XIV. évfolyam 12. szám - 2014. december

Vörösvári népi jellegű lakóépületek

(sváb parasztházak)

5. Ablakok

Karakter

Az ablak hagyományos formája: kb. 2/3 arányú, álló téglalap. Méretei: 70×115 cm, 100×150 cm, 110×190 cm. Az ablakok esetében szerkezetileg két hagyományos típust különböztethetünk meg:

Pallótokos ablakok: A XX. század első feléig jellemzően pallótokos ablakok készültek, melyeknek a nyílást bélelő pallójára pántolt külső szárnyak kifelé, míg a belsők befelé nyíltak. A XIX. században még általában egy, majd – körülbelül a tornác megjelenésével egy időben már – két ablak nyílt az utca felé a tisztaszobából. Az ablakok tetején csapadékvíz-elvezető léc készült, mely lehetett vízszintesen elhelyezett vagy háromszög alakú, timpanont idéző. Jellemzően 3-3 ablakszemre osztották a szárnyakat. Előfordult, hogy a felső ablakszemek külön nyithatóak voltak. A külső üveges szárnyakat ritkán zsalura cserélték.

vorosvari-ujsag-2014-12-00039Kapcsolt gerébtokos ablakok: Később, a XX. század első felében megjelenik a kapcsolt gerébtokos ablak, melynek külső és belső szárnyai is befelé nyílnak. Jellemző a „T” osztásos vagy a kereszt alakú osztással készült ablak és ennek változatai, illetve a szélesebb, háromszárnyú ablak, mely azonban inkább csak polgári lakóházaknál vagy iparos kereskedő jellegű épületeken figyelhető meg. Ennél a típusnál megjelenik az ablaktok díszítése, jellemző a hullámvonal a vízszintes tokosztón (de ritkán megjelenik rajta a fogsor vagy fogasléc is). A külső szárnyakat mindkét esetben sötétzöld színűre, a belsőket fehérre mázolták. Ide sorolható a padlás szellőzőnyílása (kukedli), mely egy vagy két egyszerű nyílás volt az oromfalban.

Kerülendő

Kerülendő minden olyan változtatás, amely jellegében változtatja meg az épületet, ami ezáltal elveszti karakterét. Az ablakok esetében tehát a következő megoldások kerülendők:

  • a nyílás méreteinek megváltoztatása,
  • három vagy több ablak elhelyezése az utcai homlokzaton,
  • az ablak ajtóvá alakítása az utcai homlokzaton,
  • a hagyományostól eltérő osztásrend vagy az osztás hiánya a cserélt ablakon, illetve osztás gyanánt az üvegre ragasztott díszítő léc alkalmazása,
  • műanyag- vagy fémtokos ablakok beépítése a külső szárnyak helyett,
  • díszítések elhagyása,
  • padlás szellőzőnyílásainak megszüntetése,
  • redőny vagy más, nem hagyományos árnyékoló elhelyezése a homlokzaton.

Szintén kerülendő a fent említett, a karakter megőrzését biztosító részletek túlzó, kirívó vagy a hagyományostól eltérő alkalmazása.

Javasolt megoldás

Az ablakok esetében a karakter megőrzését biztosító részletek:

  • a nyílásméretek (általában 70×115 cm, 100×150 cm, 110×190 cm)
  • az ablakok darabszáma (egy vagy kettő) az utcai homlokzaton,
  • az ablak anyaga (fa),
  • az ablak színe (hagyományos sötétzöld),
  • az ablak osztásai (a szárnyak anyagvastagsága 5,5 cm),
  • a díszítések (hullámvonal stb.).

Javasolt a teljes régi ablak megmentése, felújítása, üvegezésének cseréje. Az ablakok cseréje esetén új, korszerű, hőszigetelt ablakok beépítésekor a fent említett részleteket javasolt figyelembe venni, és az új nyílászárót ennek megfelelően készíttetni. (A belső ablakszárnyak készülhetnek korszerű, hőszigetelő üvegezéssel, míg a külső, eredeti ablakszárnyakat célszerű felújíttatni – ez mind a karakter megőrzése szempontjából, mind a kor követelményeinek megfelelő megoldás.) A gyártási technológiából adódóan az új ablak természetesen sem szerkezetében, sem az anyag vastagságában nem egyezhet meg az eredetivel, azonban az osztások számának megtartása javasolt.

A homlokzatra árnyékolás céljából a zsalu javasolt.

Régi, már átépített és karakterét vesztett épület felújításakor is törekedjünk a karaktervizsgálatnak is megfelelő ablakok beépítésére.