XIV. évfolyam 1. szám - 2014. október

Közmeghallgatás 2014

Szeptember 18-án tartotta meg 2014-es közmeghallgatását a város önkormányzata. Azért a szokásos októberinél korábbi dátum – mondta el Gromon István polgármester –, hogy az elvégzett munkáról ne egy új testületnek kelljen beszámolnia a választások után, hanem az a testület számoljon be, amelyik a munkát végezte. A 12 fős képviselőtestületből 11-en jelen voltak a közmeghallgatáson, Szöllősi János nem vett részt az ülésen, Kőrössy János pedig nem ült az asztalhoz a testület tagjai közé, hanem a közönség soraiban foglalt helyet.

Az önkormányzat és szervei működéséről

A közmeghallgatás a helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint rendes képviselőtestületi ülésnek minősül. Az első napirend a polgármesteri beszámoló volt az önkormányzat elmúlt egyéves munkájáról, kitekintéssel a négyéves ciklus egészére. A polgármester a megjelentek köszöntése után az önkormányzati törvényből idézett, mert – mint mondta – nem mindenki tudja, hogy mi egy önkormányzat dolga. A kötelező feladatokat törvény szabja meg, ezekre kap pénzt az önkormányzat az államtól a feladatfinanszírozási rendszer keretében. Ezek mellett egyéb feladatokat is elláthat, de azokra már saját forrást kell biztosítania. Bevétele származhat a helyi adókból, illetékekből, bírságokból, pályázati támogatásokból, intézményi bevételekből, saját tevékenységből, az önkormányzati vagyon hasznosításából.

Gromon István beszélt az önkormányzat és a polgármesteri hivatal szervezeti felépítéséről is: A helyi önkormányzat jogi személy, a képviselőtestületet a polgármester képviseli. A döntések előkészítését és végrehajtását a polgármesteri hivatal végzi. Fontos kiemelni, hogy nem a polgármester egy személyben oldja meg a problémákat, így nemcsak rajta múlik, hogy valami megoldódik-e – mondta.

A képviselőtestület évente kb. 20 alkalommal ülésezik, és 250-300 napirendben hoz döntést. A polgármesteri hivatal jelenleg 52,5 fővel működik (ebben már benne van a 9 települést 12 fővel ellátó építéshatóság is), ami más településekhez hasonlítva szerény létszámnak számít, és nagy leterheltséget jelent a dolgozóknak. A GESZ, a Gazdasági Ellátó Szervezet nemcsak az önkormányzati fenntartású intézmények gazdálkodásért felelős, hanem az állami fenntartásban lévő intézmények működtetésével kapcsolatos összes feladatot is ellátja, beleértve ebbe az ehhez szükséges munkatársakkal kapcsolatos munkáltatói feladatokat is. Tavaly szeptembertől új szerve az önkormányzatnak a főzőkonyha, amire büszke lehet, mert a váltásnak köszönhetően javult az ételek minősége, csökkent az ára, és az önkormányzat költségei is csökkentek. Naponta kb. 1300 adag étel készül, a konyhán 13 fő dolgozik.

Az önkormányzatnak jelenleg 4 saját intézménye van (a Ligeti Cseperedő Óvoda és tagóvodája, a Német Nemzetiségi Óvoda és két tagóvodája, a Szakorvosi Rendelőintézet és a Művészetek Háza a Városi Könyvtárral), ezen kívül 4 intézmény működtetését végzi (Német Nemzetiségi Általános Iskola, Templom Téri Német Nemzetiségi Általános Iskola, Cziffra György Alapfokú Művészeti Iskola, Nevelési Tanácsadó). A Napos Oldal Szociális Központ fenntartója a Pilisvörösvár és Környéke Szociális Intézményfenntartó Társulás, melynek öt környékbeli önkormányzat a tagja. A társulás gesztortelepülése Pilisvörösvár, a munkaszervezeti feladatokat a GESZ, Pilisvörösvár látja el. Mindent egybevéve az önkormányzat kb. 400 főt alkalmaz, ezzel az egyik legnagyobb munkáltató a városban.

A költségvetésről

Ezután a polgármester áttért a költségvetés témájára. Évente nagyságrendileg 3,5 milliárd forinttal gazdálkodik az önkormányzat – ennyi a város éves költségvetésének főösszege. Ebből kell biztosítani a 400 alkalmazott fizetését és annak járulékait, a város üzemeltetését és a fejlesztéseket. Az önkormányzatnak adóssága, tartozása nincs, jelenleg 200 millió forint van lekötve az önkormányzat számláján. Az állam a tavalyi év második felétől már többet ad, mint a korábbi években, a költségvetés végre nincs annyira lefölözve – mondta –, jó volna, ha ez így is maradna. Ezután beszélt az adók mértékéről és a befolyt adók összegéről, hangsúlyozva, hogy a környékbeli települések közül összességében Vörösváron a legalacsonyabb az adóztatottság mértéke.

Jelentős bevétele származik a városnak a pályázatokból. A legutóbbi ciklusban 32 sikeres pályázaton összesen közel 1,2 milliárd forint támogatást nyert az önkormányzat. „A két ciklus alatt együttvéve pedig közel 2 milliárd forint támogatást hoztunk Vörösvárra” – számolt be örömmel a polgármester, néhány jelentősebbet ki is emelt közülük, majd áttért a bevételekről a kiadások ismertetésére, ennek kapcsán beszélt arról is, hogy miben tudott spórolni az önkormányzat. Sorra vette a városfejlesztéssel kapcsolatos kiadásokat (földutak karbantartása, csatorna-felújítás, önkormányzati ingatlanok karbantartása), beszámolt a szociális ellátásokkal kapcsolatos kiadásokról, a Német Nemzetiségi Önkormányzatnak nyújtott támogatásokról, a felújításokkal és fejlesztésekkel kapcsolatos kiadásokról. A legörömtelibb feladatot egy önkormányzat munkájában a fejlesztésekkel kapcsolatos döntések jelentik. Az idei év nagyon örömteli, mert fejlesztésre az idén 900 millió forintnál is több jut. Az elmúlt négy évben megvalósult fejlesztésekről képes beszámolót láthattak a jelenlévők.

Az állami fejlesztések címszó alatt szó esett a vasút-korszerűsítésről, ami kiemelt állami beruházás, az önkormányzatnak kicsi rá a befolyása, de küzd a város érdekeiért – emelte ki a polgármester. – Bár sok a probléma, és elhúzódik a beruházás, próbáljuk a jó oldalát nézni, és örüljünk annak, ami megvalósul: egy korszerű kétvágányú elővárosi vasút, rövidített menetidővel, 15 perces járatsűrűséggel, P+R parkolókkal.

Mivel hamarosan leköszön a testület, búcsúzásképpen Gromon István képeket vetített az elmúlt négy év emlékezetes pillanatairól, a testület megalakulásától és a Fő utca átadásától kezdve a 325 éves jubileumi ünnepségig és a szakorvosi rendelő liftavatásáig. Végül megköszönt minden támogatást, amit négy éven át kapott. Köszönetet mondott a testületnek, a két alpolgármesternek, a jegyzőnek és a hivatal dogozóinak, az önkormányzati intézmények vezetőinek és dolgozóinak, az állami intézmények vezetőinek és munkatársainak, a civil szervezetek vezetőinek és tagjainak, az önkormányzat szerződéses partnereinknek és minden segítő és támogató pilisvörösvári polgárnak.

Lakossági hozzászólások

Az 1 óra 15 perces ismertető után a lakossági kérdések, hozzászólások kerültek napirendre. Ez a rész mintegy két órán át tartott, a hozzászólásokat és a válaszokat az alábbiakban foglaljuk össze:

Ihász Judit a bányatelepi fejlesztéseket hiányolta, és kifogásolta, hogy ezt a településrészt elhanyagolja az önkormányzat (utak állapota, közművek hiánya, közvilágítás, vécé a tavaknál). Kérte, hogy a befizetett adóknak legalább egy részét fordítsák erre a területre.

Gromon István polgármester: A ciklus négy évéből két éven át nem volt pénz semmilyen fejlesztésre. A rendelkezésre álló szűkös forrásokat ésszerűen kell felhasználni: először a városközpontot kellett rendbe tenni, mert az mindenkié, azt mindenki használja és élvezi. Tervek vannak már egyébként a Bányatelep környékének fejlesztésére is, pl. a Fő utca felújítás folytatására a Bányatelep irányában, illetve sétálóútra a Nagy-tó körül. A vécé elkészült már a Kacsa-tónál, amit nemcsak a horgászok használhatnak, hanem városi rendezvények alkalmával mindenki.

Kovács András: Nincs szilárd burkolat a Lahner György utcában, bár ezt a polgármester az előző kampányban írásban megígérte.

Gromon István polgármester: Sajnos az elhúzódó gazdasági válság miatti bevételkiesés és az állami elvonások miatt az elmúlt négy évben erre nem volt forrás. De éppen a közmeghallgatás napján tárgyaltak Szentivánnal ez ügyben, s a terv az, hogy egy-két éven belül Szentivánnal közösen mindenképpen megépítik a Klapka utca folytatását.

Ott József: elismerését fejezte ki az önkormányzat munkájával kapcsolatban. Javasolta, hogy ha valahol hibát, javítanivalót látunk, észrevételeinkkel segítsük az önkormányzat munkáját, hiszen nem lehetnek ott mindenhol, nem láthatnak mindent. Egyben javasolta, hogy a Szabadság utcai árkokat fedjék be a parkolás érdekében.

Gromon István polgármester: A következő évtől szeretne egy külön státuszt létrehozni a hivatalban az ügyfélpanaszok fogadására, kezelésére és a visszajelzésre, mert ez jelenleg nem működik tökéletesen. A Szabadság utcai árkokkal kapcsolatban elmondta, hogy azok nem holt árkok, sőt nagyon is fontosak, de egy szakaszon (a Vásár téri iskolánál) tervben van az árok befedése, így jónéhány új parkoló kialakítására lesz lehetőség.

Papp Árpádné: A vasútépítésnél elhibázták az Őr-hegy vízelvezetését, a Tó dűlői telkekre folyik a víz, nem reagálnak a panaszokra.

Gromon István polgármester: Véleménye szerint sok a tervezési hiba a vasút teljes szakaszán, a csapadékvíz-elvezetés sincs megnyugtatóan megtervezve. Úgy látja, hogy nemcsak a kivitelező felelős a problémákért. A beruházó NIF képviselői azt mondják, hogy ők nem tudják megoldani a vasútvonal mentén fekvő összes település több évtizedes csapadékvíz-elvezetési problémáit a vasútberuházás keretében. Ebben a megállapításban van is némi igazság. De a kivitelezés során tönkretett vízelvezető rendszert mindenképpen helyre kell állítaniuk. Mivel a NIF részéről nem jöttek el a meghívottak a mai közmeghallgatásra, a témában itt most csak a kivitelező képviselője tud nyilatkozni.

Lukács Zsolt, a kivitelező Aranyhegy Konzorcium vezetője: nagyon kellemetlen az a munkaterület, ahol dolgoznak, nehéz megfelelni mindenki igényeinek, de minden erejükkel megpróbálják orvosolni a problémákat. Az egyéves csúszás legfőbb okai a törvényi módosítások (villamos energia-, gáz- és vízügyi törvény) és a kisajátítási folyamatokhoz csatlakozó földhivatali átvezetések. De dicséret illeti a képviselőtestületet és a polgármesteri hivatalt, hogy a gyors döntéseknek és ügyintézésnek köszönhetően rajtuk nem múlott a kivitelezés üteme.

Horváth György: véleménye szerint pofátlanság rávezetni a vasút menti telkekre a csapadékvizet. A Tó-dűlőben vannak megoldatlan problémák a vízelvezetéssel. Egyéb problémák is vannak. Mi lesz a szemétszállítással? Szeretne évente veszélyeshulladék-gyűjtést.

Gromon István polgármester: Az önkormányzat szeptemberben döntött egy „Felszíni vízrendezési és csapadékvíz-elvezetési tanulmányterv” elkészíttetéséről, ez alapján fogják tudni megoldani ezeket a problémákat. A szemét elszállítására eddig nem volt jelentkező, de az új – immár negyedik – közbeszerzési eljárásban, a jövő évi hatósági ár reményében és részben az elvárások csökkentésének is köszönhetően, decemberben talán már lesz. Jelenleg évi kétszer van a városban veszélyeshulladék-gyűjtés, de ha elkészül a hulladékudvar, folyamatosan ingyen le lehet tenni majd ott ezeket a hulladékokat.

Kőrössy János önkormányzati képviselő: Pénz- és időpocsékolásnak tartja, hogy a Klapka utca végén ideiglenes vasúti átjáró készült. Miért semmisítették meg a vasútvonalon lévő másik viaduktot?

Lukács Zsolt, a kivitelező Aranyhegy Konzorcium vezetője: A végleges átjáróhoz még szükséges egy útépítés, ezért egy ideiglenes átjárót építettek, hogy a végleges elkészültéig a közlekedés fenntartható legyen. Az ottani régi boltíves híd teteje 1,5 méterrel van a beavatkozási határ alatt, tehát ők ahhoz nem nyúltak, az a műtárgy az 50 évvel ezelőtti nyomvonal-korrekciókor lett halálra ítélve.

Kőrössy János önkormányzati képviselő: Javasolta, hogy a Görgey utcát mielőbb kössék össze az elkészült gyalogos felüljáróval, már csak a hegyen működő iskola miatt is.

Gromon István polgármester: Az összekötés folyamatban van, a tervek rövidesen elkészülnek, s utána kezdődhet a kivitelezés. Fontosnak tartja megemlíteni, hogy ez a gyalogos felüljáró nem szerepelt az eredeti tervekben, ő maga sokat harcolt érte, s küzdötte ki a megvalósulását. Örül, hogy immár a képviselő úr is belátja ennek a felüljárónak a fontosságát. Jelenleg azon dolgoznak, hogy a felüljáró babakocsival, biciklivel is megközelíthető legyen. Ez ehhez szükséges nagyobb területigény miatt kisajátításokra is szükség lesz.

Kőrössy János önkormányzati képviselő: Elmondta, hogy a háttérben ők is eljártak azért, hogy legyen felüljáró, ő csupán azt kifogásolta, hogy az önkormányzat vállalja az üzemeltetés költségeit. Keményebben kellett volna harcolnia az önkormányzatnak.

Gromon István polgármester: Örömmel vette, hogy támogatták a háttérben a projektet, és kérte, hogy lehetőség szerint más projektek esetében is tegyék ezt meg (pl. sportcsarnok). Hangsúlyozta, hogy a Görgey utcai felüljárón kívül a szabadság-ligeti gyalogos aluljárót és magát a 10-es úti kétszintű csomópontot is az önkormányzat harcolta ki, ezek sem voltak benne az eredeti tervekben, így ő büszke a vasút-korszerűsítés ügyében elért eredményekre.

Kőrössy János további kifogásaira a polgármester azt felelte, hogy önkormányzati képviselőként nem felvetnie kéne a problémákat, hanem megválaszolnia és megoldania.

Ossó József: Megköszönte a Kápolna utca és a Tó dűlő összekötését, és felvetette, hogy az utca meghosszabbításával meg lehetne oldani a vasútról jövő csapadékvíz elvezetését. Hiányolta a Búcsú térre tervezett sportcsarnok megépítését. A Szakorvosi Rendelő liftjét nemcsak vörösváriak használják, emiatt javasolta, hogy kérjen a város hozzájárulást a környező településektől, az így befolyt összegből a Kálvária utca felső szakaszát le lehetne aszfaltozni.

Gromon István polgármester: A sportcsarnok építése 2 éve, a TAO-pályázatok megjelenésekor merült fel, de sajnos a pályázatot fel kellett függeszteni, mert nincs elegendő felajánlott társasági adó a pályázathoz, s a politikai támogatás is hiányzott, mert a helyszínt a vörösvári Fidesz nem támogatta, és a körzet országgyűlési képviselőjét a helyi Fidesz felkérte, hogy ne támogassa a projektet. A Szakorvosi Rendelő liftjével kapcsolatban korábban megkereste a szomszédos polgármestereket, de mivel jogszabály nem kötelezi őket rá, nem járultak hozzá az építéssel kapcsolatos költségekhez.

Müller Katalin: Kőrössy János képviselőtől megkérdezte, miért nem ül a képviselőtestület tagjai között, a neki fenntartott széken? Bizonyára ő az, aki rendszeresen bojkottálja a határozatokat.

Kőrössy János önkormányzati képviselő: Elmondta, hogy övé volt a legtöbb hozzászólás és elfogadott módosító javaslat a testületi üléseken. Kifogásolta, hogy a polgármester a statisztikákban egyforma súllyal jelenteti meg a rendes és a rendkívüli üléseket. Ő ugyanis ez utóbbiakon rendszerint nem tud részt venni, mivel gyakran reggeli időpontban vannak. Kifogásolta a testületi ülések ültetési rendjét is, mivel az asztalnál nem a szintén fideszes Fresz Péter mellett kapott helyet.

Gromon István polgármester: A rendkívüli ülés törvény szerint is ugyanolyan súlyú, mint a rendes, sőt gyakran a legfontosabb döntések születnek ezeken az üléseken a határidők sürgőssége miatt. Jogszabály biztosítja a képviselők számára a munkahelyről való távollétet, melyre költségtérítés is jár.

Spiegelberger Andrásné: Elmondta, hogy fideszes szavazó volt és marad, de nem Vörösváron, mert itt a fideszesek csak hátráltatták a polgármestert, aki megérdemli, hogy újraválasszák.

Horváth György: Kicsinyességnek nevezte az ötletet, hogy a lift használatáért pénzt kérjünk a nem vörösváriaktól, mondván, hogy a budapesti liftekért, mozgólépcsőkért sem fizetnek a vörösváriak. „Azért vagyunk emberek, hogy segítsük a nálunk gyengébbeket” – mondta. Kőrössy János hozzáállásáról pedig úgy vélte: lehet egyetérteni vagy nem, de ha az emberek megválasztották, ott van a helye a testületben, és saját választóit gyalázza meg azzal, hogy kivonja magát.

Kőrössy János önkormányzati képviselő: Hogy nem engedik az érdemi munkához, annak bizonyítéka, hogy nem választották be egyetlen bizottságba sem.

Gromon István polgármester: Kőrössy úr a korábbi ciklusban a legnagyobb fajsúlyú bizottság, a pénzügyi bizottság elnöke volt, maga a polgármester kérte fel ennek vezetésére. De sajnos Kőrössy úr vezetés helyett ellehetetlenítette a bizottság működését, ezért ciklus közepén leváltották. Az üléseken is a ma itt tanúsítotthoz hasonlóan viselkedett, most mindenki láthatta, hogy ez milyen.

Somogyi Zsolt: Kőrössy úrnak el kéne magyarázni a demokrácia fogalmát – mondta. A csapadékvíz-problémákról szólva pedig úgy vélte, hogy a vasútépítés által okozott károkért az építtetőknek kell vállalniuk a felelősséget.

A polgármester végezetül megköszönte mindenkinek a részvételt, a hozzászólásokat, a fegyelmezett magatartást, a kulturált vitastílust, és bezárta a közmeghallgatást.