XIV. évfolyam 1. szám - 2014. október

Az eddigi sematikus elképzelés és a legendárium megengedi, hogy az útra keltek mindenféle népség volt, alkalmanként kalandorok is érkeztek a telepesekkel. Ezzel szemben ez az exodus nagyon is szervezett, sőt irányított betelepítés volt. Kik voltak őseink, és milyen körülmények között érkeztek az új hazába? – Erre a kérdésre keres választ az alábbi írás, amelyet Botzheim István kutatásaiból állítottunk össze.

Világháborús sorozatunkban egy újabb részletet közlünk Imre Gábor doberdói harctéri naplójából. Ezúttal a kiválasztott szöveg nem katonai győzelmekről, dicsőségről szól, hanem a katonák mindennap átélt gyötrődéseiről, gyomorforgató körülményeiről. Messze vagyunk már a hadba lépés patetikus szólamaitól és esztelen népünnepélyétől. Most minden sarokból a halál leheli rá bűzét a katonákra. A hátországnak fogalma sem volt az itt átélt borzalmakról. Ha meg a doberdói frontot megjárt túlélők mégis elmesélték, egyszerűen nem hittek nekik.