XV. évfolyam 8. szám - 2015. augusztus

Az augusztusi szám letöltése .pdf változatban

(36 oldal, 5.7 Mb.)

Az újság nyomtatott változatával teljesen megegyezik.

Hét év sok nehézséggel tűzdelt munkájának befejezéséhez érkezett július végén az önkormányzat. Augusztus 14-én sikeresen megtörtént a felújított és bővített szennyvíztelep és csatornahálózat műszaki átadás-átvétele és üzembe helyezése.

Augusztus 14-én, pénteken este hat órakor a Művészetek Háza színháztermében Gromon István polgármester ünnepélyesen megnyitotta a XXIV. Vörösvári Napok ünnepségsorozatát. Városunk idei ünnepnapjait a betelepülési szoborcsoport átadása tette különlegessé. Ez mind a polgármester úr, mind a testvérvárosi delegációk vezetőinek beszédét, mondanivalóját áthatotta.

Betelepülési szoboravató ünnepség Vörösváron

2015. augusztus 15-én került sor arra a szép eseményre, amire Pilisvörösvár sok polgára régóta várt. Ezen a napon délután három órakor avatták fel a vörösvári német lakosok őseinek évszázadokkal ezelőtti betelepedésének emléket állító szoborcsoportot. Ez a nap, az avatási ünnepség, mint ahogy maga az emlékhely is, méltán vonul be Vörösvár város krónikájába.

A térség lakóinak nemcsak a nemzeti ünnep miatt volt jelentős az idei augusztus 20., hanem azért is, mert ezen a napon több mint három év várakozás után újra megindult a vonatközlekedés a Budapest–Esztergom vasútvonal teljes,  53 kilométeres szakaszán.

Amikor 1895-ben megnyílt a Budapest–Esztergom vasútvonal, a dorogi bányavidék teherszállítását szolgálta ki. Mára jelentősen megváltozott a funkciója, így az elvárások is a vasúti közlekedéssel szemben. A vonat már a felújítás előtt is a legbiztosabb bejutási módot jelentette az agglomerációból a fővárosba, de a korszerűsítéssel lett belőle igazi elővárosi vasútvonal. Ugyan még nem valósult meg az összes korszerűsítési terv, de azért már most is nagyon sok elemmel gazdagodott a vonal. Vegyük sorra, mi minden történt a vágányzár elmúlt három éve alatt.

A város azon szegletében bandukolok hegymenetnek felfelé, amerre a helyrajzi számok sűrű rengetege könnyen elkavarhatja az óvatlan tájékozódót. A késődélutáni napsütés reflektorként világítja meg úti célomat, egy zöld tetejű házat, amelynek kertjében egy fekete színű keverék kutya néz velem farkasszemet. A kemény házőrző álca azonban hamar szertefoszlik, amint megjelenik mögötte a ház ura, Pál Zoltán, aki kezében egy borospohárral köszönt. Éppen családi banzájt tartanak a szomszédos szülőházában, de mivel olyannyira elfoglalt, ezért csak most tudtuk tető alá hozni a találkozást. Ennek alapja nem más, minthogy Zoltán – aki saját honlapján mindent fabrikáló ezermesterként aposztrofálja magát – saját kezűleg épített siklóernyős trike-ja (egyfajta „repülőgép”) levizsgázott, továbbá egy héttel korábbi vasárnap reggelen a vörösváriak is láthatták a járművet. Már ha felnéztek az égre…