XIV. évfolyam 5. szám - 2014. május

Moór Anna sírja

Fogarasy Attila, lapunk volt felelős szerkesztője, helytörténeti kutató kezdeményezésére idén február 12-én a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság azt a döntést hozta, hogy Moór Anna pilisvörösvári köztemetőben található sírját a Nemzeti Sírkertbe sorolja. A színésznő korának ünnepelt sztárja volt, tevékenységével örökre beírta nevét a magyar színháztörténetbe, illetve az egyetemes magyar kultúrába. A sír 1927-ig a régi (a mai CBA ill. a piac területén elterült) vörösvári temetőben állt, s exhumálás után innen került át az „új”, Csobánkai utcai temetőbe.

De ki is volt Moór Anna, és hogyan került Vörösvárra? Fogarasy-Fetter Mihály így írt az „Akik itt hagyták lábuk nyomát” című könyvében a színésznőről:

Rehák Józsefné Moór Anna 1774-ben született. 1790-ben, 16 éves korában csatlakozott az alakuló Kelemen László-féle első magyar színjátszó társasághoz.

1790-ben hangzott fel először magyar szó fővárosi színpadon. Legnagyobb színészi sikerét Moór Anna aratta. A lelkesült közönség egyszer félóra hosszat tapsolta. Mikor fellépett, szépségével és tehetségével hódított. A közönség igen megbecsülte.

vorosvari-ujsag-2014-05-087A hősi és érzékeny játékokban impozáns megjelenésével, egyszerű, természetes és megindító szavalásával egészen elragadta a nézőt. Kazinczy Ferenc is melegen emlékezik meg róla. Följegyzéseiben ezek olvashatók: „Szava, állása, mozgásai, különösen az a mesteri kéztartás is csudálást érdemle.”

Moór Annának nem lehetett panasza a kritika és a közönség méltánylására. Dicsérték egyszerű, természetes, szívhez szóló játékát és impozáns megjelenését. 1792-ben ellentábor keletkezett a Kelemen-féle színtársulatban. Az ellentábor botrányai miatt Moór Anna felmondta állását. Emiatt tönkrement volna a társulat. Podmaniczky intendáns kérésére visszatért, és még néhány évig Pesten, illetve vidéken szerepelt. „A Rómeó és Júlia első magyar előadását 1793. március 13-án a Kelemen László-féle első magyar színjátszó társaság a budai Várszínházban tartotta. A dráma német átültetésből, Kun Szabó Sándor fordításában jutott magyar színpadra.”

[…] A Kelemen László-féle színtársulat 1796-ban megszűnt a fővárosban. A színészet azonban tovább élt. Rehákné Moór Anna nem bírván a versenyt Kántornéval és Széppataki Rózával (Déryné), nyugállományba vonult. Csipketisztítással kereste a kenyerét.

A színészettől visszavonulva Rehák József pesti ügyvédhez ment feleségül, aki 1828-ban birtokot vásárolt Vörösvárott, és ideköltözött feleségével, Moór Annával. Rehák József kb. 60 éves korában Vörösvár postamestere lett.

Moór Anna színészi, saját kezűleg varrt ruháit múzeum őrzi. A róla készült olajfestmény Budapesten élő rokonainál van.

Moór Anna 1842. május 27-én halt meg, 69 éves korában. A nagykovácsi esperes temette el, az egykori Solymár utcai temetőben. Tetemét 1927-ben exhumálták és vitték át a jelenlegi temetőbe, ahol sírja a temető közepén helyezkedik el. Az exhumálást egy 1926. július 12-én keltezett levélben Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök engedélyezte.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2014. február 12-én a 15/2014. számú határozatával egyhangúlag úgy döntött, hogy Moór Anna színésznő sírját „A” kategóriában a Nemzeti Sírkertbe sorolja. A védett sír rendelkezési jogát ettől kezdve a Nemzeti Örökség Intézete gyakorolja. A védelembe helyezést Fogarasy Attila tanár úr pilisvörösvári polgárként, magánemberként kezdeményezte, s a kezdeményezés sikeréről 2014. február 19-én elektronikus levélben tájékoztatta Gromon István polgármestert.

A tájékoztatásra reagálva polgármester úr megköszönte Fogarasy Attilának a kezdeményezést, s felajánlotta, hogy az önkormányzat, mint a városi köztemető tulajdonosa és fenntartója a sírt szakszerűen megtisztíttatja és felújítja. Az önkormányzat ezen szándékáról polgármester úr 2014. március 3-án levélben tájékoztatta Radnainé dr. Fogarasy Katalint, a Nemzeti Örökség Intézet elnökét, aki örömmel fogadta a felajánlást, s tájékoztatást adott a hivatalos ügymenetről. Ennek ismeretében az önkormányzat megbízta Tóth Kálmán okleveles szobrász-restaurátort egy restaurátori szakvélemény elkészítésével. Ezen szakvélemény alapján történik majd a sír felújítása. A sír felújítása után egy kis ünnepséget terveznek a sírnál, melyre a tervek szerint meghívják Moór Marianna színművésznőt, Moór Anna egyenesági leszármazottját is.

Összeállította: Palkovics Mária

 

1989. XI. 4-én így írt Moór Annáról a Film Színház Muzsikában Sas György újságíró:

„Moór Anna 1790-ben kezdte színészi szereplését. Kezdetben pesten a Kelemen-féle színtársulatnál, 1797-98-ban Kolozsvárott színésznő. Szereplését Kántorné és Széppataki Rózsa (Déryné) korszaka szakította meg. Még 40 éves sem volt, amikor megvált a színpadtól.

A továbbiakról annyit tudunk, hogy Rehák József Vörösváron birtokot vásárolt, s mindketten odaköltöztek 1828-ban.

Természetesen Pilisvörösvárra mentem felkutatni, mi őrzi ott még a nemzet első nagy színésznőjének emlékét.

Fölvilágosítóm és útbaigazítóm Fogarasy Mihály nyugalmazott pedagógus, aki sok évtizede szorgos, áldozatos és szakszerű társadalmi munkában gyűjti és kutatja a község több évszázados történeti tényeit.

Az ő kalauzolásával jutottam el Moór Anna sírjához. Az eredeti temetkezési helyről el is költözött a sír: 1927-ben – exhumálás után – a község és a bányatelep között volt temetőből a mai temetőbe vitték földi maradványait.

Labbant Lajos plébános úr volt szíves megnézni Rehák Józsefné, szül. Moór Anna halotti bejegyzését. 1842. május 27-én halt meg 69 éves korában. A nagykovácsi esperes temette el.

Rehák József odaköltözésük után postamester lett Vörösvárott. Lakásuk a postahivatalban volt. Rehák József felesége halála után újranősült.

Moór Anna neve és sírhelye mindinkább feledésbe ment. Pilisvörösváron azonban Fogarasy Mihály jóvoltából az iskolások ápolják. A síremlék színpadnyílásra emlékeztet.

Moór Marianna számára újdonság volt a hír, hogy szépanyja temetkezési helye az ő budaligeti otthonához oly közeli Pilisvörösváron található. Autóba szálltunk, hogy fölkeressük. A községházán Keszléri József tanácselnök örömmel üdvözli, hogy a népszerű színésznő felkereste ősi elődjét. Fogarasy Mihály elkísér bennünket a sírhoz, ahová Marianna virágcsokrot helyez el. A templomban megcsodáljuk a gyönyörű keresztelőkutat, melyet kb. 150 évvel ezelőtt Moór Anna ajándékozott a templomnak. Moór Anna rokonai még most is élnek az ausztriai Oberwarth (Felsőőr) községben.”

 

A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság jogosult dönteni temető, hősi temető, hősi temetési hely, temetkezési emlékhely és temetési hely Nemzeti Sírkert részeként történő nyilvántartásba vételéről, illetve a Nemzeti Sírkertbe tartozó temetők, temetési helyek meghatározásáról.

A Nemzeti Sírkert olyan virtuális, vagyis nem egy konkrét temetőhöz vagy parcellához köthető, hanem Magyarországot lefedő sírkert, amelybe a nemzet jeles halottainak temetési helyei tartoznak. A Nemzeti Sírkert részévé minősítés minden esetben az elhunyt életművének megítélése alapján történik. A minősítésnél döntő szempontnak az számít, hogy a szóban forgó személy jelleme, cselekedetei, műveltsége és tehetsége révén a közélet, a politika, a tudomány, a kultúra, a vallás, a gazdaság vagy a sport területén maradandót alkotott, illetve a hazát önfeláldozóan szolgálta, s így elvitathatatlan és a közösség által is elismert érdemek tulajdoníthatóak számára. Mindezek alapján pedig, minthogy tevékenységével a nemzet érdekeit szolgálta, az ország fejlődését előmozdította, valamint hírnevét öregbítette, az utókor megkülönböztetett kegyeletére számot tarthat. A Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság azáltal, hogy egy sírt a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánít, jogosultságot kap a rendelkezési jog gyakorlására. A rendelkezési jog gyakorlása a temetési helyre helyezhető személyek körének meghatározására – ide számítva a sírnyitáshoz való hozzájárulást is –, valamint síremlék, sírjel állítására – értve ez alatt sírbolt építését is –, megváltoztatására, áthelyezésére és lebontására, illetőleg mindezek gondozására terjed ki.