XV. évfolyam 3. szám - 2015. március

Vörösvári népi jellegű lakóépületek (sváb parasztházak)

8. Anyag- és színválasztás

Karakter

Anyagok: Az építkezés során az építőanyagokat a hely természeti adottságai határozták meg, tehát abból építettek, ami a környéken fellelhető, bányászható volt. Így vált általánossá a terméskő alapozás, melyre előbb vályog-, majd kő- és tégla-, vagy ezeket vegyesen alkalmazó teherhordó falazat került. A tornácoknál általános a falazott téglapillér, de előfordul a falazott alapon faragott fa tornácoszlop is. A födém és a tetőszerkezet fából készült. A tetőt a XIX. században náddal fedték, majd ezt a századforduló környékén felváltotta a kerámia tetőcserép. A falakat meszes habarccsal vakolták, és évente meszelték, hagyományosan húsvét vagy búcsú előtt.

Színek: Színek tekintetében szintén azt használták, ami rendelkezésre állt. Kézenfekvő volt a falakat fehérre meszelni: úgy a homlokzatokat, mint a belsőt. A mész népszerűségéhez hozzájárult annak közismert fertőtlenítő hatása is. Később, a XX. században megjelent a színezés, ami azonban csak az utcai homlokzatra korlátozódott. Ezek általában az okkersárga árnyalatai voltak, mely a fehér mészhez keverve halványsárga színt eredményezett. A tornácoszlopok szintén fehérre meszeltek voltak, a rajtuk ritkán megjelenő ornamentikus díszítés kapta csak a homlokzaton is előforduló halványsárga színt. A fa tornácoszlopot sötétzöldre festették.

A lábazat eleinte fehér volt, el sem különült a homlokzat többi részétől, majd a vakolatkeret megjelenésével kiemelkedett a homlokzati síkból, és megjelent a cementszürke lábazati festés. A terméskő vagy tégla lábazat szabadon maradt. A nyílászárókat és egyéb látszó fa szerkezeteket (széldeszka stb.) sötétzöldre mázolták. Az ablakok, ajtók belső szárnyait fehérre festették. A tetőt a kerámia tetőcserép természetes égetett agyagának színe díszítette. 

Kerülendő

Kerülendő minden olyan változtatás, amely jellegében változtatja meg az épületet, ami ezáltal elveszti karakterét. Az anyagés színhasználat esetében a következő megoldások kerülendők:

  • durva szemcsés homlokzati vakolat készítése,
  • a terméskő lábazat festése, burkolása hőszigetelő anyaggal,
  • homlokzatburkolatok alkalmazása (kőlapka, tégla lapka, kerámia, mozaik, lambéria stb.), beleértve a lábazati burkolólapokat is,
  • műgyanta kötésű lábazati vakolat felhordása,
  • a tetőn kerámiacseréptől eltérő anyagú tetőfedés használata (betoncserép, hullámpala, fém, polikarbonát stb.),
  • műanyag vagy egyéb anyagból készült nyílászárók beépítése,
  • a hagyományostól eltérő színek használata: a homlokzatokon, a lábazat festése esetén, az ablakokon, ajtókon és egyéb fa szerkezeteken, a csapadékvíz-elvezető csatornán, a tetőn színezett cserép.

Szintén kerülendő a fent említett, a karakter megőrzését biztosító részletek túlzó, kirívó vagy a hagyományostól eltérő alkalmazása.

Javasolt megoldás

Az anyaghasználat esetében a karakter megőrzését biztosító részletek:

  • finomszemcsés vakolat használata,
  • terméskő – esetleg tégla vagy vakolt és festett lábazat,
  • fából készült ablakok és ajtók,
  • kerámia tetőcserép.

A színek tekintetében:

  • a homlokzat színe fehér vagy fehér halványsárga színnel kombinálva,
  • a lábazat, mely lehet terméskő, ritkán tégla egy sor élére állított téglával elválasztva a homlokzati faltól, illetve festett lábazat esetén cementszürke szín használata,
  • az ablakokon, ajtókon és egyéb fa szerkezeteken sötétzöld szín használata,
  • natúr horgany vagy sötétzöld színű csapadékvíz-elvezető csatorna,
  • a tetőn természetes színű (égetett agyag) kerámia tetőcserép használata.

Régi, már átépített és karakterét vesztett épület felújításakor is törekedjünk a megfelelő anyagés színhasználatra. Az anyagés színhasználat javasolt megoldásai az épület egészére értendők.