XIV. évfolyam 5. szám - 2014. május

Író-olvasó találkozó Varró Dániellel

A május 8-án a könyvtárban tartott író-olvasó találkozó vendége az országosan ismert költő, Varró Dániel volt. Nemcsak gyerekek, hanem felnőttek is szép számban voltak kíváncsiak a fiatal költőre, aki egy éve pilisszentiváni lakos. Balasi Anikó, a Művészetek Háza igazgatónője vezette a beszélgetést, és a találkozó elején ő mutatta be vendégét, miután Fogarasy Attila a kifejezetten erre a napra írt versével köszöntötte Varró Danit.

Országos hírnév és érettségi tétel

A fiatal, országosan elismert költő 1977-ben született, és már 12 éves kora óta versel, gimnazista kora óta publikál. Öt önálló kötete jelent meg (1999-ben az első), de emellett több kötetnek is társszerzője. Műfordítással, színdarabok írásával is foglalkozik, és rengeteg díjat, elismerést tudhat a magáénak.

vorosvari-ujsag-2014-05-080– 12 évesen azért akartam költő lenni, hogy híres lehessek. Több költő esetében tanultuk az iskolában (Petőfi, Arany János), hogy egy-egy költeményük után egy csapásra híresek lettek. Így gondoltam, én is megírom az elbeszélő költeményemet, hátha én is egy csapásra híres leszek. Nyuszika volt a címe, majd jött a Nyuszika Szerelme és Nyuszika estéje. Bár anyukám a bankár pálya felé terelgetett volna és közgazdasági gimnáziumba is jártam, végül mégiscsak költő lett belőlem.

– Kevés olyan költő él ma Magyarországon, aki 33 éves korában érettségi tétel lesz.

– Valóban érdekes érzés. Sokan fordulnak hozzám a facebookon, hogy segítsek kidolgozni nekik a rólam szóló érettségi tételt, pedig ezzel nem járnának jól. Lehet, hogy megbuknék magamból. Olvastam olyan elemzéseket verseimről egy-egy érettségi tételben, amit én sosem gondoltam bele abba a gyerekversembe. De kaptam már fenyegető levelet is az érettségi kapcsán – okozott is pár álmatlan éjszakát.

Varró Dani és a gyerekek

vorosvari-ujsag-2014-05-082Az ilyen találkozók egyik fénypontja, amikor a költő maga olvassa fel a versét. Nagyszerű dolog, amit a századokkal ezelőtt élő költők esetében nem tapasztalhatunk, hogy úgy halljuk a verset, ahogy az a költő fejében megszületett.

Nem, nem, hanem… c. könyvéből úgy olvasott fel, hogy a jelen levő gyerekek skandálták a válaszokat. Hallhattuk a 32 éves múltam, Hat jó játék, ill. a Dininek c. költeményeit. Megtudhattuk azt is, hogy a családja lelkesen véleményezi frissen írt verseit.

– Amikor Misi kisfiam született, nem éreztem magamhoz közelinek azokat a mondókákat, amiket a kisbabáknak szoktak mondogatni, ezért sok ilyet is írtam, meg altatót, és az volt a tapasztalatom, hogy hatnak rá. Ha kitartóan mondogattam neki, bizony volt, hogy elaludt, vagy abbahagyta a sírást. Most már szóban véleményezi a verseimet, pl. a nemrégiben írt A kistesó c. versem felolvasása után kifejtette, hogy jó, de a vége nem tetszik neki.

– Nem lehet könnyű két kisgyerek mellett otthon dolgozni.

– Próbálok mostanában akkor dolgozni, amikor alszanak. Persze nehéz mellettük dolgozni, de kettős ez a dolog, mivel ők adják az ihletet a gyerekversekhez, csodálatos dolog látni egész napos tevékenységüket.”

– Néznek-e tévét a gyermekei?

– Tévét konkrétan nem, de a számítógépen néznek mesét. Biztos úgy lenne tökéletes, ha nem néznének, de be kell látni, hogy jó az a 15 perc, amíg csendben vannak. Szerintem a mérték a fontos, meg az, hogy együtt nézzük, és ne sokat. Léteznek olyan borzalmas mesekönyvek is, amivel többet ártunk, mint egy jó rajzfilmmel.

A nézősereg közt akadt egy bátor kislány, aki felolvasta a saját versét, és kis, kézzel írt verseskötetét át is nyújtotta a költőnek. Voltak, akik szívesen és nagyon leleményes, okos dolgokat kérdeztek.

– A gyerekei akarnak-e költők lenni?

– Így konkrétan talán még nem fogalmazódott meg, de Misi írt már verset.

– A Túl a Maszathegyen c. színdarab nem teljesen ugyanolyan, mint a könyv. Miért? De azt is te írtad?

– Igen, én, de a rendezőnek voltak kérései, és azt figyelembe véve kellett átdolgoznom a könyvet.

– Kell-e ihlet a versíráshoz?

– Igen, de nemcsak várni lehet rá, hanem elő is lehet csalogatni. Pl. ha kávét iszom, közben szokott jönni, vagy kora reggel. De sokszor akkor jön az ihlet, amikor a legkevésbé alkalmas. Például egyetemista koromban rendszeresen vizsgaidőszakban jött, amikor tanulnom kellett volna.

Miért éppen a Pilis?

A találkozó után megkérdeztük Varró Dánielt, miért éppen a mi környékünkre esett a választás, amikor házat kerestek.

– Jómagam úgy gondoltam, hogy Budapesten lakni jó, nem is szeretnék onnan elköltözni, de a feleségem ismerősei Pilisszentivánon éppen árulni kezdték a házukat, szerette volna, hogy megnézzük. Odamentünk, és egyből beleszerettem a házba. Nagyon szeretünk is ott lakni.

– Pilisvörösvárral van-e valamilyen kapcsolata, szokták-e nézni, milyen programokat kínál a város?

– Korábban a Művészetek Házában béreltem egy szobát, ott dolgoztam, volt már, hogy megfordultunk egy itteni játszótéren, és beiratkoztam a könyvtárba is.

– Ihlette-e már versét a környék?

– Igen, egyet, de bizonyára fog még többet is. Szeretünk kirándulni, egyelőre, mivel kicsik a gyerekek, rövidebb, kisebb kirándulásokat tettünk csak.

Komáromi

 

Mászogató

Hé, te baba! Hé, te!
Hová lesz a séta?

Nem mászom el Tömörkényig,
csak ide a vödörkémig.
Belehörgök ijesztően,
a szomszéd is kilesz tőlem.

Héka, baba! Héka!
Hová lesz a séta?
Nem megyek a mányi tóig,
csak a távirányitóig.

Átteszem a kettesre,
épp amikor fény derülne
a filmben a tettesre.

Hé, te baba! Hé, te!
Hová lesz a séta?
Nem mászom el Rédéig,
csak a papa gépéig.
Emailjeit befejezem,
ne főjön a feje ezen.

Héka, baba! Héka!
Hová lesz a séta?

Nem megyek el Csátaljáig,
csak a cica tányérjáig.
Kieszem a kajáját,
úgy tudom, hogy kisbabáknak
kimondottan ajánlják.