az Úr áldásával.

Advent első hétvégéjén igazi karácsonyi hangulat fogadta az érdeklődőket a Zrínyi utcai óvoda udvarán. Az óvoda Szülői Munkaközösségének kezdeményezésére és támogatásával adventi vásárt rendeztünk. Felismertük azt az igényt, hogy intézményünk szűkebb környezetében élők szívesen fogadnának egy újabb, közösségteremtő kezdeményezést.