XIV. évfolyam 2. szám - 2014. február

Német képviselő a Parlamentben?

Legkésőbb március 21-éig dönthetünk arról, hogy szeretnénk-e egy német nemzetiségi képviselőt látni a Parlamentben. Vagy másképpen: hogy az áprilisi országgyűlési választáson pártlistára vagy nemzetiségre szeretnénk-e szavazni. Hogyan döntsünk? És ha döntöttünk, mit tegyünk?

Most először adódik lehetőség arra, hogy a magyarországi németség saját képviselőt juttasson a Magyar Országgyűlésbe. Ez persze nem történik meg automatikusan. Az kell hozzá, hogy a német nemzetiségű (vagy részben német nemzetiségű) magyar állampolgárok kérjék felvételüket a német nemzetiségi névjegyzékbe, és azt is kérjék, hogy az országgyűlési képviselőválasztásra is kiterjedjen a jegyzékbe vétel.

Mivel jár a döntés?

Két dologról dönthetünk tehát. Egyrészt: ha a regisztrációs lap (később erről is írunk részletesebben) A pontjában a német nemzetiség mellé teszünk x-et, azzal kijelentjük, hogy a német nemzetiséghez tartozunk. Ez azzal jár, hogy az őszi önkormányzati választásokkor szavazhatunk a német helyi önkormányzati választásokon is. (Hacsak addig nem kérjük nemzetiségi adataink törlését, merthogy erre is lehetőség van az adatlap T pontjában.) Másrészt: ha a B pontnál is teszünk egy x-et, akkor az áprilisi országgyűlési választásokon is német nemzetiségi szavazóként veszünk részt. Ez azt jelenti, hogy egyéni képviselőre ugyanúgy szavazhatunk, mint a nem nemzetiségiek, pártlistára viszont nem adhatunk le szavazatot, helyette a nemzetiségi listára voksolhatunk.

Párt vagy nemzetiség?

Habár tényleg öröm, hogy a németség képviseltetheti magát az Országgyűlésben, a képviselet elérésének módja sokakat komoly dilemma elé állíthat. Mi van azzal, aki biztos pártválasztó és német nemzetiségű egyszerre? Nos, ez esetben választani kell: vagy a pártra, vagy a nemzetiségre szavazhatunk, mindkettő nem lehetséges. A döntés nehézségén enyhíthet, ha ki-ki tudatosítja magában, hogy a dilemma nem elvi, hanem gyakorlati: a nemzetiséghez tartozás csak a helyi választásokon való részvételt dönti el. Lehetünk akkor is jó németek, ha a pártunkra szeretnénk szavazni, ha pedig úgy döntünk, hogy a német listára szavazunk, akkor is segíthetjük kedvenc pártunkat az egyéni képviselőjelöltre való szavazással. Persze jó kérdés: ha nemzetiségre szavazunk, vajon mennyit veszít a pártunk nélkülünk? És fordítva: ha pártra voksolunk, meglesz-e a német képviselet? Vajon hogyan lehetünk inkább befolyással saját sorsunkra?

Esélyek

A német nemzetiség akkor fog tudni a magyar parlamentben mandátumot szerezni, ha legalább kb. 24.000 választópolgár regisztráltatja magát német nemzetiségi választópolgárként, és szavaz áprilisban a német listára. Összehasonlításképpen: a legutóbbi népszámlálás alkalmával 131.951 fő vallotta magát német nemzetiségűnek.

Mi történik, ha nem gyűlik össze a szükséges szavazatszám ahhoz, hogy mandátumot szerezzen a németség? Nos, ez esetben a lista első helyén szereplő jelöltet mint nemzetiségi szószólót küldheti a magyar parlamentbe. A szószóló felszólalhat a parlamentben, ha a napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti, és ugyanúgy mentelmi jogot élvez, mint a képviselők, de nincs szavazati joga. Emellett szavazati joggal vesz részt a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában, de nem élhet interpellációval.

Ez a gyakorlati következmény, és gyakorlatban talán nem is tűnik olyan fajsúlyosnak a különbség. De felmerül a kérdés: mennyire lesz a jövőben komolyan véve egy nemzetiség, ha tagjai maguk sem tartották annyira fontosnak saját képviseletüket, hogy leadják szavazatukat nemzetiségi jelöltjükre?

Kik a jelöltek?

A Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának listája 27 tagú, területi alapon szerveződött: a megyék és a főváros állítottak jelölteket. A listát Heinek Ottó vezeti.

Heinek Ottó 54 éves, magyar-német nyelv és irodalom szakos tanár, újságíró. 1983-tól 90-ig a Neue Zeitung szerkesztője volt, 1990 és 98 között kormányhivatalnokként dolgozott, 1999 óta pedig a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának elnöke.

A lista további jelöltjei: Ritter Imre (Budaörs), Englenderné Hock Ibolya (Pécs), Bárkányi Judit (Budapest), Manz József (Baja). Elvben előfordulhat, hogy a német nemzetiség egynél több képviselőt juttasson a Parlamentbe, ennek a gyakorlati esélye azonban nagyon kicsi. Tehát ha egyáltalán lesz német képviselő az Országgyűlésben, az Heinek Ottó lesz.

Gyakorlati tudnivalók

Ha már eldöntöttük, pártra vagy nemzetiségre szeretnénk szavazni április 6-án, mit tegyünk? Aki nem tartozik nemzetiséghez, annak semmi teendője nincsen. Ha viszont nemzetiséghez tartozónak valljuk magunkat, először is mihamarabb szerezzünk be egy „Nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba-vétel” című adatlapot a Polgármesteri Hivatalból. (A Helyi Választási Irodát kell keresni, aminek vezetője a jegyző.) Az adatlapból egyébként mindenki kapott egy példányt a postaládájába – ha megvan, ezt is használhatjuk. A lap alján keressük meg „A nemzetiségi névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem” részt, és az A pontban tegyünk egy X-et a német szó baloldalára (ld. kép). Ha úgy döntöttünk, hogy a nemzetiségi listára is szeretnénk szavazni, akkor a B pontba is tegyünk X-et. Az így kitöltött adatlapot leadhatjuk a Városházán, vagy visszaküldhetjük postán is (2085 Pilisvörösvár, Fő tér 1.).

Akinek az egyszerűbb, az interneten is elintézheti az ügyet: az ügyfélkapun vagy a www.valasztas.hu honlapon a regisztrációs kérelem on-line benyújtásával.

Fontos: mindezt legeslegkésőbb március 21-én 16 óráig meg kell tennünk, különben elmulasztjuk a lehetőséget a nemzetiségre való szavazásra!

Mire jó még az adatlap?

Az előbb említett nyomtatványon nemcsak a nemzetiségi névjegyzékbe vételről lehet nyilatkozni, hanem arról is, ha valaki meg akarja tiltani személyes adatainak kampánycélú kiadását, valamint arról is, ha valaki – fogyatékossággal élőként – segítséget kér választójoga gyakorlásához. Így például a vakok és a gyengén látók Braille-írással készült értesítőt, szavazósablont kérhetnek, a mozgásukban korlátozottak pedig akadálymentes szavazóhelyiség biztosítását. Ezért érdemes áttanulmányozni az adatlapot, és időben jelezni, ha különleges igényünk van.