XV. évfolyam 6. szám - 2015. június

vorosvari-ujsag-2015-06-00000

A júniusi szám letöltése .pdf változatban

(36 oldal, 2.5 Mb.)

Az újság nyomtatott változatával teljesen megegyezik.

Amikor az ember lehúzza a vécét, azzal a jóleső tudattal teheti ezt, hogy a kagyló tartalmát nem látja viszont. És jobb esetben nem is, feltéve, hogy az illető nem a szennyvíztelep munkatársa.

Pedig normális esetben ők sem nézik át, mi folyt le a csatornán keresztül a telepre. Csakhogy Vörösváron egy ideje meglehetősen gyakori a szennyvízátemelők és egyes tisztítótelepi berendezések meghibásodása. Ez – még ha át is villanna a fejünkön – nem a kezelőszemélyzet hanyagságára, és nem is valamiféle helyi átokra vezethető vissza. Sajnos meglehetősen kézzel fogható okai vannak.

Pilisvörösvár város közigazgatási területén belül a 10-es számú főközlekedési út (Fő utca), a Szabadság utca, a Kisfaludy utca és a Csobánkai utca nem az önkormányzat, hanem a Magyar Közút Nonprofit Zrt. fenntartási kötelezettségébe tartozik. Ez azt jelenti, hogy ezekben az utcákban a Magyar Közút feladata az utak kátyúzása, a padkák és az út melletti árkok karbantartása, az út mentén a szemét rendszeres összeszedése, az útszelvényhez közeli növényzet kaszálása, gallyazása.

1920. augusztus 20-án szentelték fel az I. világháborúban elesett vörösvári katonáknak emléket állító Hősök szobrát. Hősök napja közeledvén röviden felelevenítjük a szobor történetét, és megemlékezünk annak alkotójáról, Krasznai Lajosról, közzétéve néhány nemrégiben előkerült, kiemelkedő helytörténeti értékkel bíró fotót is.

A szobor története

1920. augusztus 20-án a szokásosnál is ünnepibb volt a hangulat Vörösváron: ekkor szentelték fel az I. világháború hősi halottainak emlékművét a vörösvári régi temetőben, az országút mellett. A műkő emlékmű fő alakja egy gyalogos katonát ábrázoló féldombormű, felette koszorúban kereszt, tetején egy szárnyát széttáró, jobbra tekintő turulmadár. Az emlékmű alsó részén márványtáblába voltak vésve az elesettek nevei. A szobrot két évtizeddel később áthelyezték az új óvoda elé a Hősök terére. A falu képviselő-testülete így indokolta erre vonatkozó döntését: „… a hősök emlékművének jelenlegi elhelyezése nem felel meg azon tiszteletnek, amellyel ezen emlékmű elhelyezésével szemben viseltetnünk kell, mert a hátteret képezett régi temetőt az egyházközség felparcellázta, s így a hősi emlékmű teljesen háttér és dísz nélkül áll.”

A védőnők korunk „őrzőangyalai”. Magyarországon idén ünnepli ez a különleges hivatás fennállásának 100. évfordulóját. E jeles dátum apropóján számba vettük, mit is takar ez a foglalkozás, mik azok a részben láthatatlan, ám mégis nélkülözhetetlen feladatok, melyeket a védőnők látnak el nap mint nap.

Hazánkban a feladatuk jóval széles- körűbb, képzettségük pedig diplomához kötött, magasabb, mint a többi államban, ahol vagy a szülésznő, vagy szociális munkások végzik ezt a tevékenységet.

De pontosan mi a védőnők feladatköre országunkban?

Bár az időjósok napsütéssel kecsegtették a népet, mégis szürke felhőktől terhes égbolt fogadta azokat, akik május utolsó napjának reggelén ellátogattak a Lahmkruam Helytörténeti Emlékparkban tartott gyereknapi fesztiválra. Szerencsére a kezdést követően az égiek „megkönyörültek” az összejötteken, mert az addig hébe-hóba csöpögő eső szinte teljesen elállt.

Mindezek ellenére nagy volt a nyüzsgés a parkban. Az emberek leginkább a kert jobb hátsó szegletében felállított színpad körül tömörültek, amelyen több gyermek-táncegyüttes szórakoztatta a hálás közönséget, különféle stílusú produkciókkal: a hagyományos sváb táncoktól kezdve a kortárs modern „csörgésig” széles volt a paletta.