XIV. évfolyam 1. szám - 2014. január

Nemzetiségi választójog

A 2014-es választások néhány pontban eltérnek az eddig megszokott parlamenti választások menetétől. 2014-ben a magyarországi nemzetiségek először juttathatnak parlamenti képviselőt az Országgyűlésbe. Az alábbiakban az országgyűlési képviselők választásáról szóló 2011. évi CCIII. törvény és a MNOÖ információs anyaga alapján röviden áttekintjük mindazokat az újdonságokat, amelyek a nemzetiségi választópolgárokat érintik.

Szavazók

A 2014-es választások során az a magyar választójoggal rendelkező személy, aki a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként regisztráltatta magát és az országgyűlési képviselők választására is kéri ennek kiterjesztését a parlamenti választások során:

a) egy egyéni választókerületi jelöltre, és ezen felül

b) a saját nemzetiségének a listájára szavazhat.

Azaz, ha nemzetiségi állampolgárként regisztráltatja magát a szavazó, és a saját nemzetisége állít listát, akkor a választópolgár a listás szavazatát csak a saját nemzetiségének a listájára adhatja, pártlistára nem. Ha a saját nemzetisége nem állít listát (nemzetiségi lista hiányában)  a nemzetiségi választópolgár szavazhat pártlistára is.

A parlamenti választások időpontja a Vörösvári Újság lapzártakor még nem ismert.

Ahhoz, hogy egy választópolgár élni tudjon a nemzetiségi választójogával, 2014. január 1-től, legkésőbb a parlamenti szavazást megelőző tizenhatodik napon 16 óráig kérnie kell  nemzetiségi választópolgárként  történő felvételét a választási névjegyzékbe (regisztráció). E regisztráció nélkül nem szavazhat az adott nemzetiség (őszi) önkormányzati választásán, továbbá a kiterjesztés kérése nélkül pedig (tavasszal) az országos nemzetiségi önkormányzat listájára.

A regisztráció több úton lehetséges:

1. a helyi választási irodánál (azaz a jegyzőnél) személyesen,

2. postai úton, a január 1. után kipostázott (hosszúkás fehér borítékban a postaládákba eljuttatott) „Nemzetiségi választópolgárként történő nyilvántartásba-vétel” című űrlap megfelelő kitöltésével és visszaküldésével, vagy

3. az ügyfélkapun vagy a www.valasztas.hu honlapon a regisztrációs kérelem on-line benyújtásával.

Jelöltek

Egyéni választókerületi jelölt az lehet, aki legalább ötszáz választópolgár-ajánlást gyűjtött össze. Az egyéni választókerületben az a jelölt lesz országgyűlési képviselő, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

A nemzetiségi választójogot gyakorlók esetében az országos listát az országos nemzetiségi önkormányzat állítja. Arra nincs lehetőség, hogy két nemzetiség közös nemzetiségi listát állítson. Ahhoz, hogy a német nemzetiségi országos lista létrejöjjön, a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként regisztrált választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges. A nemzetiségi listán csak olyan személy lehet jelölt, aki maga is az adott nemzetiség választópolgáraként regisztráltatta magát (tehát maga is nemzetiségi választópolgár). A nemzetiségi listának minimum 3 jelöltből kell állnia. A nemzetiségi listaállítás és az ajánlások megszerzése valószínűleg márciusig fog tartani.

Parlamenti helyek

A német nemzetiség akkor fog tudni a magyar parlamentben mandátumot szerezni, ha legalább kb. 24.000 választópolgár német nemzetiségi választópolgárként regisztráltatja magát. Elvileg lehetőség van több német nemzetiségi mandátum szerzésére is, ha az országos nemzetiségi önkormányzat által állított lista elérte a pártlistákra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatok legalább 5 %-át, de ennek a valószínűsége alacsony. A parlamentbe bejutott nemzetiségi képviselők nem alakíthatnak képviselőcsoportot.

Minden nemzetiségnek érdeke, hogy állítson nemzetiségi listát, még akkor is, ha a listás szavazás esetében nem jut mandátumhoz. A listát állító, de mandátumhoz nem jutott nemzetiségek ugyanis a lista első helyén szereplő jelöltet mint nemzetiségi szószólót küldhetik a magyar parlamentbe. A szószóló mentelmi jogot élvez. Szavazati joggal nem rendelkezik, de felszólalhat a parlamentben, ha a parlamenti napirendi pont a nemzetiségek érdekeit, jogait érinti. A szószóló a nemzetiségeket képviselő bizottság munkájában szavazati joggal vesz részt, ugyanakkor interpellációval nem élhet.

Gyakorlati tudnivalók

Summa summarum: Ahhoz, hogy 2014-től képviselője legyen a német nemzetiségnek, egyrészt a magukat a német nemzetiséghez tartozónak valló polgároknak a választási névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként kell regisztráltatniuk magukat, másrészt kérniük kell, hogy a nemzetiségi választópolgárként történő névjegyzékbe vétel hatálya terjedjen ki az országgyűlési képviselők választására is.

Ehhez a fent már említett formanyomtatványon „A nemzetiségi névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem” című téglalapban található pontok közül az A) pontban található „német” nemzetiség előtt álló négyzetbe, valamint ugyanebben a téglalapban a B) pontban található négyzetbe kell keresztet tenni. Az A) pont esetében a polgár (német) nemzetiségi választópolgárként regisztráltatja magát. A B) pont esetében arról nyilatkozik, hogy a parlamenti képviselők listás szavazása esetén nem pártlistára, hanem a saját nemzetiségének a listájára akar szavazni. Figyelem: ugyanennek a téglalapnak a T) pontját csak akkor töltsük ki, ha töröltetni kívánjuk magunkat a nemzetiségi névjegyzékből.

Müller Márta