XIV. évfolyam 7. szám - 2014. július

Június 9-én, Pünkösd hétfőjének reggelén szép számmal gyűltek össze a hívek, hogy részt vegyenek az erdei kápolna búcsúmiséjén. A misét Khirer Vilmos atya celebrálta. Az ünnep kapcsán most a kápolna történetébe nyújtunk egy kis betekintést.

A búcsúmise után kellemesen telt az idő a Tájház udvarán rendezett Frühschoppon. A Német Nemzetiségi Fúvószenekar muzsikált, volt meleg étel, ital, jókedv.

Őseink életében nagy szerepet játszott a vallás. Az egyházi ünnepeket nagyon komolyan vették, a különböző szabályokat betartották. Az egyházi év talán leglátványosabb és legtöbb előkészületet, munkát igénylő ünnepe az Úrnapja: Krisztus Testének és Vérének Ünnepe.

Őseink még egy hosszabb úton kísérték az Oltáriszentséget. A körmenetnek négy stációja van. Régen Vörösvár különböző pontjain három kőből épült körmeneti kápolna volt és egy, a negyedik csak ágakból készült. Név szerint a Steckl-, a Pfeifer-, és a Stui-kápolna, a lomb-kápolna pedig a Fő u. 38. szám alatt állt. A II. világháborúig ezen az útvonalon haladt a körmenet, azonban ezután a már most megszokott rövidebb útra csökkent.

A fürdőző vendégeket megörökítő fotó a vörösvári strandon készült, és Fogarasy Attila gyűjteményéből került szerkesztőségünkhöz. A jókedvű strandolók valamikor 1930 körül „állhattak” modellt a fotósnak, hiszen a strand 1928-ban nyitott meg, és csupán néhány évig üzemelt. Korábban egy kis tó volt ezen a helyen, az akkori cigány-telep szomszédságában: a Cigány-tó. 1928-ban feltöltötték a tavat, és strandot létesítettek a helyén, így írt erről visszaemlékezésében Fogarasy-Fetter Mihály: „A strandot egy Adelmann nevű vállalkozó hozta létre, és kb. 10 évig működött 50 kabinnal és 25×10 méteres medencével. Nekem 15-16 éves koromban még bérletem is volt a nyári szezonban.”