XIV. évfolyam 8. szám - 2014. augusztus

Vörösvári Napok megnyitó rendezvény

Az idei Vörösvári Napok augusztus 15-én, pénteken délután öt órakor vette kezdetét. A hagyományokhoz híven a Kertbarátok kiállításának megnyitójával kezdődött a programsorozat a Művészetek Háza aulájában, majd hat órakor a színházteremben az ünnepélyes megnyitó következett.

Az idei Vörösvári Napok kicsit más, mint az eddigiek, hiszen idén ünnepeljük a betelepülés 325. évfordulóját. Az ünnepségsorozat is ennek szellemében zajlott. Erre az eseményre emlékeztető pólók és kitűzők készültek, a színházteremben pedig meg lehetett tekinteni a betelepülési emlékmű-pályázatokat, amelyek értékelésénél a közönség véleményét is figyelembe veszik, a kitöltött véleménynyilvánító lapok alapján.

A megnyitó ünnepségen a meghívott előkelőségeket és az összes megjelentet Balasi Anikó, a Művészetek Háza igazgatónője köszöntötte. Az ünnepség a Vörösvári Férfi Dalkör műsorával kezdődött, akik kifejezetten erre az alkalomra alakultak, és készítették el műsorukat. Egy sváb dalcsokrot adtak elő, miközben a háttérben Vörösvárról, vörösváriakról készült régi felvételeket láthattunk.

A Dalkör műsora után Gromon István polgármester mondott ünnepi beszédet. Beszédében megidézte a 325 évvel ezelőtti eseményeket, beszélt az első betelepülő családokról, s arról az életről, amely itt várta őket. Szólt a nehézségekről: a pusztító, fosztogató hadakról, a pestis- és kolerajárványról, a magyar szabadságharcról, a filoxéra-járványról, az első és a második világháborúról és a rendszerváltásról.

És beszélt az örömökről is: „De nagy örömöket, sok szép, felemelő pillanatot is átélhettünk az elmúlt 325 év alatt. Ilyen volt: az első kőtemplom, a mai plébániatemplom felépítése 1703-ban; a makadámút megépítése 1749-ben, a Bécs–Buda postaút részeként, a Szarvas csárda és Vörösvár között; a Budapest–Esztergom vasútvonal megépítése 1895-ben, a pilisvörösvári vasútállomással; a kőszénbánya megnyitása 1903-ban, Vörösvár déli részén; a fiúiskola felépítése a Templom téren 1911-ben;  a villany bevezetése a községbe 1923-ban; a Bécsi út, azaz a mai Fő utca bazaltköves burkolása és csatornázása, a leányiskola felépítése és a strandfürdő megnyitása 1930-ban; az új polgári iskola felépítése a Vásár téren 1938-ban; az ivóvízvezeték kiépítése az 1950-es években; a járdaépítések az 1960-as években; a Szakorvosi Rendelő és a Kultúrház felépítése, az első szilárd burkolatú utak, a Szabadság utca és a Dózsa György megépítése az 1970-es – 1980-as években; a szovjet megszállás és a kommunista diktatúra alól való felszabadulás az 1989-1990-es években. […]Mi, vörösváriak ezért nagyon szerencsés embereknek mondhatjuk magunkat. Mert ez az örökség számunkra olyan biztos szikla, amire egyéni életünk házait és a közösségi életünk házát is biztonsággal felépíthetjük. Ha megbecsüljük ezt az örökséget, ha ellenállunk a kísértésnek, s a jövőt nem a reklámok és a csábító divatos ideológiák homokjára, hanem erre a sziklára építjük, akkor szakadhat a zápor, ömölhet az ár, süvíthet a szél, és nekizúdulhat a házunknak, az nem fog összedőlni, mert szikla az alapja.”

A polgármester ünnepi szavait a gröbenzelli tánccsoport műsora követte, akik jókedvű táncukkal, színes népviseletükkel igazán vidám hangulatot teremtettek a teremben. Ezután a testvérvárosok polgármestereinek köszöntő beszédei hangzottak el. Elsőként Martin Schäfer, Gröbenzell közelmúltban megválasztott polgármestere lépett a színpadra. Martin Schäfer most járt először városunkban, ezért beszédét egy rövid bemutatkozással kezdte, majd beszélt arról, hogy mennyire fontosnak tartja a két város közötti kapcsolatok ápolását. Ezért is küldtek már egyszer a vörösvári könyvtárnak német nyelvű könyveket, most pedig barátságuk megerősítéseként ismét könyvekkel kedveskedtek, ezúttal a gyermekeknek.

Elizabeth Dauner, Gerstetten alpolgármestere (a képen jobbra) elsőként Roland Polaschek polgármester jókívánságait tolmácsolta, majd mondott néhány szót a betelepülésről és a két város között fennálló közel 30 esztendős barátságról, ennek a kapcsolatnak a fontosságáról. Ajándékul ő is könyveket és egy társasjátékot adott át, mely utóbbi segítségével „játékos formában ismerkedhetnek meg a Duna menti német-magyar történelemmel“.

A polgármesteri köszöntők sorát Mik József, Borszék polgármesterének finom humorral átszőtt, szívhez szóló beszéde zárta. A polgármester elmondta, hogy a 325 éves jubileum mellett most van Pilisvörösvár és Borszék testvérvárosi kapcsolatának 5 éves évfordulója is, és beszélt Erdély és a svábok sorsáról, helyzetéről is. „A székelység a magyar államkereten kívül maradt meg magyarnak, a magyarországi németség, svábság önálló etnikai karaktere megőrzésével lett magyarrá anélkül, hogy önazonosságát feladta volna. Ez két különböző helyzet, a magyarság két egyformán értékes variánsa, ami kölcsönös tanulságokat kínál a két közösségnek, Borszéknek és Pilisvörösvárnak. A testvéreknek – hiszen így hozta a sors, vagy így alakítottuk. […] Most úgy jöttünk el Pilisvörösvárra, hogy testvéri közösségünk ünnepén szívből megköszönjük azt, hogy felénk fordultak, és összeforrhattunk. A 671 kilométeres távolság ellenére Önök a szívünkben laknak. Isten áldja meg a vörösvári közösséget, tartsa meg erejüket, és segítse boldogulásukat.”

Az ajándékokat ajándékkal viszonozta Vörösvár is, melyeket Gromon István adott át a delegációk képviselőinek.

Az ünnepség a Német Nemzetiségi Fúvószenekar koncertjével ért véget, akik a betelepülés évfordulójához kapcsolódóan választották ki műsorszámaikat. Egy félórás szünetet követően – ami alatt ételt és italt fogyaszthattak a vendégek – Mészáros Ádám etnográfus előadása hangzott el a németek Pilisvörösvárra való betelepüléséről.  Az estét a „Hagyományaink” és a „Zenei örökségünk” című kisfilmek vetítése zárta, melyeket Gromon Andrásné gyűjtéséből a Művészetek Háza munkatársai állítottak össze Szalay Péter filmrendező segítségével.

Palkovics Mária

A Vörösvári Napok rendezvénysorozatáról készült videofelvételeket augusztus-szep­tember folyamán vetíti a PilisTV. Mészáros Ádám előadásának lényegét maga az előadó a következő oldalon olvasható újságcikkben foglalta össze.