XIV. évfolyam 5. szám - 2014. május

Településfejlesztés és értékvédelem – beszámoló az április 9-ei testületi ülésről

Két napirenddel tartott rendkívüli ülést április 9-én, szerdán este a képviselőtestület. A napirenden szereplő témák tárgyalása előtt Kőrössy János képviselő, a Fidesz helyi csoportjának elnöke egy „Bizonyságlevél” című oklevelet nyújtott át a polgármesternek Hadházy Sándor országgyűlési képviselő nevében. Az oklevél, amelynek alján Orbán Viktor aláírása szerepel, azt tanúsítja, hogy a 2010 óta véghezvitt változások eredményeképpen elég erőssé vált az ország ahhoz, hogy kiszabadítsa városait és falvait az adósságcsapdából. Pilisvörösvárt 1.570.369.580 fo­rint adósságból váltotta ki a magyar kormány. Gromon István polgármester megköszönte az oklevelet, majd a testület a településfejlesztési és -rendezési eszközök felülvizsgálatával kapcsolatban beérkezett lakossági és hatósági véleményekre és észrevételekre adandó válaszok megtárgyalásával folytatta munkáját.

Településfejlesztési és -rendezési eszközök

A településfejlesztési és -rendezési eszközök felülvizsgálatához több mint egy évvel ezelőtt, 2013 februárjában fogtak hozzá, a témát azóta immár nyolcadik alkalommal tárgyalta a testület. A mostani döntés már az utolsó lépések egyike. Az elmúlt hónapokban lezajlott a készülő új dokumentumok (a Településfejlesztési Koncepció, a Településszerkezeti Terv, a Helyi Építési Szabályzat és a Szabályozási Terv) véleményezése a lakosság és az államigazgatási szervek részéről. Az észrevételeket a főépítész és a tervezők szakmailag véleményezték, és választervezeteket készítettek.  Ezeket a válaszokat fogadta most el a testület. A válaszoknak megfelelően, határozattal véglegesített tervdokumentációt a polgármester küldi meg az állami főépítésznek a záróvélemény kiadása céljából.

vorosvari-ujsag-2014-05-013

Bérczi Szabolcs tervező mérnök és Kálmán Kinga főépítész

A napirend elején Müller Márton képviselő azt javasolta, hogy a határozati javaslatról tárgyalás nélkül szavazzanak, mivel a korábbi üléseken és a bizottsági üléseken is több alkalommal alaposan átbeszélték már a témát, és érdemi módosításra már úgysincs lehetőség. Ezt a javaslatot azonban a többség elvetette. Néhány konkrétum elő is került a tanácskozás során: a Nagy-tó melletti halőrháznál a horgászok által létesítendő vécé ügye, az állattartásra alkalmas területek kérdése, a Búcsú tér és az orvosi rendelő telkének beépíthetősége, a Budapest felől a körforgalom előtti részen, a 10-es úttól balra fekvő iparterület. Módosítás azonban már nem történt.

Két olyan pontot is tartalmaznak a dokumentumok, amelyek eltérnek az országos előírásoktól. Ezek egyike az, hogy a HÉSZ tervezete szerint a karakterhordozó épületek (azaz a népi jellegű lakóházak és a régi kereskedőházak jellemző karakterelemeit hordozó épületek) hagyományőrző módon való felújítása esetén többlet beépítési lehetőséget vehetnek igénybe a tulajdonosok. (Erről a következő napirendben és az ehavi polgármesteri interjúban olvashatnak bővebben). A másik eltérés az, hogy az úszótelkeken álló társasházak esetében a kisvárosi lakóövezetben 100%-os lehet a beépítés. E két eltérés lehetőségét kérte a testület. Az engedélyezésről az országos főépítész dönt, aki előzetesen mindkét eltérést támogatta. (55/2014. határozat – 8 igen, 2 nem, 1 tartózkodás)

Építészeti örökségünk védelme

Második napirendi pontként a város építészeti örökségének védelméről szóló új rendelet tervezetét tárgyalta a testület. Létezett korábban is ilyen témájú önkormányzati rendelet Vörösváron, 1999 óta, de az lényegében csak a néhány helyi műemlék (pl. Erdei kápolna, Vásár téri kápolna), valamint az egyházi, illetve önkormányzati tulajdonban lévő épületek (templomok, iskolák) védelméről szólt, és érdemben az elmúlt 15 évben nem frissült. A mostani rendelet viszont kiterjed a fentieken túl a védett műtárgyakra (emlékművek, szobrok, keresztek, képoszlopok, régi kutak, régi kerítések), valamint a karakterhordó népi jellegű lakóházakra (azaz sváb parasztházakra) és régi kereskedőházakra is.

Ünnepi pillanat a mai – mondta a polgármester a napirend elején –, hiszen egy nagy jelentőségű, hosszú munka végére értek most a helyi értékvédelmi kataszter elkészítésével, valamint az erre épülő új helyi értékvédelmi rendelet benyújtásával. Az értékvédelmi kataszter létrehozását körülbelül öt évvel ezelőtt, még Gyimóthy Ákos korábbi főépítésszel kezdték meg, de a munka dandárját már Kálmán Kinga főépítész asszony végezte el. Ez az értékvédelmi kataszter az alapja az új helyi értékvédelmi rendeletnek, mellyel az önkormányzat szeretné segíteni a város sajátos arculatának megvédését, ösztönözni a régi sváb parasztházak és egyéb értékes régi épületek tulajdonosait arra, hogy épületeik eredeti jellegét megőrizzék, helyreállítsák, és ezzel hozzájáruljanak Pilisvörösvár sajátos építészeti arculatának megőrzéséhez. Az ösztönzés abban áll, hogy azok a tulajdonosok, akik hagyományőrző módon felújítják vagy helyreállítják az értékvédelmi kataszterben szereplő házukat, cserébe a telek nagyságától függően 5-10-15 vagy 20% többlet beépítési lehetőséget kapnak. (A rendelettel bővebben foglalkozunk a következő lapszámban.) A képviselőtestület Müller Márton képviselő javaslatára név szerinti szavazással döntött a rendelet elfogadásáról. (13/2014. rendelet – Gromon István, Kimmelné Sziva Mária, Kollár-Scheller Erzsébet, Kutas Gyula, Pándi Gábor, Preszl Gábor, Schellerné Mikulán Anetta és Szöllősi János: igen; Müller Márton: nem; Kiss István György és Kőrössy János: tartózkodás)