XV. évfolyam 8. szám - 2015. augusztus

Újra vonatozhatunk!

A térség lakóinak nemcsak a nemzeti ünnep miatt volt jelentős az idei augusztus 20., hanem azért is, mert ezen a napon több mint három év várakozás után újra megindult a vonatközlekedés a Budapest–Esztergom vasútvonal teljes,  53 kilométeres szakaszán.

Amikor 1895-ben megnyílt a Budapest–Esztergom vasútvonal, a dorogi bányavidék teherszállítását szolgálta ki. Mára jelentősen megváltozott a funkciója, így az elvárások is a vasúti közlekedéssel szemben. A vonat már a felújítás előtt is a legbiztosabb bejutási módot jelentette az agglomerációból a fővárosba, de a korszerűsítéssel lett belőle igazi elővárosi vasútvonal. Ugyan még nem valósult meg az összes korszerűsítési terv, de azért már most is nagyon sok elemmel gazdagodott a vonal. Vegyük sorra, mi minden történt a vágányzár elmúlt három éve alatt.

Ami késik, nem múlik

„Rajtvonalnál a vasútépítés” – írtuk a Vörösvári Újság 2012. júniusi lapszámában, miután május 16-án lezárták a vágányokat, és május 17-én ünnepélyesen elhagyta az utolsó vonat a piliscsabai állomást. Akkor még mindenki arra számított, hogy 2014 áprilisától megkezdődhet a vasúti közlekedés a teljes felújított Budapest–Esztergom szakaszon. Óránként öt vonatpár fog közlekedni, és összességében kb. 20 perccel lesz rövidebb a menetidő – hangzott az ígéret. A pálya kiszélesítéséhez szükséges területek kisajátítása azonban nem az elképzelések szerint haladt, a bírósági perek több száz napig is elhúzódtak, ez okozta a legfőbb késlekedést a projekt során. (A problémát egy törvénymódosítás oldotta meg, ami lehetővé tette, hogy a kisajátítási döntés után azonnal elkezdhessenek dolgozni a területen, nem kellett kivárni a bírósági döntéseket.) A Pilisvörösvár és Esztergom közötti szakaszt 2013. december 12-én adták át ünnepélyesen, a Budapest és Vörösvár közötti szakasz pedig 2015. augusztus 19-én jutott el eddig a pontig. Összesen mintegy három évig és három hónapig kényszerült a térség a kötött pálya helyett teljes egészében a Bécsi útra. 

Ezekkel gazdagodtunk:

Az első szakasz elkészülte az ingázók legnagyobb részének még nem jelentett jelentős könnyebbséget a közlekedésben. Addigra viszont már láthattuk, hogy mire számíthatunk, ha befejeződik a teljes korszerűsítés: felújított pálya, széles és magas peronok, tetővel, utcabútorokkal, parkolókkal és biciklitárolókkal. A nagyobb változások inkább a Budapest felé eső szakaszon történtek. 13,4 kilométeren lett kétvágányú az eddigi egyvágányos közlekedés, a vasúti pálya itt is teljesen megújult. A teljes szakasz új, elektronikus jelző- és biztosítóberendezést kapott, így az óbudai állomáson kialakított forgalomirányító központból ellenőrizhető és irányítható. Ennek a rendszernek köszönhetően az utastájékoztatás is javulni fog. A beruházás részeként Solymáron, Vörösváron és Piliscsabán felújították az állomásépületeket, megőrizve eredeti, korhű jellegüket. Modernebb köntöst kapott azonban az utastájékozatási rendszer és a térvilágítás. Három teljesen új megálló épült: Aranyvölgy (Óbudán), Szélhegy (Solymáron) és Vörösvárbánya. Több száz P+R parkolót alakítottak ki Óbudán, Ürömön, Solymáron, Szélhegyen, Vörösvárbányán és Pilisvörösváron. Solymáron és Vörösváron a vasútállomás mellett új buszforduló épült, ami a buszcsatlakozással utazóknak kedvez. Az autóval vagy biciklivel érkezők számára a teljes vonalon 1700 gépkocsiparkoló és 500 bicikliparkoló áll rendelkezésre.

A szorosan vett vasútfelújításhoz több hasznos változtatás kapcsolódott, ilyen például, hogy Vörösváron megépült a kétszintű csomópont és Solymáron a közúti felüljáró. Ezektől a vonatközlekedés nem lesz ugyan sem gyorsabb, sem kényelmesebb, azt viszont lehetővé tették, hogy előbb-utóbb sűrűbben közlekedjenek a vonatok. Ha ugyanis a két sínpárnak köszönhetően nem kell bevárniuk egymást többé a szemben érkező szerelvényeknek, több járat tud közlekedni, a szintbeli kereszteződések megszüntetésével pedig nem lehetetlenedik el a közúti forgalom. Szintén a beruházáshoz kapcsolódóan építették meg az ürömi körforgalmat.

A fejlesztés a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából, a NIF Zrt. beruházásában 85% uniós és 15% hazai forrás felhasználásával valósult meg. Az Északi Vasúti Duna-híd és Pilisvörösvár közötti vonalszakasz munkálatait 25,48 milliárd forint értékben az Aranyhegy Konzorcium végezte. A biztosítóberendezést a Siemens Óbuda Konzorcium korszerűsítette nettó 8,79 milliárd forintból. A teljes pályafelújítás nettó összege: 44,5 milliárd forint.

Menetrend

A próbaüzem augusztus 31-éig tart, augusztus 20-án csak egy tíz napos menetrend lépett érvénybe, napi húsz pár vonattal. Ezalatt zajlik még a tereprendezés és az utastájékoztató rendszer finomhangolása. Augusztus 31-étől a Nyugati pályaudvar és Esztergom között óránként közlekednek majd személyvonatok, S72 viszonylatjelzéssel, ezek Pilisvörösvárról 41 perc alatt visznek a Nyugatiba. Ezen felül munkanapokon óránként indulnak gyorsított személyvonatok, G72 viszonylatjelzéssel, amelyek több megállóhelyet kihagynak, így ugyanezen a távon 32 perces menetidővel járnak. A reggeli csúcsidőszakban sűrítő járatok is közlekednek Piliscsabáról a főváros felé, így összességében hétköznap 33-35, hétvégén 20 vonat közlekedik a vonalon. Csépke András, a MÁV-Start Zrt. vezérigazgatója arra számít – nyilatkozta –, hogy a felújítás alatt elpártolt utasok gyorsan visszatérnek a vasúthoz, sőt az utasszám dinamikusan emelkedni fog. Ha pedig így lesz, azt a MÁV kész további menetrendi bővítésekkel támogatni.

Ami még hátravan

A vonat tehát már közlekedik, a korszerűsítések azonban folytatódnak. Jelenleg is zajlik a 10-es út új szakaszának építése az ürömi körforgalom és az óbudai vasúti átjáró között (idén októberre itt is megszűnik majd a szintbeli kereszteződés). 2016 tavaszára ígérik Óbudán a Pomázi úti felüljárót és a csatlakozó úthálózat kiépítését. Hiányzik még a vonal villamosítása, ezt jelenleg 2017-re tervezi a beruházó (bár korábban több más időpont is elhangzott már). Ezt követően már a FLIRT motorvonatok fognak közlekedni a szakaszon, ez újabb 10 perc menetidő-csökkenést eredményezhet majd, és eddigre akár tíz percenként is követhetik egymást a szerelvények. Nagyjából ekkora tervezik a Rákosrendező–Újpest szakasz átépítését, amely most a legelhanyagoltabb része az útnak. A tervek szerint átépül majd pár év múlva az esztergomi állomás, és a projekt teljes lezárásaként korszerűsítik a Nyugati Pályaudvart is.

De addig még sok víz lefolyik a Dunán. És igen, vannak még hiányosságok, ahogy az is igaz, hogy sokat késett ez a vonat. De most elindult, hát örüljünk neki, hiszen megkönnyíti a térségben élők életét. 

Palkovics Mária, Sólyom Ágnes

 

Nekünk, sajtómunkásoknak abban a szerencsében volt részünk, hogy részt vehettünk a vonat első útján, augusztus 19-én. A próbaszerelvény a Nyugatiból indult, fedélzetén a beruházó NIF Zrt. és a MÁV képviselőivel, polgármesterekkel, képviselőkkel és újságírókkal. Egészen Vörösvárig mentünk, és útközben jól láthattuk, hogy mi is újult meg a szakaszon.  Az elkészült beruházást dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára adta át a közlekedőknek