XV. évfolyam 7. szám - 2015. július

ŐRANGYALOK ÁLRUHÁBAN

Minden ember életében vannak nehéz vagy küzdelmes időszakok. Olyan jó volna, ha ilyenkor állna mellettünk valaki, aki ismeri az aktuális élethelyzetünk problémáit, aki meghallgat, de tanácsot is ad, mert „szakértője” a témának, és hivatalból is tudja, milyen gondokkal küszködünk. Sok kihívással magunknak kell megküzdenünk, de van egy olyan terület, amiben intézményesített, mégis személyes és használható segítséget kaphatunk: amikor új gyermek érkezik a családba.

Harmincnyolc fokos a hőség, egy ventillátor kétségbeesetten próbálja megmozgatni a forró levegőt a védőnői szobában. Amíg Ilivel (Éliás Ilonával) és Melindával (Krupp Melindával) itt beszélgetünk, a szomszéd helyiségben szűrővizsgálatok folynak. Ez a szó lehet, hogy kissé riasztó, de valójában cseppet sem fájdalmas, ám annál hasznosabb tevékenységet takar: a kisgyermekek és óvodások látását, hallását, pszichomotoros fejlődését ellenőrzik. Ez is része a védőnői munkának, ami igencsak összetett.

vorosvari-ujsag-2015-07-00025• Hogy néz ki egy napotok? Itt kezdtek reggel?

Igen, körülbelül fél 10-ig zajlik a védőnői tanácsadás, a várandósgondozás. Ilyenkor végezzük a szűréseket is, amire a csecsemők 1, 3, 6 hónapos korában, majd 1 és 6 éves kor között évente kerül sor. A nap további részében aztán területen vagyunk: ki-ki a saját gondozottjait látogatja sorra. Persze ha valakinek nem felel meg a reggeli időpont akkor előre egyeztetve délután is lehetőséget biztosítunk a tanácsadásra.

•  Mennyire látnak benneteket szívesen a családok? Nem veszik zaklatásnak, hogy megjelentek a lakásukon?

Egyáltalán nem, sőt, azt tapasztaljuk, hogy örülnek a segítségünknek. A látogatások a gondozási terv alapján zajlanak, amit minden szülővel megbeszélünk. Írásban megkapják, hogy mikor várjuk őket a szűrésekre, mikor kell jönniük védőoltásért, és előre egyeztetjük azt is, hogy családlátogatáson milyen gyakorisággal találkozunk. Általában az első hat hétben hetente megnézzük a piciket, utána egyéves korig havonta meglátogatjuk őket, illetve szükség szerint gyakrabban. Ha problémájuk vagy kérdésük van az anyukáknak, bármikor hívhatnak minket. Ha kell, egy mellgyulladás esetén például akár naponta kimegyünk, amíg meg nem oldódik a probléma.

• És győzitek? Belefér az időtökbe ez a sok látogatás?

Igen, szerencsére belefér. Régebben volt, hogy egy védőnőre napi tizenöt látogatás is jutott. Ma már jobb a helyzet, és tudunk számottevő időt szánni egy-egy családra.vorosvari-ujsag-2015-07-00027

Vörösváron 717 családdal tartja a kapcsolatot a védőnői szolgálat. 113 (egyéves kor alatti) csecsemőhöz járnak ki. Az egy–három éves kisgyermekek száma 262, és 543-an vannak a 3 és 6 közötti óvodáskorúak. (Ezek tavalyi, 2014-es adatok.) Ennyi gyereket követ figyelemmel a négy területi védőnő: Éliás Ilona, Krupp Melinda, Pomázi Katalin és Vékonyné Fejér Emőke. Valójában a látogatásokat nem is a babák születésekor kezdik, hanem korábban: már a várandósgondozás során kimennek, és megnézik, hová érkezik majd az újszülött, ellenőrzik a körülményeket, és ha kell, tanácsot adnak. A védőnők tehát fagyban és kánikulában ugyanúgy járják az utcákat, megküzdenek nemcsak a kilométerekkel, hanem a hó alatti gödrökkel és a dühös kutyákkal is – akárcsak a postások.

•  Inkább nehéz, vagy inkább örömteli a munkátok?

Hát nehéz is, az kétségtelen, de egyértelműen inkább örömteli. Jó érzés, amikor segíteni tudunk, amikor látjuk, hogy megoldódik egy probléma. Sikerélményt tud adni az is, amikor kiszűrünk például egy hallásproblémát. Vagy nemrégiben volt egy kisfiú, akinek a látásával volt gond. Mivel időben kiderült, és korán szemüveget kapott, hatéves korára már el is hagyhatja.

•  És biztosan vannak nehéz helyzetek is…

Igen, nehéz például, amikor egy válásba bevonják a védőnőt is. Nagyon nehéz, amikor azt látjuk, hogy a családi körülmények olyannyira nem megfelelőek, hogy az már a gyermeket veszélyezteti. Ilyenkor ezt jeleznünk kell a gyermekjóléti szolgálatnak. Igyekszünk a végsőkig az emberi oldalt nézni, türelmesnek lenni, és reménykedni, hogy javul a helyzet, de van, amikor a gyermek érdekében lépni kell.

A negatívum a munkánkban inkább az, hogy rengeteg az adminisztrációs feladat. Nincs számítógépes programunk, így mindent fénymásolgatunk, mindent kézzel kell kitöltögetnünk, és ezzel nagyon sok értékes idő megy el.

• Ez pénzkérdés?

Igen. Nemcsak a program megvásárlása kerülne pénzbe, hanem utána éves költsége is lenne, amire nincsen keret.

Amikor száz évvel ezelőtt létrehozták a védőnői szolgálatot, akkor az elsődleges cél a csecsemőhalandóság csökkentése, az anyák és csecsemők védelme volt. Ma már – azt gondolnánk – felkészültebbek az anyák, mint egy évszázada, hiszen sok az információ a gyereknevelés témában, amihez bárki könnyen hozzáférhet. Lelkileg azonban már sokkal kevésbé vannak felkészülve a fiatalok egy gyermek érkezésére. Sokan úgy válnak szülővé, hogy nem láttak előtte kisbabát közelről, és nincsenek mintáik. Mivel ma már ritkább, hogy együtt él több generáció, az idősebbek kevésbé tudják átadni a tapasztalatokat a fiataloknak. Ennek persze a hátrányán kívül előnyei is vannak: a táplálással kapcsolatban például 25-30 év alatt is nagyon sokat változott a szemlélet. A védőnők mindig a legújabb kutatási eredmények alapján próbálnak tanácsot adni.

•  Milyen problémákkal fordulnak hozzátok leggyakrabban?

Szoptatás, hasfájás, széklet, bukik a gyerek, milyen szert vegyek a gyógyszertárból… és hát sokszor az derül ki, hogy lelki problémák vannak, aggodalmak, kétségek, családi gondok. Hogy az anya fáradt, kialvatlan, hogy kevés az anyatej, hogy az apuka keveset van otthon…

A védőnői szolgálatok általában az ön- kormányzatok fenntartásában működ- nek, Vörösváron azonban a szolgálat a rendelőintézethez tartozik. A szak- mai felügyelet a járási vezető védőnőé. A védőnők ezzel együtt lényegében önállóak, munkájukat a mindenkori szakmai jogszabályok, protokollok, rendeletek szabályozzák.

• Hogyan tudtok segíteni ilyenkor?

Csak úgy, hogy meghallgatjuk. És már csak azzal, hogy a szülő elpanaszolja a baját, önmaga számára is tisztázódik, hogy mi a baj, és így közelebb kerül a megoldáshoz.

• Akkor a védőnő kicsit barátnő, kicsit orvos, kicsit pszichológus is?

Tulajdonképpen igen. Bár az objektivitás miatt bizonyos távolságot fontos megtartani, és ez néha nehéz. 

•  Mi kell ahhoz, hogy valaki jó védőnő legyen?

Főleg empátia. Én úgy akarok másokkal foglalkozni, ahogyan szeretném, ha velem foglalkoznának. És úgy beszélek valakivel, ahogyan szeretném, hogy velem beszéljenek. Még ha fáradt is vagyok, vagy gondom van, ez lebeg a szemem előtt.

A védőnői szolgálat az Attila utcai egészségházban működik. Az önkormányzat tulajdonában lévő épület nagy, ám igen régi. Most remény van arra, hogy egy pályázat segítségével sikerül kívül-belül felújítani. Kicserélnék a nyílászárókat, korszerűsítenék a fűtési rendszert, felújítanák a tetőt és a homlokzatot.

Sólyom Ágnes