XVII. évfolyam 4. szám - 2017. április

A világon minden településnek van valamilyen karaktere. Lehet az a karakter vonzó vagy taszító, érdekesen színes vagy unalmasan szürke, de valamilyen módon mindenképpen meghatározható, jellemezhető, leírható.

Vannak országok, ahol a települések karakterének vizsgálatával már régóta foglalkoznak, és az értékében gazdag, látványában vonzó karakterű települések jellegének megőrzésére, illetve az esetleg kellemetlen épített környezet javítására törekszenek. Ennek érdekében a település karakterét, arculatát vizsgálják, jellemzik, bemutatják, majd ajánlások és építési szabályok útján az új építéseket és felújításokat az adott arculat erősítésének vagy javításának irányába terelik.

A turisták által megcsodált sok szép európai városban éppen ezeknek az intézkedéseknek köszönhető az a rendezett városkép, megragadó hangulat, ami miatt sajátosan szépnek látjuk őket.

Magyarország ehhez a gondolkodásmódhoz csatlakozik azzal, hogy a Településképi törvény alapján ebben az évben szeptember végégig minden településnek el kell készítenie a települési arculati kézikönyvét (TAK) és az erre támaszkodó településképi rendeletét. A települési arculati kézikönyv a településeket sajátos karakterű településrészekre bontva vizsgálja. Megkeresi azokat a jellegzetes épített elemeket (beépítéseket, háztípusokat, kerítéseket, építőanyagokat, kerteket, kis építményeket), amelyek a városrész hangulatát, arculatát leginkább meghatározzák, majd ezeket a jellemzőket rendszerezi és írásban összefoglalja.

Mindenkit kérünk és biztatunk arra, hogy ha van régi fényképe, amin akár csak a háttérben is, de látszik egy szép régi ház, azt vagy beszkennelve küldje be hozzánk az info@pilisvorosvar.hu e-mail-címre, vagy személyesen hozza be a Városházára a főépítészi fogadóórákban (hétfő 13­17 óra), mi a képet beszkenneljük és rögtön vissza is adjuk

Pilisvörösváron például a város közepén, a 10-es út kanyarja által körbezárt területen a hagyományos, sváb népi jellegű lakóépületek jellemzőek. Ezek általában terméskő alapozással épültek, amire kő-, tégla-, vályog- vagy vegyes teherhordó falazat készült. A falazatot mészhabarccsal vakolták be, majd fehérre meszelték. A vakolatkeret megjelenésével egy időben a homlokzat is különböző színeket kapott. A lábazat eleinte nem különült el a homlokzat többi részétől, később cementszürkére színezték. A XX. század közepétől a lábazati falat terméskőből építették.

A városközponton belül, a Fő utca mentén meghatározó a zártsorúan épített, kapualjas, az utca felé boltokkal nyíló, az udvari szárnyban lakásokat tartalmazó háztípus. Ezeknek szépen tagolt, vakolt homlokzatuk van, egy sor álló ablakkal, cseréppel fedett magas tetővel. Itt tehát ezek adják a városrész arculatát.

Hasonlóan meghatározható a településrész karaktere a város történeti központjában, a Bányatelepen, a Karátsonyi-ligeten, a Szentiváni-hegyen, a napjainkban beépülő területeken (pl. Északi lakókörzet), a kertes mezőgazdasági területeken stb.
A szocializmus 40 éve sok magyarországi települést fosztott meg sajátos hangulatától azzal, hogy ideológiájában és építési gyakorlatában is hűtlenné vált az építészeti hagyományokhoz. Pilisvörösváron is meglátszanak ennek az időszaknak a sajnálatos nyomai: az egységes, sajátos településképet sok helyen megtörték, jellegtelen vagy idegen épületekkel váltották fel. A régebbi városrészek esetében tehát fontos, hogy megismerjük a régi arculatukat, mert az segít abban, hogy a város önmagához visszatérő módon fejlődjön tovább. Az újabb városrészek esetében pedig olyan új építési kultúra megkeresésére van szükség, amely által a kortárs építészet eszközeivel arányos, harmonikus, a hely szelleméhez illő házak születnek.

vorosvari-ujsag-2017-04-105-00004

Az arculati kézikönyv készítése kapcsán április 3-án lakossági fórumot tartottak a Művészetek Házában, amin a PilisTV stábja is jelen volt. A tudósítást megtalálják az interneten is.

Az arculati kézikönyv a településrészek bemutatása után ajánlásokkal és jó példákkal (fotók és sematikus rajzok segítségével) fogja illusztrálni, hogy a város, illetve az egyes városrészek sajátos arculatát milyen építészeti elemekkel, megoldásokkal lehet a jó irányban megerősíteni.

Reméljük, hogy a kézikönyv sokaknak segít jobban megismerni saját lakóhelyüket, és jó tanácsokkal szolgál az építtetőknek abban, hogy milyen házat építsenek!

Kálmán Kinga főépítész
Fotó: Polgármesteri Hivatal

A Kertbarát Kör tagjai hosszú évek óta azon fáradoznak, hogy sok-sok szeretettel és egyre több szakértelemmel varázsolják széppé és termővé a vörösvári házikerteket. Most arra kértük őket, hogy állítsanak össze egy rövid kisokost, aminek segítségével Olvasóink is nekiveselkedhetnek a legfontosabb munkálatoknak. Jó kertészkedést kívánunk!

A víz egy olyan elem, ami mindenki számára jelent valamit. Van, aki fürdeni szeret, van, aki imád horgászni, mások csak ásványvíz formájában találkoznak vele. A víz számtalan formában jelen van körülöttünk, életünk része. A kisgyermekek még nem tudják, hogy milyen értékes is ez a varázslatos folyadék, minden élet forrása, testünk alapvető alkotóeleme.

Március 24-én – ahogy annak lennie kell, elsőnek – megérkezett az 1992 óta meglévő gólyafészekbe a hím gólya. Rögtön hozzá is kezdett a fészek tatarozásához, hogy mire párja is megérkezik, már egy biztonságos fészek várja, amelyikben jól fel lehet nevelni az idei fészekaljat.