XV. évfolyam 1. szám - 2015. január

Nő a népesség a pilisvörösvári kistérségben

Továbbra is vonzóak az agglomerációs települések

Bár Magyarország népessége az 1980-as évektől kezdve folyamatosan fogy, a Budapest környéki településeken éppen ellentétes a tendencia. Mennyivel nőtt a lakosság Vörösváron és a környékben a legutóbbi két népszámlálás között, és ez milyen hatással van a város életére? – ennek jártunk utána.

A cikk apropóját az adta, hogy a kö-zelmúltban készült el az Otthontérkép legújabb, a magyarországi népesség változását települési szinten is bemutató térképszelvénye. Az alkalmazás többek között azt is megmutatja, hogy egy-egy megyének, kistérségnek vagy településnek hogyan alakult a népességszáma az utolsó két népszámlálás között. 

A térkép adatai alapján jól látható az a trend, hogy egyre nő a népesség az agglomerációs településeken. A legnagyobb bevándorlás a főváros környéki és az osztrák határ közelében lévő településeket jellemzi, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 % közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között. Budapest népessége több mint 2,7 százalékkal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent.  Az elvándorlás Békés megyében volt a legnagyobb, szorosan mögötte pedig Nógrád, Borsod és Tolna megye található. Mivel a legutóbbi népességszámlálás 2011-ben volt, így a térképen a 2001-2011 közötti időszak adatait találhatjuk meg. 

A Pilisvörösvári Kistérségben jelentős a lakosságszám-növekedés a vizsgált időszakban, összességében több mint 22 %. Számszerűen ez azt jelenti, hogy 57 046 főről 69 636 főre nőtt a járás lakosainak száma. A cikkben található táblázatban a Pilisvörösvári Járáshoz tartozó települések népességváltozásait foglaltuk össze, településekre lebontva.

Megkérdeztük városunk polgármesterét, Gromon Istvánt, hogy az ilyen adatok mit jelenthetnek az önkormányzatok számára.

„A népesség növekedése az önkormányzat számára mindig feladatnövekedést jelent, hiszen ha pl. több gyerek jár óvodába, iskolába, akkor több csoportszobára, több tanteremre van szükség, ezeket meg kell építeni, aztán fönn kell tartani és működtetni. Ugyanez a szabály érvényesül az egészségügyi ellátás terén (több beteghez több orvos és több rendelő kell), a szociális ellátás terén (több rászorulóhoz több gondozó és több segélypénz kell), az infrastruktúra-fejlesztés területén (több embernek több utat, járdát, csatornát stb. kell építeni, illetve fenntartani), és általában az élet minden területén. 

vorosvari-ujsag-2015-01-00113

Korábban, amikor még a személyi jövedelemadó bizonyos százalékát az önkormányzatok kapták (jobb időkben 50%-át, aztán mindig kevesebbet, a vége felé már csak 8%-át), a népességnövekedés miatti önkormányzati többletkiadásoknak megvolt a fedezetük. Ma már ez nem így van, mert az állam a személyi jövedelemadó-bevételből már egy forintot sem ad az önkormányzatoknak, sőt, emellett még a gépjárműadó 60%-át is elvonja, az iparűzési adóbevétel jelentős részét pedig szintén elveszi az „elvárt saját bevétel” címén történő finanszírozáscsökkentés révén.

Szerencsére Pilisvörösváron a népesség növekedésének üteme – bár jelentős volt az elmúlt 10-20 évben – de mégsem volt ugrásszerű, hanem egyenletes, egészséges mértékű. Így aztán a város – véleményem szerint – győzte a tempót, szervesen és kiegyensúlyozottan fejlődött, mind infrastrukturálisan, mind kulturális vagy szociológiai szempontból.”

Hogy milyen tendenciára számít a város a jövőben, pl. a következő öt évben, azzal kapcsolatban polgármester úr elmondta, hogy az önkormányzat az eddigihez hasonló, folyamatos, de mérsékelt népességnövekedésre számít, és ehhez viszonyítva tervezi a fejlesztéseket. (2015. január 10-én a pilisvörösvári állandó lakosok száma 14 361 fő.) 

„Folyamatosan figyeljük a statisztikai adatokat, és vizsgáljuk, hogy mely szolgáltatásoknál várható kapacitásbővítési kényszer. Ilyen megfontolásból pályáztunk például tavaly óvodabővítésre, mert a számok alapján látható volt, hogy az óvodai férőhelyek iránti igény nem csökken, sőt növekszik. Az iskolákban a pilisvörösvári gyermekek számára van elég hely, de a jogszabályokban előírt csoportbontásokhoz és a mindennapos testneveléshez nem tudjuk biztosítani a szükséges többlethelyiségeket. Ezért is lenne nagyon fontos a tervezett tornacsarnok megépítése, mert akkor a tornaórák egy jelentős része ott megtartható lenne, s az iskolákban kapacitások, tantermek szabadulnának fel. Figyeljük tehát a pályázatokat, és ha lehetőség nyílik ilyen jellegű bővítésekre, azt minden erőnkkel igyekszünk megragadni.”

Palkovics Mária