XV. évfolyam 2. szám - 2015. február

Vörösvári népi jellegű lakóépületek (sváb parasztházak)

7. Oldalhomlokzat

Karakter

Ebben a témakörben elsősorban a megnyújtott eresz vagy tornác felőli oldal homlokzatát elemezzük. Az épület napos oldalán megnyújtották az ereszt, melyet a XX. században már jellemzően alá is támasztottak – tornácot kialakítva. Ezen az oldalon kaptak helyet a konyha és a padlásfeljáró bejáratai, valamint az udvarra néző ablakok. Az épület lakórésze után a gazdasági részek, az istálló, a pajta és a présház található.

Az oldalhomlokzat kialakításának legkorábbi karakteres megoldása a széles ereszkinyújtás, melyet kezdetben szabadon hagytak, és az egyes szaruállások teherhordó falon kívül eső részei láthatóak maradtak. Ezt később bedeszkázták, bedobozolták és vakolták. Mindez kivetült a főhomlokzatra is.

Az oldalhomlokzat egyedüli díszítőelemei a sötétzöldre mázolt ablakok és ajtók voltak, melyek szép kontrasztot alkottak a fehérre meszelt falakkal. Az oldalhomlokzat akkor is fehér volt, ha az utcai homlokzaton a vakolatkereten belüli falmezőt sárgára festették.

A tornác megjelenése teret engedett a további dekorációs elemek megjelenésének: a tornác alátámasztása leggyakrabban falazott pillér, amelynek díszítése általában egyszerű, oszlopfőt idéző tagozat. Néhol találunk példát ornamentikus mintákkal való díszítésre, az oszlop középső részénél a szögletes sarkok lecsapására vagy kerek oszlopok kialakítására, illetve falazott alapzaton faragott faoszlopos kialakításra. A dekorációt színekkel is kiemelték. Tornácos házaknál a mellvédfal is megjelent, mely lehetett épített vagy fából készült, bár ez nem vált általánossá. Jellemző az ereszdeszka faragott díszítése is.

Kerülendő

Kerülendő minden olyan változtatás, amely jellegében változtatja meg az épületet, ami ezáltal elveszti karakterét. Az oldalhomlokzat esetében a következő megoldások kerülendők:

  • a tornác vagy az ereszkinyúlás beépítése,
  • a fal burkolása kőlappal, greslappal stb.,
  • a fal és a tornácoszlopok színezése bármilyen, a hagyományostól eltérő színnel,
  • lábazat készítése (burkolt vagy festett),
  • a tornácoszlopok elbontása vagy helyettesítése fa, fém stb. oszlopokkal,
  • a tornácoszlopok díszítéseinek megszüntetése,
  • az ablakok, ajtók cseréje műanyag vagy egyéb anyagú, illetve osztás nélküli, vagy a hagyományostól eltérő osztásközökkel rendelkező új nyílászárókra (lásd: ablakokról szóló fejezet a 2014. decemberi számban),
  • nyílásméretek megváltoztatása.

Szintén kerülendő a fent említett, a karakter megőrzését biztosító részletek túlzó, kirívó vagy a hagyományostól eltérő alkalmazása.

Javasolt megoldás

Az oldalhomlokzat esetében a karakter megőrzését biztosító részletek:

  • az ablakok anyaga, színe, nyílásméretei és osztása, hasonlóan, mint az utcai homlokzaton
  • (lásd: ablakok fejezet),
  • a tornác vagy ereszkinyúlás,
  • az ereszkialakítás (szabadon hagyott vagy dobozolt),
  • a tornácoszlopok és azok díszítése,
  • mellvédfal (falazott vagy fa), amennyiben az eredetileg is az épület része volt.

A karakter megőrzését biztosító részleteket javasolt alkalmazni az épület oldalhomlokzatán legalább az értékvédelmi rendeletben kiemelt jelentőséggel bíró, az utcafronti telekhatártól számított 10 méteren belül. Régi, de már átépített és karakterét vesztett épület felújításakor is törekedjünk az oldalhomlokzat karakterelemeinek használatára.